Kanadának talán túlságosan tetszik a kínai rendszer? – makronom.eu
2025. február 7., péntek

Kanadának talán túlságosan tetszik a kínai rendszer? 

Míg Kanada hitelrendszere kizárólag pénzügyi mutatókra épül, addig Kína egy átfogóbb társadalmi kreditrendszert alakított ki, amely nemcsak a pénzügyi megbízhatóságot, hanem a jogkövető és az erkölcsi magatartást is figyeli. De mennyiben különböznek ezek a rendszerek, és vajon Kanada is elmozdulhat a kínai modell felé? 

A hitelpontszámok globális jelentősége egyre növekszik, hiszen ezek befolyásolják, hogy egy magánszemély vagy vállalat milyen pénzügyi lehetőségekhez jut. A kanadai rendszer az egyén pénzügyi felelősségén alapul, míg a kínai modell társadalmi és politikai dimenziókat is tartalmaz. Míg Kanadában a banki hitelezési döntések és a hitelképesség objektív pénzügyi adatokra támaszkodik, addig Kína átfogóbb megközelítést alkalmaz, amely figyelembe veszi a jogi megfelelést, az üzleti etikát és a társadalmi viselkedést is

Kínában 2022-re a tartományok, a régiók és a városok mintegy 80 százaléka bevezette a társadalmi kreditrendszer valamelyik változatát, de most úgy tűnik, hogy ez a lendület megtört. 2018-ban Mike Pence, az Egyesült Államok korábbi alelnöke megkongatta a vészharangot a kínai társadalmi kreditrendszerrel kapcsolatban, kijelentve, hogy „Kína vezetőinek a célja egy olyan orwelli rendszer bevezetése, amely gyakorlatilag az emberi élet minden aspektusának az ellenőrzésén alapul”. A nyugati médiumok „baljós társadalmi kreditrendszerről” és a „teljes ellenőrzés” rendszeréről beszéltek. 

Mi is pontosan a kínai szociális kreditrendszer?  

A kínai társadalmi kreditrendszer a társadalmon belüli „bizalom” növelését célzó kezdeményezések változatos hálózata. Célja, hogy megkönnyítse az emberek és a vállalkozások számára az üzleti döntések meghozatalát. A magas társadalmi hitelpontszám ugyanis azt jelzi, hogy egy fél üzleti szempontból megbízható. A rendszer eleinte a nyugati országokban használt hitelpontszámokhoz hasonlóan a pénzügyi hitelképességre összpontosított, majd kiterjedt a megfelelésre és a jogsértésekre. 

Az elmúlt években a társadalmi kreditrendszerrel kapcsolatos szakpolitikai fejlesztések már nem csupán a pénzügyi hitelképességre és a szabályoknak való megfelelésre összpontosítanak, hanem, ahogy említettük, a „bizalom” tágabb értelmezésére is. A struktúrát létrehozó szakpolitikai dokumentumokban közös a csenghszin kifejezés, amelyet a kontextustól függően megbízhatóságnak, becsületességnek, integritásnak, őszinteségnek vagy erkölcsösségnek fordítanak. A bizalom elősegítésével a kínai társadalmi kreditrendszer a következő célokat támogatja: 

  • Pénzügyi hitelképesség: ahogy a legtöbb országnak, úgy a cégeknek és a magánszemélyeknek is szükségük van egy olyan módszerre, amellyel felmérhetik, hogy egyesek biztonságosan adnak-e hitelt másoknak. A szociális hitelrendszer ezt az igényt hivatott betölteni a kínai pénzügyi és üzleti ökoszisztémában. 
  • Bírósági végrehajtás: a bírósági határozatok (például az ítéletben megállapított tartozások) végrehajtása különösen nehézkes Kínában. A szociális hitelrendszer célja részben az, hogy új mechanizmusokat találjon a meglévő jogszabályok és bírósági határozatok véghezvitelére. 
  • Kereskedelmi megbízhatóság: ez a kereskedelmi vállalkozások és az azokban résztvevők hitelesítési és csalás elleni mechanizmusainak javítását jelenti. 
  • Társadalmi megbízhatóság: ez a társadalmi hitelrendszer tágabb célját, az „erkölcsösebb” társadalom támogatását takarja. Ezt a célt olyan szociális hitelkezdeményezésekben szeretnék megvalósítani, amelyek a becsületességet, a kemény munkát és a család iránti odaadást értékelik. 
  • Kormányzati integritás: a társadalmi hitelrendszer „önreflexív”: a hivatalnokok és a politikusok is alávetik magukat a rendszernek, a cél a korrupció csökkentése. 

A szociális hitelrendszer alapvető építőkövei az adatok. A rendszeren keresztül ezeket a központi, regionális és önkormányzati szervek, valamint a magánszereplők gyűjtik össze és osztják meg. Az adatok feldolgozását követően a magánszemélyeket és a vállalatokat nyilvános és zárt listákra veszik fel, az ezeken való szereplés alapján pedig az egyéneket büntetik és jutalmazzák. 

Vállalatok minősítése 

A minősítés egyes esetekben egyetlen pontszám (általában 1 és 1000 között) vagy egy betűjeles osztályzat (általában A-tól D-ig). Tényező lehet az is, hogy a vállalkozás időben befizette-e az adókat, fenntartja-e a szükséges engedélyeket, teljesíti-e a környezetvédelmi követelményeket, megfelel-e a termékminőségi előírásoknak vagy teljesíti-e az iparágra jellemző követelményeket. 

Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások pontszámai a partnereik viselkedése alapján is csökkenhetnek. Ez azt jelenti, hogy a kínai vállalkozásoknak nagyon alaposan meg kell gondolniuk, hogy kivel kötnek üzletet. 

Lehetséges következmények 

Mivel a kínai szociális hitelrendszer még kialakulóban van, nem lehet biztosan megmondani, hogy milyen negatív következményekkel jár.  

Drew Donnelly, a Horizons szabályozási szakértője szerint a jelenleg meglévő elemek és regionális kísérleti projektek alapján a rossz pontszám lehetséges negatív hatásai a teljes körű bevezetés után a következők lehetnek: 

  • Utazási tilalmak: a 2019-es jelentések szerint 23 millió ember került feketelistára a kínai Nemzeti Közhitel-információs Központon keresztül fenntartott alacsony társadalmi hitelképességi besorolások miatt. Donnelly szerint joggal feltételezhető, hogy ez a kínai társadalmi hitelezési rendszer részeként folytatódni fog.  
  • Iskolai kitiltások: a rendszer megakadályozhatja, hogy a diákok bizonyos iskolákba járjanak, ha a szüleiknek rossz a társadalmi hitelminősítése. Például 2018-ban egy diákot azért nem engedtek be az egyetemre, mert az apja szerepelt az adósok feketelistáján.  
  • Csökkentett foglalkoztatási kilátások: a munkáltatók a feketelistákat is figyelembe vehetik a munkaerő felvételénél. Ezenkívül lehetséges, hogy bizonyos pozíciókat, például kormányzati állásokat csak olyanok tölthetnek be, akik megfelelnek egy bizonyos társadalmi hitelképességi besorolásnak.  
  • Fokozott ellenőrzés: a rossz pontszámot kapott vállalkozások több ellenőrzésnek vagy kormányzati vizsgálatnak lehetnek kitéve.  
  • Nyilvános megszégyenítés: sok esetben hatóságok ösztönözték a feketelistákon szereplők „megnevezését és megszégyenítését”. Az átgyűrűző hatások pedig megnehezíthetik az alacsony pontszámot kapó vállalkozások számára, hogy kapcsolatokat építsenek ki olyan helyi partnerekkel, akikre rossz hatással lehet az együttműködésük. 

A vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek figyelniük kell azokat a negatív hatásokat, amelyeket egy ember vagy egy vállalkozás ténykedései a rossz társadalmi pontszám miatt mások számára okozhatnak. Például az alacsony pontszámú (akár „feketelistán” szereplő) vállalatokkal való együttműködés csökkentheti egy ember saját értékét. Ha egy alacsony pontszámú személy vállalkozást nyit, akkor maga vállalkozás is automatikusan alacsony szintről indulhat.  

Kína mega- és közepes méretű városainak többsége már próbaképp bevezette a társadalmi kreditrendszert. A pontvesztésnek számos módja van, attól függően, hogy melyik városban történt a szabálysértés. Néhány triviálisabb, pontszámot csökkentő cselekedet a következő:  

  • ha valaki nem látogatja gyakran a szüleit, 
  • kutyát sétáltat póráz nélkül,  
  • dohányzás nemdohányzó zónában, 
  • csalás online videojátékokban. 

Egyesek megkérdőjelezik, hogy ezek közül néhány tevékenység és viselkedés valóban ennyire szörnyű-e. Érdemes azonban azt is tudni, hogy a pontszámcsökkentések ellen a bíróságokon lehetőség van fellebbezésre. 

A spektrum másik végén viszont, ha a polgár vagy a vállalat pontszáma magas, azaz vörös listára kerül, akkor kiváltságokban részesül, vagyis számos jutalom jár érte, például egyszerűsített adminisztratív eljárások vagy gyorsabb vámkezelés. Például az A minősítésű adófizetők adóbevallását gyorsabban dolgozzák fel és kevésbé ellenőrzik őket. 

A kreditrendszer és a technológia kapcsolata 

A szabályozási szakértő szerint az új technológiai innovációk jelentős szerepet fognak játszani az ország szociális kreditrendszerében. A mesterséges intelligenciát (MI-t) alkalmazó arcfelismerő szoftvereket állítólag több mint 200 millió kamerával együtt használják Kínában. 

Egyesek szerint e nagyszabású megfigyelési intézkedések célja, hogy a kínai tisztviselők a mindennapi élet minden területén nyomon követhessék a polgáraikat, és így rengeteg adat áll majd a rendelkezésre annak megállapításához, hogy történt-e olyan cselekmény, amely feketelistára küldheti az elkövetőjét.  

E megfigyelés mellett a kormány továbbra is nyomon követi polgárai online viselkedését, és felfedhet jogsértéseket, gyűjtheti a kormányellenes szövegek írásának és megosztásának bizonyítékait. 

Egy erre írt MI-szoftver képes a munka nagy részét elvégezni, és figyelmeztetni az ellenőrző hatóságot, ha jogsértés történt. A technológia olyan szintre fejlődött, hogy az MI képes azonosítani a kormányellenes tüntetésekről készült videókat, és blokkolni a felhasználók számára azok megtekintését. 

A vállalatoknak óvatosnak kell lenniük, amikor a kínai megfelelőségi törvények között navigálnak, mivel az internetes adataik jogsértés esetén felhasználhatók ellenük. Azokat, amelyekből kiderül, hogy egy cég nem felel meg a szerződéses kötelezettségeknek, figyelembe veszik, és jelentős szerepet játszhatnak a vállalat pontszámának meghatározásában. 

Érdemes megjegyezni, hogy Kína közbiztonsági rendszere és a társadalmi kreditrendszer alapvetően különbözik egymástól. Jelenleg a fekete és a vörös listákat manuálisan, a tisztviselők döntései alapján állítják össze, és a társadalmi kreditrendszer egyelőre nem integrálták teljes mértékben az állami biztonsági apparátusba. 

Kínai pénzügyi hitelrendszer 

A kínai pénzügyi hitelrendszer hasonló elven működik, mint a Nyugaton alkalmazott pontozási rendszerek, de vannak bizonyos sajátosságai. Ennek célja, hogy a pénzügyi intézmények, különösen a bankok és más hitelintézetek számára megbízható információt nyújtson az ügyfelek hitelképességéről, így csökkentve a kockázatokat és növelve a pénzügyi stabilitást. 

A kínai hitelnyilvántartás központi eleme a Baihang Credit, amelyet 2018-ban hoztak létre a Kínai Népi Bank (PBoC) felügyelete alatt. Ez az első, állami engedéllyel működő, de nem állami hitelnyilvántartó intézet, amely az ország különböző pénzügyi adatbázisaiból gyűjt adatokat az ügyfelek hiteltörténetéről. 

A működésének alapja az egyének és a vállalkozások pénzügyi tranzakcióinak nyomon követése. Az ügyfelek hitelpontszámát számos tényező befolyásolja, beleértve a banki kölcsönök törlesztési előzményeit, a hitelkártya-használatot, a közüzemi számlák fizetését és az egyéb pénzügyi kötelezettségek teljesítését. A hitelpontszámokat a bankok és más pénzügyi szolgáltatók annak eldöntésére használják, hogy egy ügyfél hitelképes-e, és ha igen, milyen feltételekkel kaphat kölcsönt. 

Kanada hasonló mintát követ 

A kanadai pénzügyi hitelrendszert – a kínaihoz hasonlóan – tehát kifejezetten a magánszemélyek és a vállalkozások hitelképességének értékelésére hozták létre.  

Az észak-amerikai országban a hitelpontozás két nagy hiteliroda, az Equifax Canada és a TransUnion Canada által működtetett hiteljelentési rendszerre épül. Ezek – a kínaihoz hasonlóan – adatokat gyűjtenek a fogyasztók pénzügyi viselkedéséről, beleértve a hitelkártya-használatot, a kölcsönök törlesztési előzményeit, a hitelkeretek kihasználtságát és egyéb pénzügyi tranzakciókat. 

Azonban, ahogy említettük, míg a kanadai hitelrendszer kizárólag pénzügyi mutatókra épül, és célja a hitelezési kockázatok csökkentése, addig a kínai egy sokkal szélesebb körű struktúrába, a társadalmi kreditrendszerbe is beépülhet, amely túlmutat a szigorúan vett pénzügyi szempontokon. 

Bár Kanada esetében egyelőre csak hitelrendszerről beszélünk, Schmidt Mária a Világrendetlenség című könyvében leírta, hogy az észak-amerikai ország (immár lemondott) miniszterelnöke, Justin Trudeau 2013-ban kijelentette, Kínát csodálja, leginkább azért, mert „diktatórikus berendezkedése miatt azt csinál, amit akar”. A Covid-járvány pedig Pekingnek kapóra jött ahhoz, hogy újratervezze a rendszert: úgy döntött, hogy a negyedik ipari forradalom által nyújtott eszközökkel „totális digitális ellenőrzés alá helyezi az állampolgárait, számontartja és követi az életük minden rezdülését” – írta Schmidt Mária. 

Hozzátette, hogy véleménye szerint a Covid-időszak alatti intézkedések is ezt a célt szolgálták. „Kanadában 2020. március 20-tól – a járványra hivatkozva – hónapokon át korlátozták a hívők templomba járását, az oltatlanok számára megtiltották, hogy vonaton, repülőn utazzanak, nem mehettek külföldre sem. A kormány mindemellett akadályozta a vélemény- és szólásszabadságot.” 

Az akkorra már két éve az országban rekedt kanadai fuvarozók egy része 2022 januárjában Ottawában békés tüntetésbe kezdett a korlátozások ellen, ennek – Schmidt szerint – az lett az eredménye, hogy a miniszterelnök elrendelte az erőszakos kiszorításukat. Ugyanezen év februárjában a „vészhelyzeti törvény” alapján 196 embert vettek őrizetbe, a tüntetőket letartóztatták és a bankszámláikat befagyasztották – írta a történész.  

A német Christine Anderson, az AfD képviselője akkor hangot is adott nemtetszésének, Schmidt szerint utalt arra, hogy Trudeau-t felelősségre lehetne vonni az emberi jogok megsértése, a demokrácia, valamint a fékek és ellensúlyok semmibevétele miatt. 

Kapcsolódó: 


Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat