Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért.
Mintegy 15 hónap után került sor tűzszüneti megállapodásra a Hamász és Izrael között a Gázai övezetben. Az amerikai és katari közvetítéssel létrejött egyezségre a szunnita terrorszervezet után január 15-én Izrael is rábólintott, amely tartalmazza azt is, hogy a Gázában lévő túszokat három szakaszban engedi szabadon a palesztin terrorszervezet. Mindezt a katari miniszterelnök, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk erősítette meg szerdai dohai sajtótájékoztatóján. A megállapodás komolyságát aláhúzza, hogy még Gideon Szaár izraeli külügyminiszter is megszakította éppen zajló európai útját, hogy mihamarabb hazatérhessen a paktumról szóló kormányszavazásra.

Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni sejk megerősítette a tűzszünetet (Forrás: Wikimedia Commons)
Maga a megállapodás 42 napos lesz, amely most vasárnaptól – azaz a Donald Trump beiktatása előtti naptól – kezdődik, ezzel egy időben pedig a tervek szerint fokozatosan megkezdődik az izraeli csapatok kivonása a területről. Az egyezmény értelmében a Hamász az első szakaszban 33 izraeli túszt enged szabadon, amelyek közt nők, gyerekek és idősek is megtalálhatók, mindezt az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinokért cserébe, míg a második etapban kerülne sor a katonák és egyéb férfi foglyok szabadon engedésére. A túszok maradékának elbocsátásáról a felek később döntenek. Becslések szerint Gázában nagyjából 100 túsz lehet, ám körülbelül egyharmaduk már nem él. Netanjahu országában profitálhat a foglyok elengedéséből, mivel korábban a megállapodás hiánya miatt vált feszültté az izraeli kormány elleni hangulat. Emellett vasárnaptól a zsidó állam biztonsági helyzete is stabilizálódhat, hiszen számtalan Irán által finanszírozott szervezet (többek között a Hezbollah, a húszik) támadta Izraelt a Hamásszal való szolidaritás jegyében.
Önmagában véve üdvözlendő, hogy 15 hónapot követően sor került a tűzszüneti megállapodásra, azonban az elkövetkező hetek fő kérdése az lesz, hogy a felek ezt mennyiben tartják majd be – éppen ezért a még Kairóban kidolgozott mechanizmus alapján Washington mellett Doha és Kairó fogja ezt felügyelni. A Gázai övezet az izraeli offenzíva óta romokban áll, és szinte kiürült: a korábbi, nagyjából 2,3 milliós lakosság mintegy 90 százaléka elhagyta a területet, Izrael tartja ellenőrzése alatt a Philadelphia folyosót és a rafahi átkelőt (a Hamász kiterjedt föld alatti infrastruktúrájának ellenőrzése céljából), így aki szeretne, Egyiptom irányába már el sem tudna menekülni. Ráadásul a humanitárius segélyek szállítása ellenére nagy a kockázata annak, hogy a területen éhínség tör ki.
A Biden-kormányzat igyekszik a megállapodást a saját sikereként elkönyvelni. A leköszönő demokrata elnök azt is világossá tette, hogy az egyezmény megszületése érdekében a stábja aktívan együttműködött a hivatalba lépő Trump csapatával. Ez abban a tekintetben logikus lépés, hogy Bidenék indították el a folyamatot, de azt már a Trumpék fogják befejezni. Az Egyesült Államok szempontból pedig azért is fontos a túszok szabadon engedése, mert vannak köztük amerikai állampolgárok is.
Biden sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy még a demokraták jelentős hányada is elismeri, hogy Trumpnak komoly szerepe volt a megállapodásban, ugyanis nyomást gyakorolt Benjamin Netanjahura: a hivatalba lépő elnök egy közelmúltbeli sajtótájékoztatóján egyenesen úgy fogalmazott, hogy ha a beiktatása előtt nem születik valamiféle megállapodás Gázában, akkor a Hamász számára „eljön a pokol”.
Ennek vélhetően volt valamiféle hatása a szervezetre és még inkább az azt finanszírozó Teheránra, ami elősegíthette az egyezmény megszületését. Szintén árnyékot vet az egész sikerkommunikációra, hogy Netanjahu első körben Trumpot hívta fel telefonon, köszönetet mondva a közvetítésért, és csak ezt követően a jelenlegi elnököt, Joe Bident. A gázai tűzszünet kérdése egyébként már a novemberi amerikai elnökválasztási kampányban is megjelent: a YouGov egy friss felmérése szerint 29 százalék volt azon amerikai szavazók aránya, akik 2020-ban Bident támogatták, de ők tavaly novemberben az elmaradt gázai tűzszünet miatt nem voksoltak Kamala Harrisre. A demokrata bázis ilyen széttöredezéséből húzott hasznot Trump.
A megegyezésben szerepel, hogy az első hathetes intervallumban a fő fókusz a túszok szabadon engedése, míg a másodikban a konfliktus végleges lezárása kap hangsúlyosabb szerepet. Az amerikai–katari–egyiptomi erőfeszítések tehát végeredményben sikerrel – egy megállapodással – zárultak, és egyes források szerint egyeztetések kezdődtek a rafahi átkelő újbóli megnyitásáról a nemzetközi segélyszállítmányok segítése céljából.
Kapcsolódó:
Borítókép: Wikimedia Commons