A 2024-es pénzforgalmi költségvetési hiány a vártnál sokkal kedvezőbb lett. A kormány jelentős mértékben javította az egyensúlyi mutatókat, a 2023. évi 6,7 százalékról érdemben csökkent a GDP-arányos hiány a tavalyi évben.
December végéig az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4003,9 milliárdos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 138,2 milliárdos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 230,1 milliárd forintos hiányt mutattak.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek.
A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly 6853,9 milliárd forintot fordítottak, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban.
Ennek köszönhetően tovább nőtt a nyugdíjak reálértéke. Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki.
A babaváró támogatásokra 208,3 milliárd forintot költött a kormány 2024-ben, ez 31,3 milliárddal több a 2023-ban folyósított forrásoknál.
Továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket az egészségügy területén a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg. Erre a célra a kormány 2024-ben 274 milliárd forinttal többet, 2684,1 milliárdot költött, amely magában foglalja az ápolók tavaly márciustól végrehajtott béremelésének többletkiadását is.
Az oktatásban, szakképzésben dolgozó tanárok bére pedig átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, ami 406,1 milliárd forint többletkiadást jelentett.
Az államháztartás hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest, és 2024-ben az eredményszemléletű hiány GDP-arányosan várhatóan 4,8 százalék körül alakult.
A kormány 2025-ben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását. Az idei évre bővülő gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvő bérek mellett csökkenő államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk.
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: Makronóm
