Ciprus számára az Európai Unióhoz való csatlakozás 2004-ben mérföldkő volt, azonban a szigetország eddig kimaradt a Schengen-övezetből. Most azonban Níkosz Hrisztodulídisz elnök azt ígéri, hogy 2025 végére Ciprus minden technikai akadályt elhárít, hogy csatlakozhasson a szabad utazást biztosító térséghez. Az ígéret komoly, ám a történet összetettebb, mint ahogyan elsőre tűnhet.
Ciprus egyedülálló helyzetben van az Európai Unió tagállamai között, hiszen területe 1974 óta megosztott a déli, görög vezetésű Ciprusi Köztársaság és az északi, török megszállás alatt álló szakadár állam között. A kettéosztottságot a zöld vonal nevű ütközőzóna szimbolizálja, amelyet az ENSZ békefenntartói felügyelnek. Bár a sziget délkeleti részén az EU szabályai érvényesek, az északi rész hivatalosan nem része az uniós szabályozásnak.
Ha Ciprus a Schengen-övezet teljes jogú tagjává válik, az komoly változásokat hozhat: a zöld vonal az EU külső határává válna.
Ez azt jelentené, hogy az eddig „puha” átkelőpontokon szigorúbb ellenőrzésekre kerülne sor, ami akár növelheti is a feszültségeket a két közösség között. Az EU-nak a Schengen-tagság eléréséhez újra kell tárgyalnia a zöld vonalról szóló szabályozást, amely jelenleg az átkelések feltételeit határozza meg.
Turizmus, befektetések és nemzetközi kapcsolatok: a tagság előnyei
A Schengen-övezethez való csatlakozás Ciprus számára jelentős gazdasági előnyöket ígér. Níkosz Hrisztodulídisz elnök szerint a Schengen-tagság a turizmus fellendítésének az egyik kulcsa lehet, hiszen az utazók számára egyszerűbbé és vonzóbbá válna a sziget elérése. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Ciprus évente több mint 4 millió turistát fogad, és ez a szám a tagsággal jelentősen növekedhet.
Emellett a befektetők számára is vonzóbbá válhat a szigetország, a szabad utazás és az egyszerűsített kereskedelmi feltételek révén ugyanis Ciprus még inkább az európai üzleti élet központjává válhatna a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ez különösen fontos lehet a szolgáltatóipar és az ingatlanpiac számára, amelyek a sziget gazdaságának gerincét alkotják.
Új átkelőpontok: a két közösség közötti kapcsolatok erősítése
Miközben az ország a Schengen-csatlakozásra készül, a sziget két vezető közössége, a görög és a török ciprusi oldal is igyekszik lépéseket tenni az együttműködés érdekében.
Január 20-án Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi miniszterelnök és Ersin Tatar észak-ciprusi államfő fontos találkozóra készülnek Nicosiában, hogy új átkelőpontok megnyitásáról tárgyaljanak.
Jelenleg kilenc határállomás működik a zöld vonal mentén, amelyeken naponta több ezer ember közlekedik. Az újabbak megnyitása nemcsak az áramlást gyorsíthatja fel, hanem a két oldal közötti bizalomépítést is segítheti.
A tervezett új átkelők ugyanis lehetőséget adhatnak arra, hogy a két közösség tagjai jobban megismerjék egymást. Az elmúlt évtizedekben már tapasztalható volt a kapcsolatok javulása: a legelső megnyitása 2003-ban több tízezer ember számára tette lehetővé, hogy ellátogasson azokra a területekre, amelyeket évtizedek óta nem láthattak.
A folyamat azonban továbbra is nehézségekbe ütközik, mivel a katonai zónában lévő átkelőket mindkét fél katonai és politikai szempontok szerint értékeli.
Ciprus és Írország, amelyeknek nincs szárazföldi határuk más uniós országokkal, az egyetlen olyan uniós tagállamok, amelyek nem tartoznak a schengeni térséghez. Románia és Bulgária január 1-jén vált az útlevélmentes övezet teljes jogú tagjává. „A tűzszüneti vonallal kapcsolatos valamennyi politikai aggályt kezeltük, és most a csatlakozáshoz szükséges technikai részleteket véglegesítjük” – mondta Hrisztodulídisz egy nemrég megrendezett nicosiai konferencián.
Miközben Ciprus a Schengen-tagság felé halad, egy másik fontos diplomáciai lépés is körvonalazódik: Hrisztodulídisz szerint országa közel áll ahhoz, hogy az Egyesült Államok eltörölje a vízumkötelezettséget a ciprusi állampolgárok számára. Ez a lépés erősítheti a szigetország transzatlanti kapcsolatait és tovább növelheti nemzetközi jelentőségét.
Schengen-tagság: kihívások és lehetőségek
A Schengenhez való csatlakozás nemcsak az ország, hanem az EU számára is jelentős kihívást jelenthet. A zöld vonal státuszának rendezése, a technikai feltételek teljesítése és az esetleges belpolitikai viták megoldása idő- és energiaigényes folyamat. Ugyanakkor a tagság gazdasági előnyei, a turizmus és a befektetések fellendülése, valamint a két közösség közötti kapcsolatok javítása mind azt mutatja, hogy a dél-európai ország számára érdemes kitartani a cél mellett.
A kérdés már csak az, hogy az év végére sikerül-e végleg átlépni a technikai és politikai akadályokat. Ha igen, Ciprus új korszakot nyithat a történetében – nemcsak az EU, hanem a saját kettéosztott múltja szempontjából is.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Needpix
Források: