Az elmúlt időszakban a rekordmagas részvény- és kriptovaluta-értékelések nem nagyon követték a hagyományos közgazdasági logikát. A piacokon a korábbi spekulációs buborékokra emlékeztető jelek mutatkoznak. Egyes cégek és kriptoprojektek szédítő piaci kapitalizációt érnek el, annak ellenére, hogy ennek nincsenek alapjai. Erre talán a legjobb példa a Tesla, de más cégek is élvezik az optimizmus és az emberi kapzsiság összekapcsolódását.
Történelmi csúcson áll jelenleg a Tesla. Mindössze háromszázalékos a részesedése a globális autópiacon, mégis 1370 milliárd dollárra nőtt a piaci kapitalizációja, ami annyit jelent, hogy a vállalat értéke meghaladja a teljes autóipari szektor többi részének az értékét.
Az alábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk a Tesla és a BYD tavalyi teljesítményéről:
Persze más kérdés a fizikai teljesítmény, a valós produkció és más a részvények értéke. Mindenesetre megdöbbentő, hogy a Tesla működési nyeresége elmarad a hagyományos iparági szereplőkétől. Például a Mercedesnek 30-szor alacsonyabb (körülbelül 150 milliárd dolláros) a piaci kapitalizációja, de ezzel mégis nagyjából háromszor akkora üzemi nyereséget termel, mint a Tesla. De Elon Musk cégét összehasonlíthatjuk a kínai BYD vállalattal is, amelynek a részvényeivel 15-ször alacsonyabb értéken kereskednek, pedig a kínai autógyár az elmúlt negyedévben már több autót értékesített, mint amerikai vetélytársa.
Hogy mégis tovább növekszik a Teslába vetett bizalom, ahhoz hozzájárult a nagy befektetési bankok és alapok célszintjének emelése. Amíg a befektetői lelkesedés kitart, a befektetési bankok nem kívánnak félreállni. Mindenesetre Elon Musk most jó lóra tett, előkelő helyet foglal el a győztes Donald Trump asztalánál.
A kérdés az, hogy ez a tendencia mennyire a tükrözi a gazdasági valóságot, vagy inkább a spekulatív lelkesedés eredménye.
Vagy inkább az, hogy a befektetők elsősorban a potenciálisan megszólítható piac nagyságát nézik, és nem a valósan megszerezhető piacét. Ez a jelenség a részvényekbe vetett optimizmus időszakára jellemző. Persze a vállalatok is rájátszanak erre, ha nem tudnak elegendő árbevételt vagy nyereségnövekedést felmutatni, akkor egy olyan elképzelést értékesítenek, ami szerint a jövőben nagy piaci részesedéshez juthatnak.
Szoftver kézművesek számára
Az elmúlt évek legjelentősebb tőzsdei debütálása a ServiceTitan elsődleges részvénykibocsátása volt. Ez a szoftvercég felhőmegoldások fejlesztésére szakosodott, mégpedig kézművesek, szerelők és klímaszerelők számára. Megtalálta a piaci rést, rájött, hogy a mai modern korban a mesteremberek sem hagyatkozhatnak csak a kezükre és a tapasztalataikra, nekik is kell adni valamiféle szoftvert, amivel fejlődhetnek. Milyen szép is az, amikor mesterséges intelligenciát használhatunk egy vízvezeték megjavítására…
A vállalat elsődleges nyilvános részvénykibocsátása iránt akkora volt az érdeklődés, hogy több mint harmincszorosan meghaladta a kibocsátási árat.
A piac által 9 milliárd dollárra értékelt cég a legutóbbi negyedévben 200 millió dollár bevételt ért el, miközben 50 milliós veszteséget kellett elkönyvelnie.
Persze ezek csak számok. Az eredmények ellenére a társaságot továbbra is magas szinten értékelik, ami utal a befektetők rendkívüli kockázatvállalási hajlandóságára.
A jelentős túlértékelés másik példája a Palantir szoftvercég, amely idén az S&P 500 index sztárja lett. A cég piaci kapitalizációja eléri a 173 milliárd dollárt, miközben a részvényei 370 százalékkal drágultak az év eleje óta.
A Palantir „csupán” 2,6 milliárd dollár bevételről számolt be az elmúlt 12 hónapban, ami azt jelenti, hogy a társaságot a bevétele 51-szeresére értékelik.
Jövedelmezőségi szempontból a helyzet még csúnyább képet mutat – a vállalat részvényeinek az értéke a 167-szerese a következő 12 hónap várható nyereségének.
MicroStrategy: bitcoin-spekuláció
Az 1989-ben alapított MicroStrategy Incorporated egy amerikai fejlesztő cég, amely üzleti intelligenciát, mobilszoftvert és felhőalapú szolgáltatásokat nyújt, az utóbbi időben viszont a bitcoinra tett extrém fogadások szimbólumává vált.
A cég a fő tevékenységében, vagyis a szoftverek terén veszteséges, de rendelkezik 42 milliárd dollár értékű bitcoinnal. A piaci kapitalizációja viszont már 88 milliárd dollár, ami azt jelenti, hogy a befektetők a valódi értékének a kétszeresét hajlandók kifizetni a cég könyveiben tartott kriptovalutákért.
A MicroStrategy papírjai tavaly 470 százalékkal emelkedtek. A múlt héten a társaság az engedélyezett részvények számának jelentős emelését javasolta, 330 millióról 10,33 milliárdra. A lépés elméletileg lehetővé tenné a vállalat számára, hogy elegendő tőkét gyűjtsön ahhoz, hogy megvásárolja az összes létező (kb. 20 millió) bitcoint a jelenlegi, körülbelül 95-100 ezer dolláros árfolyamon.
Annak ellenére, hogy a cég vezérigazgatóját korábban pénzügyi kimutatások meghamisításával, újabban pedig adóelkerüléssel vádolják, a MicroStrategy szerepel a tekintélyes Nasdaq 100 indexben, amely automatikusan vonzza a tőkét a passzív befektetőktől. A szabályok szerint az index kezelőjének elvileg ügyelnie kell annak integritására, vagyis valószínűleg a benne szereplő cégek minőségére is.
Az S&P 500 index az elmúlt két évben 20 százalékot meghaladó éves növekedést könyvelhetett el, a tőzsdén pedig az izgalom és a spekuláció jelei láthatók. A befektetőknek tisztában kell lenniük a magas értékeléssel járó kockázatokkal, különösen akkor, ha a vállalatok fundamentumai nem egyeznek a részvényárfolyamaikkal. A 2025-ös év fordulópontot jelenthet a piacok számára – a kérdés továbbra is az, hogy beigazolódnak-e a jelenlegi értékelések, vagy a történelem megismétli önmagát, és a befektetők 2000-hez vagy 2022-höz hasonló visszaesésre számíthatnak.
Kapcsolódó:
