Tajvan annyira szeretné magához csábítani a digitális szakembereket, hogy akár fél évig is maradhatnának, ráadásul az országról úgy tartják, hogy Ázsiában itt a legjobb a munkakörnyezet egy digitális nomád számára.  

A délkelet-ázsiai szigetország is megtapasztalta, hogy a fejlett kapitalizmus a „legjobb fogamzásgátló”, így nem csoda, hogy a születésszám csökken, a termékenységi ráta, hasonlóan Dél-Koreához vagy Japánhoz, az 1-es érték alá süllyedt, azaz a társadalom már nem képes reprodukálni önmagát. Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy a lakosság elöregszik, és egyre nagyobb teher rakódik a szociális rendszerekre, hanem azt is, hogy kevesebb munkáskéz jut a gazdaságba.  

A belügyminisztérium adatai szerint Tajvan lakossága 23,4 millió, a teljes munkaerőt viszont csak 11,6 millióra becsülik.  

Elég nehéz egy társadalmat fenntartani úgy, hogy egy alkalmazottra egy eltartott jut, a kormányok ilyenkor szoktak a munkaerő-behozatal mellett dönteni. Persze  a fejletlenebb régiókból nem nehéz embereket hívni, viszont a szakképzettek becsábítása nem egyszerű. Márpedig Tajvannak a technológia-központú, exportra támaszkodó gazdasága fenntartása érdekében szüksége van a tehetségekre. Ezért is döntöttek úgy, hogy idén már hat hónapos vízumot biztosítanak a külföldi digitális nomádok számára. 

Persze jelenleg is dolgoznak vendégmunkások, 2023 végén 69 509 külföldi szakember és 754 130 regisztrált migráns munkavállaló élt Tajvanon. 

A kormány viszont javítana a munkaerő minőségén, ezért hivatalosan is nyitott a digitális nomádok felé. 2032-ig 400 ezer külföldi dolgozó odavonzását tűzte ki célul, mégpedig azok közül, akiket digitális szakemberekként határoztak meg.  

A digitális nomádok azok, akik egy laptopról bárhol végezhetik a munkájukat. Például egy amerikai cégnél dolgozó, akitől nem várják el az állandó jelenlétet a munkahelyén, kifejezetten jól jár, ha a dollárban megkapott fizetését egy alacsonyabb árfekvésű városban költi el, akár a világ túlsó oldalán. Létezik egy blogjuk is, a Nomad Girl, amely részletesen bemutatja számukra a lehetséges célpontokat és rangsorolja a legjobb helyeket. Nemcsak az alacsony árfekvést figyeli, hanem az életkörülményeket, a környezetet, az internethez való hozzáférést, az élelmiszereket vagy a kulturális lehetőségeket is. A blog szerint a digitális nomádok ma már világszerte 58 helyen jogosultak a vízumra. 

Persze a tajvaniak régóta tudatában vannak a demográfiai problémájukkal. A sziget nemzeti fejlesztési minisztere, Liu Csin-csing azt mondta, hogy az elmúlt 16 évben Tajvan vezetői a népességnövekedést „nemzetbiztonsági válságnak tekintették, amelyet nem lehet rövid időn belül megoldani”. Ezért nem feltétlenül kell csodálkozni, hogy a digitális nomádok is úgy tartják, hogy számukra Ázsián belül Tajvanon a legideálisabb a környezet. Tény, hogy itt általában alacsonyabbak a megélhetési költségek, mint Hongkongban, Japánban, Szingapúrban vagy Dél-Koreában. 

A kormány döntésének komolyságát jelzi, hogy a vízumrendszer december 20-i aláírási ceremóniáján bejelentették, hogy évi 4 milliárd dollárral ösztönöznék az ehhez kapcsolódó innovatív vállalkozásokat. Például a gyéren lakott Taitungban, amelyet a környezete és a turizmusa miatt néha Tajvan Hawaiijának is neveznek, a helyi kormányzat egy tengerparti szállodát újít fel a külföldi nomádok számára, és az idei év végére 1000 kerékpárra bővíti a biciklikölcsönző hálózatát. A megye egy 118 taggal rendelkező felületet is létrehozott a digitális nomádok számára workshopok és különböző rendezvények lebonyolítására.  

Hosszú távon azt remélik, hogy  

ezek a hosszabb ideig az országban tartózkodó munkavállalók segítenek a turizmus hullámvölgyeinek elsimításában, és némi lökést adhatnak a gazdaságnak a leállások idején.  

(Forrás: South China Morning Post) 

Kapcsolódó: