Az Eurostat adatai szerint az eurózóna inflációja decemberben 2,4 százalékra gyorsult az előző havi 2,2-ről, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. A maginfláció, amely nem tartalmazza az olyan volatilis tényezőket, mint az energia- és élelmiszerárak, 2,7 százalék volt. A szolgáltatási szektorban az áremelkedés 4 százalékra kúszott fel. 

Az EKB korábban figyelmeztetett arra, hogy a 2 százalékos inflációs cél eléréséhez vezető út rögös lesz, a jegybank várakozásai szerint pedig a pénzromlás csak az év vége felé fog stabilizálódni a cél körül.  

A Bloomberg Economics előrejelzése szerint az infláció januárban 2,4 százalék marad. 

Kamatcsökkentések jönnek, de a tempó kérdéses 

Az EKB továbbra is a kamatlábak fokozatos csökkentésére készül, miután 2024-ben négyszer vitte lejjebb a kamatokat negyed százalékponttal. A betéti kamat jelenleg 3 százalék, de a görög  Jánisz Szturnárasz, az EKB kormányzótanácsának a tagja a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy annak őszre körülbelül 2 százalékra kellene csökkennie. 

A legtöbb döntéshozó a „fokozatos” kamatcsökkentéseket támogatja a következő üléseken, ami negyed százalékpontos mérséklődés jelent.  

Néhány kormányzótanácstag, köztük a francia jegybank elnöke, François Villeroy de Galhau ragaszkodik ahhoz, hogy a nagyobb mértékű csökkentés lehetősége is nyitva maradjon. 

A fogyasztók inflációs várakozásai nőttek 

Az EKB felmérése szerint a fogyasztók inflációs várakozásai novemberben erősödtek. A következő 12 hónapban 2,6 százalékos áremelkedésre számítanak, szemben az októberi 2,5-tel. A három évre előre tekintő mutató is emelkedett, és elérte a 2,4 százalékot, ami jelentősen meghaladja az EKB 2 százalékos célját. 

A fogyasztók a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak lettek: a következő 12 hónapban 1,3 százalékos visszaesést jósolnak, szemben a korábbi 1,1 százalékossal. 

Az energiaárak emelkedése és a szolgáltatási szektor inflációja aggasztó lehet 

Az energiaárak emelkedése is aggodalomra adhat okot.  

Az orosz gáz ugyanis már nem szállítható Ukrajnán keresztül, és Európa a gáztartalékokat gyorsabban égeti el, mint az elmúlt hét évben bármikor, mivel a hideg időjárás növeli a fűtési igényeket. 

Nyugtalanító a szolgáltatási szektor inflációja is, amely több mint egy éve 4 százalék körül ragadt, nagyrészt a bérek emelkedése miatt. Az EKB azonban nem számít arra, hogy ez tartós lesz. A munkavállalók bére a harmadik negyedévben lassabb ütemben nőtt, és a korai mutatók a munkaerőpiac lassulására utalnak. 

A külső tényezők is befolyásolhatják az inflációt 

A leendő amerikai elnök tervei a széles körű kereskedelmi vámok bevezetésére szintén nagy kérdőjelet állítanak az eurózóna gazdasága elé. Ezek megrázhatják a térség gazdaságát, az inflációra gyakorolt hatásukat pedig olyan tényezők határozzák meg, mint az árfolyam és az Európai Unió, illetve Kína esetleges ellenintézkedései. 

A holland jegybankelnök, Klaas Knot nemrég arra figyelmeztetett, hogy ha az amerikai elnök betartja az ígéretét, a kínai áruk „egyre alacsonyabb áron” juthatnak be Európába, gyakorlatilag exportálva az ország deflációs problémáit. 

Összefoglalva 

Az infláció az eurózónában decemberben a várakozásoknak megfelelően emelkedett, de az EKB továbbra is a fokozatos kamatcsökkentések mellett kötelezte el magát. A fogyasztók inflációs várakozásai ennek ellenére nőttek, és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak. Az energiaárak emelkedése és a szolgáltatási szektor magas inflációja továbbra is aggodalomra ad okot, de a külső tényezők, például az amerikai kereskedelmi politika is befolyásolhatják a pénzromlás alakulását. 

(Források: Bloomberg; Bloomberg)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime