Decemberben az elemzői várakozásoknál magasabban, 4,6 százalékon alakult az éves áremelkedési ütem, miközben havi bázison 0,5 százalékkal nőttek az árak. A tavalyi éves infláció ezzel az adattal összességében 3,7 százalékot tett ki, vagyis éves átlagban a jegybanki toleranciasávon belül maradt. Viszonyításképpen: az elemzői konszenzus 2024 elején még 5 százalékhoz közeli éves áremelkedést jósolt.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A decemberi inflációt két termékcsoport húzta felfelé: az élelmiszerek, illetve a szolgáltatások. Előbbi esetében 5,4 százalékkal nőttek az árak, és ebben nagyobb szerepe a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termésnek volt.
A szolgáltatások esetében 6,8 százalékos átlagos áremelkedést regisztrált a KSH, amely ugyanakkor lassulás a megelőző hónapokhoz képest. Ebben a főcsoportban az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni, amelynek nyomán az áremelkedés itt a többi termékcsoporttal szemben sokkal tartósabb maradt, a korábbi inflációs sokk hatása csak lassabban futott ki, bár hozzá kell tenni, hogy a december havi átárazás mértéke is kismértékben erősebb volt a korábbiaknál.
Mi van a friss számok mögött?
A vártnál magasabb inflációban az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy a ruházkodási, a tartós fogyasztási cikkek, a háztartási energia és a fűtés esetében is a historikusan jellemzőnél magasabb volt a havi átárazás mértéke. Előbbi két termékcsoport esetében az erősödő kereslet hatása, illetve a forint árfolyamának gyengülése jelenhetett meg az adatokban. A háztartási energia és a fűtés esetében pedig a hideg időjárás miatti magasabb fogyasztásnak lehetett szerepe a vártnál gyorsabb áremelkedésben.
Mi várható 2025-ben?
Az idei év kapcsán ismételten az év eleji átárazások szerepét kell kiemelni. A vállalatok jelentős része csak évente egyszer, jellemzően az év elején módosítja az árait, tavaly is az év első 3 hónapjának árváltozásai feleltek az egész éves infláció közel feléért. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanságok visszafoghatják az áremelési hajlandóságot, miközben a gyengébb árfolyam vagy az üzemanyagárak növekedésének a hatása fokozottan megjelenhet az árazási döntésekben.
Más hatások, mint például a tavaly év eleji, a szolgáltató szektor több területét érintő visszatekintő és inflációkövető árazási gyakorlat hatása viszont kifut.
Hogyan alakul a pénzromlás üteme rövid távon?
Az utóbbira tekintettel arra számítunk, hogy januárban még minimális gyorsulást mutathat az infláció üteme, azonban azt követően ismét lassulhat. Előrejelzésünk szerint az inflációs célt az áremelkedési ütem az őszi hónapokban közelítheti meg ismét, miközben éves átlagban is lassulást mutathat a pénzromlás.
Fotó: Freeimages.com
KAPCSOLÓDÓ: