A jelek szerint folytatódik az amerikai elnök első ciklusa alatt megkezdett NATO-ostorozás. Donald Trump akkor a 2 százalékos védelmi kiadást el nem érők miatt akadt ki, most azonban már 5 százalékot javasol.
A napokban hivatalba lépő elnök a NATO-tagállamok GDP-arányos védelmi kiadásainak drasztikus emelését javasolja. Donald Trump most egyenesen az 5 százalékot célozta meg, amit a tagállamok vegyesen fogadtak: voltak, amelyek helyeslően bólintottak, mások nonszensznek és képzelgésnek nevezték.
Bár a katonai jellegű kiadásokat a tagállamok jelentősen megnövelték az ukrajnai háború kitörése óta (a NATO-kompatibilis 2 százalékot azonban még így sem sikerült mindegyiknek elérni), egy ilyen drasztikus mértékű emelés gyakorlati esélye szinte a nullával egyenlő. Az európai országok gazdasági gyengülése eleve hatalmas nyomást gyakorol a költségvetési politikákra, a fegyveripari vállaltok pedig képtelenek teljesíteni a hirtelen rájuk zúduló megrendeléseket, a kereslet-kínálat óriási eltérései miatt tehát a haditechnikai eszközök ára is hirtelen emelkedésbe kezdett.
Azok a tagállamok, amelyek elérték a 2 százalékos, NATO által ajánlott költségvetési kiadást, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a következő években is meg tudják tartani azt.
Németország például egy 2027-re teljesen kiürülő speciális alapból egészítette ki a védelmi költségvetését, hogy elérje a 2 százalékos küszöböt, az évtized második felében tehát akár vissza is csúszhat az alá.
Abban Mark Rutte, az új NATO-főtitkár és a tagállamok zöme is egyetért, hogy a GDP-arányos 2 százalékot immár a védelmi kiadások kiindulópontjának, nem pedig plafonjának kell tekinteni, konkrét számot azonban eddig senki nem volt hajlandó mondani (a tervek szerint ez a nyári NATO-csúcs fő témája lesz) Donald Trumpon kívül. Az elnök változatlanul azzal érvel, hogy európai szövetségesei „nem hajlandók fizetni” a zömében Amerika biztosította védelmi előnyökért, és még mindig az Egyesült Államok esernyője alá húzódnak be vihar idején, ahelyett, hogy vennének maguknak egyet. Trump szerint míg országa tartja életben a NATO-t, a tagállamok kihasználják a washingtoni bőkezűséget. Amit mond, annak van némi alapja: míg az USA védelmi költségvetése az évi 1000 milliárd dollárt is át fogja lépni az idén, a harmincegy másik tagállamé együttvéve éppen csak megközelíti a 300 milliárdot.
Ígérni lehet, a kivitelezés már nehezebb lesz
Ami azt illeti, ha Trump komolyan gondolja a dolgot (és nem szándékosan emeli irreálisra az elvárásait, hogy aztán egy arany középutat megtalálva belemenjen mondjuk egy 3-3,5 százalékos növelésbe), Washingtonnak is feladja majd a leckét. Az Egyesült Államok jelenlegi védelmi büdzséje a GDP 3,4 százalékát teszi ki, 5 százalékon utoljára a hidegháború éveiben állt. Pillanatnyilag egyetlen olyan ország van a NATO-ban, amely megközelíti a Trump által ajánlott határt, ez pedig Lengyelország, amely a maga 4,12 százalékát az év végéig egyébként is 4,7 százalékra kívánja növelni. (Ezzel egyedüli tagja a 4 százalékon túliak klubjának.)
Az elnök szavait természetesen óriási felzúdulás követte. Ivo Daalder, aki az Obama-korszak NATO-nagykövete volt, egyenesen kitalált számnak nevezte az 5 százalékot, amelynek semmiféle valóságalapja sincs. Az európai tagállamok igyekeztek finomabban fogalmazni, de a megszólalók hangjában így is érezhető a feszültséggel vegyes ingerültség. Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto sem tartja valószínűnek az 5 százalékra emelést, tekintettel arra, hogy a tagállamok elsöprő többsége gazdasági okokból kifolyólag képtelen lenne azt kivitelezni. (Olaszország még a 2 százalékot is csak 2027 körül éri el, jelenleg 1,57 százalékon áll.) A Trump által hagyományosan és folyamatosan kritizált Németország várhatóan új kancellárja, Friedrich Merz szerint nem kell szó szerint venni az elnök szavait: szerinte
irreleváns, hogy 2,3 vagy 5 százalékról folyik a vita, a lényeg, hogy a tagállamok folyamatosan fejlesszék a védelmi képességeiket.
A csehek idén érik el először a 2 százalékot, a kormány szerint még a háromról is csak évek múlva lehet majd beszélni. Franciaország immár folyamatos kormányválságokkal küzd, ennek megfelelően igen nehéz tervezni bármilyen költségvetési tétellel. Nagy-Britannia miniszterelnöke ugyan homályosan megígérte, hogy országa eléri a 2,5 százalékot, azt azonban, hogy mikor, már nem tudta megmondani.
Vannak azonban olyan tagállamok (jellemzően azok, amelyek földrajzilag közelebb esnek Oroszországhoz), amelyek kifejezetten üdvösnek találták Trump elképzelését. Az észt miniszterelnök szerint ez éppen az az üzenet, amelyet országa is magáénak vall immár évek óta, és amely egyértelmű jelzés lenne Putyin számára, hogy ne húzzon ujjat a NATO-val. (Észtország a költségvetésének kiugróan magas, 3,7 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.) Hasonlóan nyilatkozott a frissen csatlakozott Svédország is, amely szűken, 2,1 százalékkal lépi át a jelenleg előirányzott küszöböt. „Az Egyesült Államok kormányai régóta sürgetik az európai országokat, hogy növeljék a védelmi kiadásaikat, és vállaljanak nagyobb részt a közös védelmi költségekből. Osztjuk ezt a nézetet” – fogalmazott a Politicónak Malmer Stenergard svéd külügyminiszter.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Goodfone