Január 8-ai sajtótájékoztatóján Trump ismét felvetette a dán autonóm terület, Grönland megvásárlásának az ötletét, amely bő öt éve már diplomáciai feszültséget okozott az Egyesült Államok és Dánia között. A mar-a-lagói birtokán tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Grönland amerikai tulajdonlása nemzetbiztonsági szempontból „abszolút szükségszerű”, és nem zárta ki a gazdasági vagy akár katonai nyomásgyakorlás lehetőségét sem a terület megszerzése érdekében – írja friss anyagában a Bloomberg. 

Trump hangsúlyozta, hogy Grönland kiemelten fontos az Egyesült Államok számára, különösen a ritkaföldfémekben gazdag ásványkincsei miatt, amelyek elengedhetetlenek a védelmi ipar és az elektronika számára. Ezenkívül a sziget földrajzi elhelyezkedése stratégiai előnyt jelentene az Északi-sarkvidéken, ahol az USA az erőforrásokért versenyben áll Kínával és Oroszországgal. Ezek kapcsán Trump a 2019-es javaslatát felelevenítve ismét felvetette a sziget megvásárlását, és jelezte, hogy ha máshogyan nem, akkor „magas szintű” védővámok bevezetésével próbálná Dániát rávenni a terület átadására.  

Diplomáciai következmények 

A megválasztott elnök beiktatása napokon belül, január 20-án esedékes, így a mostani kijelentései aggodalmat keltettek:  

Dánia és Grönland vezetői határozottan elutasították az ötletet, hangsúlyozva, hogy a sziget nem eladó, és a lakói a saját jövőjükről kívánnak dönteni.  

Múte Egede, Grönland miniszterelnöke már pár héttel korábban, december 23-án kijelentette: „Grönland a miénk. Nem vagyunk eladók, és soha nem leszünk azok.”

Dánia pedig bejelentette, hogy jelentős mértékben növeli a grönlandi védelmi kiadásokat, beleértve új megfigyelőhajók, drónok és katonai személyzet telepítését, valamint a grönlandi főváros, Nuuk repülőterének fejlesztését, hogy az alkalmas legyen F–35-ös vadászgépek fogadására.

A beruházás becsült összege legalább 1,4 milliárd euró.  

Történelmi előzmények és más törekvések 

Az Egyesült Államok természetesen már korábban is érdeklődött Grönland iránt; 1946-ban 100 millió dollárt ajánlott a szigetért, ám Dánia akkor is elutasította az ajánlatot. Trump legújabb kijelentései ugyanakkor beleillenek abba a szélesebb körű terjeszkedési retorikába, amely más területekre, például a Panama-csatornára és Kanadára is kiterjed. A megválasztott, de még nem beiktatott elnök nemrégiben jelezte, hogy az Egyesült Államoknak vissza kellene szereznie az irányítást a világkereskedelemben igen fontos Panama-csatorna felett, ami tovább fokozza a nemzetközi feszültségeket.  

Sőt, Donald Trump Kanada bekebelezésére utaló megjegyzést is tett, amikor kijelentette: az, hogy amennyiben

az Egyesült Államok magába olvasztja északi szomszédját, az „nem lenne semmi” (would really be something).

Ezzel az amerikai katonai segítségnyújtással és Kanadával fennálló kereskedelmi deficit miatt érzett aggodalmait hangsúlyozta.   

Összességében Grönlandot a stratégiai jelentősége és a természeti erőforrásai teszik vonzóvá, de a nemzetközi jog és a sziget lakóinak önrendelkezési joga akadályozza az ilyen jellegű területszerzési törekvéseket. A helyzet jövőbeni alakulása így igen jelentős hatással lehet az USA és az EU közötti kapcsolatokra, valamint a globális geopolitikai egyensúlyra. 

Miért éppen Grönland? Éppen ezért! 

Grönland a globális felmelegedés, a klímaváltozás következtében igen jelentős átalakuláson megy keresztül, amely drámai módon formálja stratégiai és gazdasági szerepét is. Az olvadó jégtakarók új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek, miközben a terület egyre inkább a globális hatalmak (lásd az USA) érdeklődésének középpontjába kerül. Az elmúlt három évtizedben hozzávetőleg 28 ezer négyzetkilométernyi (Magyarország területének mintegy 30 százalékának megfelelő) jégtakaró tűnt el a szigeten, és a folyamat gyorsuló ütemben zajlik.  

A Bloomberg szerint az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, ami

jelentős gazdasági potenciált szabadít fel például a ritkaföldfémek, az urán és a földgáz kitermelésére. Bár a klímaváltozás hatásaival kapcsolatos környezeti kockázatok – például az óceáni áramlatok megzavarása és az ökoszisztéma pusztulása – hosszú távú fenyegetéseket is hordoznak. Az arktiszi hajózási útvonalak navigálhatóbbá válása pedig 30-50 százalékkal csökkentheti a tengeri szállítási távolságokat,

tovább növelve Grönland stratégiai jelentőségét a globális kereskedelem és geopolitika szempontjából. 

***

Forrás: 

Bloomberg: Trump Escalates Threats Against Canada, Greenland and Panama

Fotó: freepik