Az elemzés előrebocsátja, hogy a minimálbér szükségességét ma már szinte senki sem vitatja, még a legpiacbarátabb közgazdászok sem. Néhány éve azonban gyakori érv volt, hogy a minimálbér alacsony termelékenységű munkavállalókat zár ki a piacról, mivel a vállalatoknak nem éri meg őket foglalkoztatni. Ebből következően ennek eltörlése elméletben növelhetné a foglalkoztatást. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője szerint bár az érvelésben van teoretikus igazság, a valóság ennél árnyaltabb: sokan éppen azért kapnak annyit, amennyit, mert a törvény minimálbért ír elő. A munkaadók ugyanis törvényi szabályozás nélkül alacsonyabb bért fizetnének, kihasználva a piaci erőfölényüket. 

A termelékenység és a bérek kapcsolata  

A szerző szerint a minimálbér-emelés és a termelékenység kapcsolata nem feltétlenül egyirányú. Bár a hatékonyság javulása teremthet alapot a magasabb bérekre, az utóbbi emelése is javíthatja a termelékenységet. Főként a következő tényezők miatt: 

– Motivációs hatás: a magasabb bért kapó dolgozók hatékonyabban dolgoznak, kevesebbet hiányoznak és elkötelezettebbé válnak. 

– Versenyhatás: a béremelés a vállalatokat fejlesztésekre sarkallhatja, miközben a kevésbé hatékony cégek kieshetnek a piacról. 

– Versenyhatás: a béremelés a vállalatokat fejlesztésekre sarkallhatja, miközben a kevésbé hatékony cégek kieshetnek a piacról.

Infláció: túlzó aggodalmak? 
 

Gyakori érv az is, hogy a minimálbér-emelés inflációs sokkot okoz, mivel a vállalatok áthárítják a többletköltségeket a fogyasztókra. Az elemzés azonban az alábbi adatokkal cáfolja ezt:  

– a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma itthon 3,2 millió fő, akiknek a bruttó átlagbére 650 ezer forint körül alakult, 

– a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak a munkavállalók 5, illetve 15 százalékát teszik ki. 

Ezek alapján a minimálbér-emelés a teljes bértömeget csak 0,7 százalékkal növeli, ami legfeljebb, teljes áthárítás esetén is csak 0,3 százalékos árnövekedést eredményezhet – véli az elemző. 

Molnár Dániel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vállalatoknak szűk a mozgástere a költségek áthárítására, mivel a gazdasági környezet árérzékenységet eredményez. Így inkább a profitráta csökkentésével, mintsem drasztikus áremelésekkel reagálhatnak.  

Bérek és a szürkegazdaság 

A cikk kiemeli, hogy sok – nem tudni pontosan, mennyi – minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló a szürkegazdaságban is szerez jövedelmet. Esetükben a kötelező legkisebb bér emelése nem jár többletköltséggel a vállalatok számára, azonban hosszabb távon a gazdaság fehéredéséhez vezethet. 

A béremelés pozitív hatásai 

A minimálbér-emelés többféle válaszreakciót generálhat a vállalatok részéről, elsősorban ezek közé tartozik a termelékenység javulása, a gazdaság fehéredése és a bérverseny fokozása. E tényezők hosszú távon társadalmi és gazdasági szempontból is pozitív hatásokat eredményezhetnek, miközben javítják a legkisebb érdekérvényesítő képességű munkavállalók helyzetét. 

Mérsékelt béremelés – egy kompromisszumos megoldás 

A 2025 elejétől életbe lépő 9 százalékos minimálbér- és a 7 százalékos garantált bérminimum-emelés középutas megoldásként értékelhető. Figyelembe veszi a vállalati teherbírást, miközben ösztönzi a termelékenység javulását és nem veszélyezteti a nemzetközi versenyképességet. 

Molnár Dániel a 2025-re érvényes emelési mértékeket kommentálva a 2016-os hatéves bérmegállapodással von párhuzamot, amelyet szintén számos kritika ért, ám az idő igazolta a döntés helyességét. Ehhez hasonlóan a mostani emelés is kiegyensúlyozott megoldásnak tekinthető, ami hosszabb távon stabilabb, termelékenyebb gazdaságot eredményezhet. 

Forrás és további részletek: 

https://www.economx.hu/allaspont/minimalber-emeles-alacsony-termelekenyseg-munkavallalo.802284.html

Fotó (nyitó-illusztráció): Unsplash