Múlt hónapban heves vita robbant ki az X-en (korábban Twitter), amely Donald Trump megválasztott amerikai elnök támogatóit két táborra osztotta a bevándorlás kérdésében. Az egyik oldal szigorú korlátozásokat sürgetett mindennemű migrációval szemben, míg a másik kivételeket javasolt, különösen a magasan képzett technikai dolgozók esetében. 

Maybe this is a helpful clarification: I am referring to bringing in via legal immigration the top ~0.1% of engineering talent as being essential for America to keep winning.

This is like bringing in the Jokic’s or Wemby’s of the world to help your whole team (which is mostly… https://t.co/mtd0cgkNvE

— Elon Musk (@elonmusk) December 26, 2024

 

A vita középpontjában ezen  munkavállalók számára biztosított H-1B vízum állt. A meglepő célpont pedig: a Szilícium-völgy indiai mérnökei. 

Az indiaiakat a kelet-ázsiaiakkal együtt régóta „példás kisebbségként” tartják számon az Egyesült Államokban. Sokan közülük magasan képzettek, keményen dolgoznak, kerülik a konfliktusokat, és mondhatni beilleszkednek az amerikai társadalomba. Ennek ellenére most mégis a jobboldal célpontjává váltak – persze egészen más okból. 

Az 1960-as években az Egyesült Államok enyhíteni kezdte a bevándorlási törvényeket, részben azért, hogy világszerte tehetségeket vonzzon. Ez a folyamat jelentős számú indiai tudós, orvos, majd szoftvermérnök beáramlásához vezetett. Az USA lakosságának csupán 1 százalékát kitevő indiai származásúak 2021-re jelentős mértékben túlreprezentáltak lettek a technológiai iparban, a Szilícium-völgy munkaerejének körülbelül 6 százalékát alkotva. Továbbá, számos nagy szoftvercég élén állnak indiai–amerikai vezetők, közülük a legismertebb Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója. Az Egyesült Államokba érkező indiaiak számára a H-1B vízum megszerzése jelenti a legális belépési útvonalat.  

Évente 85 ezer ilyen vízumot adnak ki, amelyek több mint 70 százalékát indiai, míg 12 százalékát kínai állampolgároknak ítélik oda. 

Az illegális bevándorlás és a gazdasági feszültségek 

Az illegális bevándorlás – Trump elnökválasztási kampányának egyik fő pillére – a jobboldali szavazók egyik legfontosabb kérdése volt. Most azonban egy újabb vita bontakozott ki a H-1B vízumon keresztüli legális migráció körül. Ez új fejezetet jelent, tekintve, hogy a H-1B-vel az Egyesült Államokba érkezőket gyakran felelős, a társadalom fejlődéséhez jelentősen hozzájáruló személyekként ismerik el. 

Bár ez a vita sok szakértő figyelmét felkeltette, fontos felismerni, hogy ez az USA gazdaságát érintő nagyobb problémák tünete, amely az ország legtöbb lakóját érinti – beleértve a konzervatívokat is. 

Az amerikai gazdaság jó a vagyon megteremtésében, de nem különösebben nagylelkű annak elosztásában. A RAND Corporation 2020-as tanulmányának becsléseit felhasználva Nick Hanauer, a Civic Ventures nevű agytröszt alapítója kiszámolta, hogy az elmúlt fél évszázad során a leggazdagabb 1 százalék több mint 50 ezer milliárd dollárt vont el a lakosság alsó 90 százalékától. 

A vagyoni aránytalanság az Egyesült Államokban a legmagasabb a fejlett nyugati országok között. Bár az amerikai társadalomban mindig is jellemző volt az egyenlőtlenség, az elmélyülő különbségek most már elkezdték sújtani a középosztályt is. 

Például sokan már nem engedhetik meg maguknak az olyan alapvető szükségleteket, mint a lakhatás, amely a jövedelmek 30–60 százalékát is felemésztheti. Pedig a lakhatás szűkös, egy becslés szerint az országban 2022-ben körülbelül 4,5 millió otthon hiányzott. 

Emellett a lakosság körülbelül fele küzd az egészségügyi költségek megfizetésével. Az amerikaiak gyakran adósodnak el, hogy fedezni tudják az orvosi kiadásokat és a váratlan költségeiket, így összességében több mint 1000 milliárd dollár hitelkártya-adósságot halmoztak fel. 

A migrációs retorika eltolódása 

Ilyen időkben nem csoda, hogy az emberek szkeptikusabban állnak a migrációval kapcsolatos kérdésekhez. Az a tény, hogy az elmúlt néhány évtizedben a technológiai szektor növekedett a legjobban – miközben a H-1B vízum magasabb jövedelmekkel járó állásokhoz kötődik más iparágakhoz képest –, talán azt az érzetet kelti egyesekben, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek, amikor általuk kívülállóknak tartott emberek foglalják el ezeket a pozíciókat. 

Trump harsány bevándorlásellenes retorikája így előbb-utóbb az illegálisról a legális migrációra való figyelemváltásba is átcsaphat – az utóbbira láthattunk példát az X-en. 

A támogatói körében tapasztalható elégedetlenség és a vízum körüli viták ellenére az új kormányzat várhatóan támogatja a meglévő vízumprogramot. Ennek oka az Egyesült Államok és Kína közötti verseny a gazdaság modernizálásáért és a mesterséges intelligencia területének dominálásáért. 

A világ legokosabb, legtehetségesebb szakembereinek a vonzása elengedhetetlen része ennek a modernizációs folyamatnak, és ez magyarázatot ad arra, miért védi Trump és legközelebbi tanácsadói, például a Tesla alapítója, Elon Musk – aki maga is profitált a H-1B vízumból – hangosan a programot. 

A gazdasági rendszer feszültségei 

Ez az incidens rávilágít az Egyesült Államok végletekig versengő gazdaságának feszültségeire. Egyrészről az ország a legjobb tehetségeket kívánja vonzani, másrészről meg kell birkóznia az elhanyagoltnak érzett polgárok elégedetlenségével.  

Ahogy a mesterséges intelligencia tovább fenyegeti az emberek megélhetését, valószínű, hogy még több vita fog megjelenni a nyilvánosság előtt. 

Ez pedig nemcsak a H-1B vízum sorsát érinti, hanem szélesebb értelemben tükrözi az amerikai társadalom és gazdaság mélyebb kihívásait, amelyekkel az új kormányzatnak a következő években szembe kell néznie. 

Források: South China Morning Post; SCMP

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime