Elenyésző médiavisszhangja volt annak a január 6-i meghallgatásnak, amelyen a liège-i bíróság próbálta felülvizsgálni Ursula von der Leyen mentelmi jogát a Covid–19-vakcina beszerzésével kapcsolatban. Az ügyben érdekelt Magyarország és Lengyelország is. Az ítéletet január 20-ra ígérik, azaz Trump beiktatásával egy időben az EU bizottság elnöke kényes helyzetbe kerülhet.
Bár a terembe a felperes több száz támogatóját engedték be, és az ügy hiába függ össze egy 70 milliárd eurós szerződéssel, hiába érint 450 millió embert: a TASZSZ orosz hírügynökség kivételével egyetlen médium sem érkezett a meghallgatásra. A nyugati portálok közül is csak két belga tudósított a liège-i eseményről.
A történet bemutatását kezdjük ott, hogy 2023 áprilisában Frédéric Baldan, az EU–Kína-kapcsolatokra szakosodott belga lobbista büntetőfeljelentést tett Von der Leyen ellen egy liège-i vizsgálóbíró előtt, az elnök asszonyt hivatali visszaéléssel, közokiratok megsemmisítésével és korrupcióval vádolva, mivel állítólag szöveges üzenetekben folytatott tárgyalásokat az oltóanyag-szerződésekről a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával. Tavaly májusban a liège-i tanács meghallgatásán a belga bíróság úgy határozott, hogy decemberre halasztja az ügyet, hogy a feleknek legyen idejük írásban vitázni több eljárási kérdésről. Az Európai Ügyészség (EPPO) végig kitartott amellett, hogy ő az illetékes az unió költségvetését érintő ügyekben, de a jelen esetben ennek az igazságtartalmát a belga vizsgálóbíró is vitatja. Baldan, látva az időhúzást, igyekezett rövidített eljárást elérni a bíróságon, hogy még az előtt döntés szülessen, hogy az EU vezetői a június 27–28-i csúcson arról döntenek, hogy ki töltheti be a Bizottság elnöki tisztét.
Főképp azzal érvelt, hogy őt és a büntetőügy többi felperesét megtorlás várja, ezért ha Von der Leyent újraválasztják, őt meg kell védeni az EU visszaélésekről szóló irányelve értelmében. Többször rámutatott, hogy
az EU-lobbista akkreditációját néhány órával a Pfizergate-ről – az azóta elhunyt Michèle Rivasi európai parlamenti képviselővel – tartott sajtótájékoztatója után visszavonták.
Végül július elejéig mind a liège-i, mind a brüsszeli fellebbviteli bíróság elutasította Baldan keresetét a gyorsított eljárásra, azzal indokolva, hogy nem indokolja súlyos sérelem vagy súlyos kényelmetlenség veszélye az azonnali döntést.
A nyilvántartás szerint tehát a május 17-i ülésen a bíróság egyszerűen csak megerősítette a joghatóságát az ügyben, a következő, decemberi ülést azonban meghiúsította az Európai Ügyészség előzetes kifogása, azzal érvelve, hogy Von der Leyen a státusza alapján mentesül a vádemelés alól.
Feljelentés az Európai Ügyészség ellen
Úgy tűnik, Frédéric Baldant kemény fából faragták: látva, hogy az ügyét miképp próbálják a szőnyeg alá söpörni, az idén január 6-án újabb feljelentést tett, most az Európai Ügyészség ellen. Pontosabban az ügyészség vezetője ellen, mégpedig „köztisztviselők összefogása az alkotmányban biztosított jogokat és szabadságokat sértő önkényes cselekmény elkövetése érdekében” címmel. Elítélte az EPPO állítólagos késleltetési taktikáját, amelynek célja az ügy leplezése volt. Baldan ügyvédje szerint az Európai Ügyészség „a különféle kéréseivel túszul ejtette a belga igazságszolgáltatást”, emellett „el akarja fektetni az aktát, mivel már úgy véli, hogy nincs gyanúsított”.
Kihívás a demokrácia számára
Tehát január 6-án a „Baldan Von der Leyen ellen” per felperesei ismét tömegesen jöttek el a liège-i bíróság tárgyalására. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a panasz befogadható-e. Az Európai Bizottság elnökének az ügyvédei a pozíciójához kapcsolódó jogi mentességre hivatkoznak, míg a Pfizer jogászai azzal érvelnek, hogy a felperesek nem érdekeltek az ügyben, és nem jogosultak eljárni. Ráadásul az Európai Ügyészség vitatta a liège-i bíróság illetékességét, amivel valószínűleg megfojtaná az egész ügyet. Ez a meghallgatás tehát arra adott lehetőséget, hogy megvitassák ezeket a különböző kérdéseket.
Az első döntés január 20-án várható.
Baldan egyik támogatója, Rob Roos, az Európai Konzervatívok és Reformisták korábbi EP-képviselője a tárgyalás előtt rámutatott:
„Végső soron a hatalmi ágak szétválasztásának tiszteletben tartásáról van szó. Majd megtudjuk, hogy a bíróságok képesek-e rendre utasítani a politikusokat. Meg kell értetnünk velük, hogy nem állnak a törvények felett, és be kell tartaniuk a hatályos szabályokat, különben büntetést kapnak.
Az igazságszolgáltatásnak képesnek kell lennie eljárni akár a végrehajtó hatalommal szemben is, és az igazságnak győznie kell, mert ami történik, az botrányos. Ami szintén kockán forog, az a jogok tiszteletben tartása az Európai Unión belül, és az a mód, ahogyan a Bizottság a tagállamokkal bánik.”
A volt képviselő arról is beszélt, hogy sok uniós delegált jó szándékkal lép be a Parlamentbe, de gyorsan rákényszerülnek arra, hogy a képviselőcsoportjuk akaratához igazodjanak, különben nem kerülnek be a bizottságokba vagy nem nevezik ki őket különböző tisztségekre.
Sokan csak a saját karrierjükre gondolnak”
– tette hozzá.
A belga igazságszolgáltatás kitart
Diane Protat, Baldan vezető ügyvédje optimistán nyilatkozott a tárgyalás előrehaladásával kapcsolatban:
„Ez az ügy nagyon érdekes fordulatot vesz, és fontos, hogy sor került erre a meghallgatásra. Remélem, hogy január 20-án olyan döntés születik, amely lehetővé teszi számunkra a folytatást. Vagy azt fogják mondani, hogy a polgári felek – köztük Magyarország és Lengyelország – nem érdekeltek abban, hogy eljárást indítsanak, és ezzel vége… De ez nagyon meglepő lenne. Vagy folytatjuk a Pfizer ellen, amelynek nincs mentelmi joga, és Von der Leyennel szemben, aki ebben az esetben szintén nem élhet ezzel.”
A jogász a történteket azért tarthatja előrelépésnek, mert az Európai Ügyészség, ahogy említettük, több alkalommal is kérte a meghallgatás elhalasztását. Most azonban megvoltak a perbeszédek, és hamarosan döntés várható.
Magyarország és Lengyelország is beleszólhat a vitába
A tárgyalóteremben a magyar érdekeket Denis Philippe képviselte. A meghallgatás végén az ügyvéd elmondta, Magyarország további vizsgálatokat kért, hogy Ursula von der Leyen és Albert Bourla kénytelen legyen bemutatni a híres „eltűnt” szöveges üzeneteket. Ezt a kérelmet kezdetben elutasították, azzal az indokkal, hogy a Bizottság elnöke jogi mentességet élvez. Magyarország azonban megismételte kérelmét.
A Pfizer jelenleg több mint 60 millió eurós kártérítést követel Magyarországtól azzal az indokkal, hogy az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően nem teljesítette az eredetileg vállalt összes vakcinarendelést.
Ha kiderülne, hogy a Pfizer a Von der Leyen által titokban megtárgyalt szerződésekben nem vállalta, hogy a termékei bármilyen formában hatékonyak lesznek (különösen a betegség átvitelének megakadályozásában), akkor ez felvetheti annak a lehetőségét, hogy a megrendelés az államoknak és a lakosságnak súlyos károkat okozhatott.
Ebben az összefüggésben az Ursula von der Leyen és Albert Bourla között váltott szöveges üzenetekből kiderülhet, hogy a tárgyalásokat úgy folytatták-e le, hogy az Magyarország és más tagállamok – például a hasonló eljárást indító Lengyelország – számára kedvezőtlen szerződésekhez vezetett.
De ez a panasz nemcsak az átláthatósághoz való jog gyakorlására vagy a közigazgatási iratok megsemmisítésére vonatkozik, hanem egy alapvető problémára, nevezetesen a korrupcióra is.
Még sem Ursula von der Leyen, sem Albert Bourla nem válaszolt az Európai Parlament vagy a belga bíróságok előtt az SMS-botrány ügyében felmerült kérdésekre.
Egyértelmű, hogy egy elmarasztaló ítélet súlyos következményekkel járna az Európai Bizottság elnökére nézve, akinek valószínűleg le kellene mondania posztjáról. A bírósági ügy mögött előre látni a hatalmas politikai csatát is.
Ezért is várjuk türelmetlenül a január 20-i döntést. Az már merő véletlen, hogy ez a dátum egybeesik Donald Trump és csapata beiktatásával. Ha az ügyet tovább folytatják, még az is lehetséges, hogy mindez az új amerikai politikai környezetre is visszahat.
(Forrás: Essential)
Kapcsolódó: