A Handelsblatt információi szerint az EU Tanácsának következő, január 27-i ülésén a tagok dönthetnek a Szíriával szembeni európai büntetőintézkedések mérsékléséről. A német lap diplomáciai körökre hivatkozik, ahonnan arról értesült, hogy Németország már karácsony előtt megkereste a többi uniós államot egy erre vonatkozó javaslattal. Ezen a héten Franciaország is nyitottnak mutatkozott a szankciók enyhítésére. Így lényegében az unió két vezető hatalmán nem fog múlni a lazítás. 

Módosítások az előzetes tervek szerint elsősorban az energetikai és a pénzügyi szektorban hozott szankciókat érintenék. Ehhez azonban előbb az Európai Tanács tagjainak egyhangúlag kellene megszavazniuk a javaslatot. A berlini szövetségi külügyminisztérium jelentése szerint az új helyzet ismeretében a meglévő szankciókat is át kellene vizsgálni. Míg a polgárháború alatt súlyos bűncselekményeket elkövetőkkel szembeni rendelkezéseket fenn kell tartani, arról is tárgyalnának, hogy a szíriai lakosságot bizonyos ágazatokban hogyan lehetne mentesíteni a meglévők alól. 

A Financial Times szerint ennek a hátterében az áll, hogy a sokéves polgárháború után Szíriában sok helyen rendkívül nehéz humanitárius körülmények uralkodnak. A cél most az, hogy javuljon az emberek helyzete, amelybe beletartozik az áramellátás újbóli stabilizálása is. 

Az USA már átmenetileg enyhítette a szankciókat 

A hét elején az Egyesült Államok az ügyben előrelépést tett, és ideiglenesen enyhített a szankciókon, hogy megkönnyítse a humanitárius támogatást, ennek keretében a segélyszervezetek és a létfontosságú árukat szállító vállalatok mentességet kapnak. Mivel azonban egyelőre nem világos, hogy az iszlamista vezetés miként kívánja fejleszteni az országot, Washington fenn kívánja tartani a szigorúbb szankciókat, és Európa is visszafogott a bizonytalan helyzet miatt. 

Pedig az európai korlátozások enyhítése is nagyban segítené Szíria gazdaságát. A legszigorúbb szankciók 2012 óta vannak érvényben: az EU eddig megtiltotta a szíriai olaj vásárlását és szállítását, az erőművek építését, az országgal való légi összeköttetéseket, valamint a szíriai pénzintézetekkel és a központi bankkal való új üzletkötéseket. 

Kurd tüntetők (Forrás: Flickr)

Ezen intézkedések egy részét most feloldhatják, a fegyverembargó és a megbuktatott Aszad-rezsim kulcsfiguráival szembeni rendelkezések azonban európai diplomáciai körök szerint továbbra is érvényben maradnának. 

Vannak jelek arra, hogy a Hajat Tahrir as-Sám (HTS) átmeneti kormánya az Aszad-rezsimtől teljesen eltérő irányt fog követni, de az európai politikusok továbbra is óvatosak. Annalena Baerbock német külügyminiszter előző héten az új szíriai vezetővel, Ahmed as-Sarával folytatott találkozóján figyelmeztette a kormányzó HTS-t, hogy ne iszlamista berendezkedésű államot hozzon létre. 

A milíciaszövetség ugyan leváltotta a diktátort, Bassár el-Aszadot, de a HTS iszlamista vezére, Ahmed as-Sara néhány éve még az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet elődjében is harcolt. 

Bár a HTS vezetése az utóbbi időben azon dolgozott, hogy elhatárolódjon dzsihadista eredetétől, a német külügyminisztérium jelentése szerint a mostani nevén is terrorszervezetként szerepel az ENSZ listáján. Egyelőre azt hangsúlyozzák, hogy olyan szakpolitikai és befogadó átmeneti kormányra törekednek, amelyben az ország számos népcsoportját képviselnék. 

Baerbock francia kollégájával, Jean-Noël Barrot-val együtt utazott Damaszkuszba. A France Inter rádióállomásnak adott interjújában Barrot kifejezte hajlandóságát bizonyos szankciók enyhítésére. 

Párizsi kormányzati körökben úgy hírlik, hogy a francia álláspontot az uniós külügyminiszterek találkozója miatt részletesen ki kell dolgozni. A jelek szerint még egyeztetni kell a német kormánnyal a korlátozások enyhítésének mértékét illetően. 

Európának az Aszad-rezsim bukása után kulcsszerepet kell játszania az újjáépítésében, így a gyengélkedő szíriai gazdaság támogatásában. A Világbank becslései szerint ugyanis 2010 és 2023 között mintegy 85 százalékkal zsugorodott az ország gazdasága a polgárháború évei alatt. 

Az olyan országok, mint Németország, segíthetnek Szíriának az újjáépítésben, de Európának meg kell őriznie az egyensúlyt. 

Szíriában nemcsak az infrastruktúra, hanem az állami intézményrendszer is megsemmisült. Európa szervezeti szinten is segíthetne know-how-val például az alkotmány kidolgozásában és az átmeneti igazságszolgáltatási rendszer felállításában, de ügyelnie kell arra, hogy ne keltse azt a benyomást, hogy túlságosan beleavatkozik a szíriai belügyekbe. 

Európa reméli, hogy Szíria ígéretesen fejlődik majd. Megfigyelők szerint azonban e korai szakaszban, ilyen rövid idővel az Aszad-rezsim bukása után még nem világos, hogy a kormány milyen irányba halad. Eddig többnyire pozitív jelek érkeztek, az új vezető, as-Sara nyitottnak mutatkozott a nyugati demokráciákkal való tárgyalásokra, és nemcsak az EU nevében Damaszkuszba utazó Baerbock–Barrotpárossal, hanem az USA képviselőivel is találkozott. 

A nők jövőbeli jogai itt is előkerültek 

A HTS-sel való megbeszélések középpontjában a nők jogai is szerepeltek. Baerbock és Barrot világossá tette, hogy e témakör megmutatja, hogy mennyire szabad egy társadalom. Decemberben a HTS két nőt is kinevezett fontos vezetői pozíciókba, de a jogaiért küzdő tüntetések nem szűntek meg. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a dolgok a másik irányba is elmozdulhatnak. Az elmúlt napokban ugyanis a szíriai médiában megosztottak egy videót, amelyben az új igazságügyi miniszter, Sadi Mohammad av-Vaiszi két nő kivégzésének a szemtanúja. Egyiküket állítólag prostitúcióval és hűtlenséggel vádolták. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Flickr