Kína gazdasága tavaly elérte a kormány 5 százalékos GDP-bővülési célját, miután az utolsó pillanatban hozott ösztönzőcsomag és az export felpörgette a fellendülést, viszont a beígért amerikai vámok azzal fenyegetnek, hogy elveszik a növekedés egyik fő mozgatórugóját.
Hszi Csin-ping elnök szilveszterkor azt mondta, hogy az ország várhatóan eléri a bruttó hazai termék bővülésére kitűzött 5 százalék körüli célt, és ezt pénteken a kínai statisztikai hivatal közzétett adatai igazolták is. A Bloomberg szerint ez némileg meghaladta az általuk készített becslést.
Az adatközlést követően a jüan 0,1 százalékot erősödött a dollárral szemben. A kínai részvények irányadó CSI 300 indexe eltörölte a korábbi félszázalékos veszteséget, és 0,5 százalékkal emelkedett.
A gazdaság 5,4 százalékkal nőtt október–decemberben az előző év azonos időszakához képest, ami a leggyorsabb ütem az elmúlt hat negyedévben – negyedéves alapon az élénkülés kifejezetten jobb volt, az 1,6 százalékos bővülés 2023 márciusa óta a legmagasabb.

A kínai statisztika adataira építő ábra szerint is a növekedés a tavalyi utolsó negyedévben felgyorsult, amihez a fogyasztás enyhe bővülése mellett az export is nagyban hozzásegített. Ezért
több szakértő véli úgy, hogy az idei év legnagyobb problémáját számukra az amerikai vámok fogják jelenteni.
Kína további monetáris lazítást és erősebb állami kiadásokat ígért, viszont mivel Donald Trump a kínai árukra akár 60 százalékos vámok kivetésével fenyegetőzött, az komolyan visszafoghatja a két ország kereskedelmét. A Bloomberg szerint épp ezek a hírek ösztönözték a globális vállalkozásokat arra, hogy előre hozzák a szállítmányaikat, ami nagyban segítette az utolsó negyedéves bővülést. Ez a felfutás azonban elkophat az elkövetkező hónapokban, mivel a várható illetékek – többek között az EU-tól és más kereskedelmi partnerektől is – csökkentik a kínai export versenyképességét.
Noha gyakran kétségbe vonják Kína teljesítményét a növekedési cél elérésében, az adatok széles köre azt sugallja, hogy Pekingnek szeptember vége óta sikerült megoldania az évek óta tartó ingatlanpiaci visszaesést és a deflációt. Decemberben az előző évhez képest az ipari termelés meghaladta a 6,2 százalékos becsléseket, ami április óta a leggyorsabb ütem.
A belföldi kereslet tekintetében vegyesebb a kép. Míg augusztus óta először nőtt a munkanélküliség, és az ingatlaneladások tovább csökkentek, egyes kategóriákban a fogyasztás az élénkülésnek köszönhetően emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, és 2024 végére felgyorsult, miután a kormány elindította a készülékek, autók és üzleti berendezések vásárlását támogató programot. Ezzel a háztartási cikkek értékesítése 12,3 százalékra nőtt, ami 2013 óta a legmagasabb érték. Ez a javulás nagyrészt a vásárlási támogatásoknak volt köszönhető. A várt fogyasztás növekedését idén tovább erősítheti a becserélési program, amelyet a hatóságok tovább bővítenének.
Persze folyik a vita, hogy mennyiben segítette a bővülést az export és mennyiben a fogyasztás növekedése. Egyes közgazdászok az éves fellendülés mintegy 60 százalékát Kína fogyasztás- és feldolgozóipari beruházások növelésére irányuló politikájával magyarázzák.

Az ország ingatlanpiaci visszaesése azonban nagyban rontja a kilátásokat. A gyártási, infrastrukturális kiadásoknak az ágazat rekordmértékű zsugorodását kell ellensúlyoznia. (Az ábrán feketével az infrastrukturális, lilával a gyártási és sárgával az ingatlanberuházások láthatók.)
Kína kereskedelmi többlete tavaly rekordnagyságúra nőtt. Ez persze jó a gazdaságnak, de amellett, hogy Trump vámokkal fenyeget, egyre több ország panaszkodik az olcsó kínai áruk áradatára. A gazdaságukban jelen lévő defláció, a csökkenő árak viszont azt is jelentik, hogy az exportőrök kevesebbet kapnak a termékeikért.
A Bloomberg adatai szerint Kína nominális GDP-növekedése (ahol nincsenek korrigálva az adatok a gazdaság egészében csökkenő árakkal) csak 4,2 százalékos. Ez tükrözi az immár második éve tapasztalt tartós defláció hatását.

A defláció beágyazódni látszik Kínában
Mindenesetre a kínai kiskereskedelmi forgalom 3,7 százalékkal nőtt a múlt hónapban, ami erősebb a becsültnél. Tavaly az ingatlanbefektetések 10,6 százalékkal zsugorodtak, ami a legrosszabb év az 1987-es rekordok kezdete óta. A visszaesés az állóeszköz-beruházásokat is magával vonta. A városi munkanélküliségi ráta decemberben 5,1 százalék volt, ami valamivel magasabb a novemberi 5-nél. A népesség tavaly év végére 1,4 millióval, 1,408 milliárdra csökkent, annak ellenére, hogy az újszülöttek száma kismértékben, 9,54 millióra emelkedett a 2023-as 9,02 millióról.
(Forrás: Bloomberg)
Kapcsolódó: