Kína a világ legnagyobb napelem gyártója, azonban az elmúlt évek túltermelése és árháborúja miatt rengeteg helyi gyár komoly nehézségekkel néz szembe. A Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) egy „OPEC-stílusú” önszabályozó megállapodást kezdeményezett, azonban annak sikere és hatása erősen kétséges, ugyanis csupán a gyártók töredéke vállalta az önszabályozást.
Közel négy éve, 2021-ben Hszi Csin-ping kínai elnök a 2060-as céldátumot jelölte meg a zéró emissziós kibocsátás eléréséhez, ennek érdekében 2030-ig 1200 GW nap- és szélenergia-kapacitás kiépítése került az állami tervekbe. A szektor a politikai támogatás mellett jelentős, 50 milliárd dollárnyi tőkét is vonzott 2011 és 2022 között, aminek köszönhetően az országban 1 millió cég működik a napenergia-iparban, illetve annak beszállítási és ellátási láncaiban.
Érdekességképpen: Kína napelemtermelése már tavaly elérte 1200 GW-ot, ami az éves globális kereslet kétszerese!
A túltermelés hatására nem meglepő, hogy a múlt évben a nagykereskedelmi és az átvételi árak jellemzően a gyártási költségek alá estek, 60-80 százalékos árcsökkenést eredményezve a szállítási lánc teljes spektrumában.
A South China Morning Post anyagából az is kiderül, hogy az 5 millió embert foglalkoztató szegmensben 121 tőzsdén bejegyzett cég található, és közülük tavaly 39 számolt be veszteségről. A globálisan is az egyik legnagyobb gyártó, a Longi Green Energy Technology, például a dolgozói 5 százalékát elbocsátotta.
Az is megrázta a piacot, hogy Kínában a tavalyi napelem-telepítés bővülése elmaradt a várakozásoktól. Bár a növekedés 28 százalékos volt, ez jóval elmaradt a két évvel ezelőtti 55 százaléktól.
A túltermelés miatt először a kínai kormány próbált meg beavatkozni a szabályozói oldalon, az újonnan csatlakozó cégeknél 20-ról 30 százalékra növelték a minimális tőkekövetelményeket, emellett 80 kWh/kg-ról 60 alá korlátozták a meglévő poliszilícium-gyártók villamosenergia-fogyasztását, korlátozva a korszerűtlenül termelő kisebb üzemek működését, illetve elindulását. A napelemes termékek exportadó-visszatérítését is 13-ról 9 százalékra csökkentették, hogy felgyorsítsák az iparági konszolidációt.
Jessica Jin, az S&P Global elemzője szerint azonban a kormányzati intézkedéscsomag inkább az újonnan
apiacra lépő cégeket korlátozza, nem a már meglévőknek segít a konszolidációban.
A fentiekre válaszul, azaz túltermelés és az árháború enyhítésére a Kínai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (CPIA) egy önszabályozó megállapodást kezdeményezett 33 nagy gyártóval. Az egyezmény célja az volt, hogy termelési kvótákat és árminimumokat állapítsanak meg a piac stabilizálása érdekében. Azonban több kisebb gyártó már az elejétől fogva figyelmen kívül hagyta a 0,68 jüan/watt ajánlott árminimumot, ami tovább súlyosbította az árversenyt. Így kérdéses, hogy az OPEC-stílusú hozzáállás megoldja-e a túlkapacitási problémákat és elősegíti-e a piaci konszolidációt, vagy csak az iparág „önmentő” akciójaként lehet rá tekinteni.
Az iparág konszolidációja
A piac konszolidációjának már vannak kezdeti jelei, mint például
a vezető beszállító, a Tongwei az egyik riválisát, az amerikai Runergyt kívánja felvásárolni. Ezzel pedig irányítást szerezhet a cég Alabamában épülő gyára felett, így bejutva az Egyesült Államok piacára.
Az ilyen lépések elősegíthetik az iparág stabilizálását, miközben a kisebb cégek lassan kiszorulnak a piacról. Kérdés, hogy ezt az USA mennyire nézi jó szemmel.
Az szektor vezető cégei, mint a Longi, a Trina Solar és a Kanadában alapított, de ugyancsak inkább kínainak tekinthető Canadian Solar, új megoldások fejlesztésével próbálnak versenyképesek maradni. A hátoldali érintkezős cellák, az N-típusú technológiák (az N a negatív töltésű hordozókra, azaz az elektronokra utal) és a PERC (Passivated Emitter and Rear Cell) technológiák fejlesztése jó példák arra, hogyan igyekeznek alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez a nagy, tőkeerősebb gyártók.
További előny az ázsiaiak részéről, hogy a nemzetközi versenyben a kínai gyártók még mindig legalább 50 százalékkal olcsóbbak az európai versenytársaknál, beleszámolva az nemrégiben kivetett vámterheket is. Az USA, az EU és India részéről bevezetett szigorú nemzetközi vámok és korlátozások miatt
a kínai napelemgyártók új, alternatív piacokat keresnek a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és Afrikában.
A szakértők szerint két út áll a kínai napelemipar előtt. Az egyik, hogy a cégek közötti koordináció stabilizálja az árakat és mérsékli a túltermelést, vagyis sikeres lesz az önszabályozás és az együttműködés. A másik, hogy folytatják az árháborút, ami gyors konszolidációt eredményezhet, de súlyos csődöket és jelentős gazdasági veszteségeket okozhat. Az svájci UBS bank becslése szerint azonban évek kellenek a megnyugváshoz: a napelemek globális piaca 2027-re érheti el az egyensúlyi állapotot.
Kapcsolódó:
Fotó: Pixabay