Már a franciaországi kiképzés alatt mintegy ötvenen szöktek meg a szuperdandárnak szánt 155-ösből. Idáig 1700 katona dezertált az alakulattól, az ukrán vezetés tombol, ám az eset még ennél is súlyosabb problémákat vet fel.
Soha nem látott méreteket öltött a dezertálás az ukrán hadseregben, de ami a 155. gépesített dandárnál történt, az még a már-már általánosnak mondható szökési statisztikákból is magasan kiemelkedik. A mintegy 4500 fősre tervezett, újonnan felállított, különleges kiképzést kapott alakulat mintegy 1700 katonája dobbantott úgy, hogy gyakorlatilag ki sem ért még a frontra. Az ügy akkora botrányt keltett, hogy személyesen Zelenszkij rendelte el a nyomozást a dezertálások okainak tisztázására.
A 155-öst francia dandárnak is becézték, miután katonái zömét Franciaországban képezték ki tavaly, illetve a franciák látták el azokat minden szükséges haditechnikai eszközzel és fegyverrel, többek között 18 Caesar önjáró löveggel, 128 páncélozott csapatszállítóval, valamint páncéltörő rakétákkal. (Macron még meg is látogatta a gyakorlatozó katonákat a támaszponton, remek PR-fotókat csináltatva magáról és az ukránokról.)
A dandár novemberben kezdte meg a harci tevékenységet a fronton, ám a problémák már Franciaországban felbukkantak, a kiképzés alatt ugyanis mintegy ötven ukrán katona szökött meg a támaszpontról. Ez azonban csak a kezdet volt. Jurij Butusov ukrán újságíró robbantotta az igazi szenzációt: az alakulatból a hetek és hónapok alatt százával dezertáltak a katonák, addig, hogy számuk már elérte az 1700-at – anélkül, hogy a fegyverüket egyszer is elsütötték volna.
Butusov szerint a fő problémát az okozta, hogy az állomány zömét kényszersorozással az utcákról fogdosták össze (rabolták el) az ukrán toborzók, ezek aztán az első adandó alkalommal meg is szöktek az alakulattól. Emiatt a dandár létszámát folyamatosan pótolni kellett, többnyire normális kiképzést nem kapott újoncokkal, akik aztán szó szerint az ágyútöltelék szerepét töltötték be a fronton. Hogy mekkora volt a baj, azt jól jelzi, hogy az első bevetés után az alakulat parancsnokát azonnal leváltották.
Nincs ennek így semmi értelme
Butusov azt is kinyomozta, hogy az emberhiány a beosztások betöltésében is teljes káoszhoz vezetett. A lövészek között például akkora létszámkiesés volt, hogy az alakulat drónok zavarásával foglalkozó katonáival pótolták ki a hiányt – nyilván csak a statisztika kedvéért, hiszen azok pont arra nem voltak kiképezve, amire használni kezdték őket.
Az ügy mind az ukrán parlamentben, mind katonai körökben óriási vihart kavart. Általános vélekedés szerint pusztán azért, hogy a Nyugat lássa a hadsereg fejlődőképességét, teljesen felesleges új dandárokat létrehozni, majd vadonatúj haditechnikai eszközökkel ellátni, miközben a régi alakulatok is folyamatos ember- és fegyverhiánnyal küszködnek.
Az eset morálisan súlyos csapást mért az ukrán hadseregre és a kijevi döntéshozókra egyaránt, de rendkívül kellemetlen a háborúpárti európai vezetőkre nézve is. Macron volt az egyik legharciasabb tagállami vezető, aki először hangoztatta, hogy amennyiben Ukrajnának szüksége lenne rá, akár francia katonákat is hajlandó lenne odaküldeni. Tekintve az egyébként francia földön és pénzből kiképzett ukrán katonák dezertálási arányát, nem feltétlenül a legjobb érveket kapta a 155-ösöktől, hogy az ötletét alátámassza.
Ahogyan nem a legjobb reklám azon európai országoknak sem, amelyek vállalták, hogy a területükön képzik ki harcra az ukránokat. Ezeken a gyakorlatokon eddig több mint 63 ezer ukrán katona vett részt, a program pedig még minimum két évig tart, vagyis 2026 végén zárul – a rá fordított indulóösszeg 2024-től pedig több mint 400 millió euró.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Dreamstime
