Pályaválasztás előtt: felsőoktatási trendek és kihívások – makronom.eu
2025. február 9., vasárnap

Pályaválasztás előtt: felsőoktatási trendek és kihívások

Oktatás, felsőoktatás - a kép illusztráció - fotó: Freepik

A pályaválasztásról, az Educatio kiállítás tapasztalatairól is beszélgettünk az UNIside.hu, a diplomatszerzek.hu és a szakmatszerzek.hu portálok tulajdonosával. Szóba került a mobilok iskolai tiltása, a felsőoktatás kihívásai, a motiváció jelentősége és az, hogy a szakma hogyan segítheti a diákokat a pályaválasztásban.

Oktatási szakértőként, az UNIside.hu, a diplomatszerzek.hu és a szakmatszerzek.hu portálok tulajdonosaként hogyan látja, melyek a tudásátadási ágazat legfőbb kihívásai manapság? 

Köszönöm a kérdést és a felvetést, de pontosítsunk: nem tartom magam oktatási szakértőnek, cégünkkel az oktatáshoz, az innovációhoz, az egyetem-ipar együttműködésekhez kapcsolódó tartalmakat állítunk elő, és azokat igyekszünk mindazokhoz eljuttatni, akik ennek a témakörnek stakeholderei, résztvevői, érdekeltjei, érdeklődői. Ennek révén természetesen nagyon sok szakértővel beszélgetünk, és valóban van a csapatnak egy rálátása, egy szintetizált képe az oktatásról, a tudásátadási közegről. Alapvetően azzal, amit csinálunk – mint az egyetemi rangsorok és interjúk készítése –, a pályaorientációt és ma már (szintén elterjedt fogalommal élve) a pályamotivációt szeretnénk facilitálni, azaz elősegíteni, mert azt gondoljuk, hogy ez az egyik legfontosabb kihívás, vagy ha úgy tetszik, a legélesebb kérdés az oktatásban.  

Mik tehát az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolatának nehézségei? 

Egyrészt pszichológiai vagy tanulásmódszertani alaptétel, hogy azt az ismeretet, amit úgy tanulunk, hogy közben érdeklődünk iránta, vagy csináljuk is, sokkal mélyebben, és jóval hasznosíthatóbb módon sajátítjuk el, mint bármi mást. Másrészt egy olyan területen, ahol jól érezzük magunkat, nekünk való, sokkal jobb eredményeket érünk majd el, sokkal inkább küzdünk majd azért, hogy a legjobbak legyünk benne. Ez a későbbiekben a munkaerőpiacon úgy jelentkezik, hogy a jó, vagy közel tökéletes munkavállaló-munkahely összeillés a gazdaság sikeréhez, a jobb eredményekhez is hozzájárul. 

Hogyan járul hozzá az oktatás sikeréhez például a mobileszközök iskolai tiltása? 

A második nagy kihívás az eszközök vagy a közvetítő közeg kérdésköre. Sokan félreértik, de a mostani intézkedés, amely egyébként Európában is trend, hogy a mobiltelefonokat, a technikai eszközöket kitiltják az órákról, nem azt jelenti, hogy a diákok nem tanulják meg a digitális eszközök használatát, vagy ne használnák a tanulást segítő eszközöket a tanórákon, illetve a Covid ideje alatt elterjedt – mára inkább a kényelmet szolgáló – olyan megoldásokat, mint a digitális tanterem vagy a leckék online feladása.  

Egyszerűen az a cél, hogy a magánjellegű használat – mint a játék, a kapcsolattartás – ne vonja el a figyelmet a tanulásról, az oktatásról. Kicsit olyan ez, mint a munkahelyen: ott sem azzal töltjük az időnk nagy részét, hogy online vásárolunk, vagy magáncélból böngészünk, játszunk, csetelünk. 

Nagyon sok konferencia foglalkozik azzal, hogy a személyes képernyőidő hogyan rontja a sikerességet, és ide a szociális képességeket, illetve a személyes jóllétet is beleértjük. Soha nem volt ennyi depressziós (nem csak) fiatal, mint ma a digitalizált világban, amely hosszú távon a munkaerőpiacnak, az iparnak, a gazdaságnak is árt. A fiatalok fejlődésben lévő idegrendszerét ráadásul jobban károsítják ezek a digitális eszközök, mint a felnőttekét. Az OECD egyik jelentésében pedig egyenesen az áll, hogy míg napi 1 óra képernyőidő fokozza a teljesítményt, addig az ennél magasabb óraszám csökkenti. Idetartozik, hogy a tanítási eszközök között megemlítsük az alternatív oktatást.  

 

 

A hagyományos oktatás szerepe hogyan változik? 

Szerintem túlzottan felértékelődött manapság az úgynevezett frontális oktatás elleni korteshadjárat. Ne felejtsük el, hogy a tanulásban nagy szerepe van az autoritásnak, ahhoz, hogy valamit elhiggyünk és valóságnak fogadjunk el, az egyik fontos tényező, hogy olyasvalakitől halljuk, akiben megbízunk vagy akit nagyra tartunk. Nem véletlenül ez a forma működik az ókor óta a tanításban, a tanulásban. Nagyon jól fogalmazta ezt meg egy nekünk adott interjújában Szabó Gábor, az ELI központ vezérigazgatója, aki szerint  

a tanítás és az egyetemi előadás kicsit olyan, mint a színház, azzal a különbséggel, hogy az előadónak nagyon kell figyelnie a közönségére, és ha kérdést, elbizonytalanodást lát, arra legyen reflexív.  

Ez azt jelenti, hogy úgy adjon elő, hogy az élvezhető legyen, és a diákok tudják követni. Ha ilyen a tanár, azt egész életünkben megjegyezzük, sokkal inkább, mintha egy diasorról tanulnánk otthon a szobánkban. Az emberi kapcsolataink része a tanár-diák viszonyrendszer, és tény, hogy sokat kutatják, hogy ennek minősége milyen lesz, ha az oktatás bármely szakaszába bekapcsolódik a mesterséges intelligencia. Ebben már jelentős lehetőségek vannak, akár az is elképzelhető, hogy emblematikus tanárok képét, hangját imitálva adjon elő maga a mesterséges intelligencia, de ez messzire és talán egy másik beszélgetéshez vezet. 

 

Pintér Lívia
Pintér Lívia

 

A harmadik, de talán legfontosabb kihívásként pont az általam is említett motivációs kérdéskört emelném ki, amit nemrégiben az MCC Feszt keretében szakértőkkel, érintettekkel egy az UNIside által szervezett kerekasztal-beszélgetés során is megvitattunk. Mégpedig, hogy az egyes életszakaszokban mennyire és miért vagyunk motiváltak a tanulásra, a fejlődésre, és vajon azok a skillek, amelyekre a munkaerőpiacon szükségünk van, mennyire sajátíthatók el tanulási-tanítási környezetekben és bizonyos korosztályok által.  

 

Melyek a régiós és a hazai kihívások, illetve lehetőségek a felsőoktatási és a szakmaoktatási „ágazatokban”? Hol helyezkedik el ma Magyarország az „oktatási világtérképen”? 

Az oktatásban, a felsőoktatásban mindig mindenféle tesztek és rangsorok jelentik a mércét, ugyanakkor érdemes ezek mögé nézni, mert sokszor egymásnak ellentmondó eredményeket láthatunk. Sajnálkozunk rajta, és való igaz, hogy évről évre tragikusak a PISA-mérés szövegértésre vonatkozó eredményei Magyarországon, amihez hozzá kell tenni, hogy sok más országban is. Viszont mindezek mellett 

a hazai diákok különböző életkorokban kiemelkedően teljesítenek tudományos és tanulmányi versenyeken, számos hazai publikáció kap nemzetközi elismerést, és a nemzetközi rangsorokban, amelyeknek kiszámítható algoritmusára külön rádolgoznak a hazai egyetemek, folyamatosan lépnek előre a magyar intézmények. 

Közép-Európában – beleértve Varsót, Prágát, Bécset – komoly verseny van az egyetemek között, főleg a nemzetközi fizetőképes hallgatókért, ezért nem mindegy, milyen a magyar intézmények marketingje. És mi ebben is segítségükre szeretnénk lenni, hamarosan az oldalunkon is megvalósítjuk a kezdetben kitűzött célt, hogy angol nyelvű tartalmakkal segítjük a hazánkban tanuló külföldi diákokat, valamint az ide igyekvőket. Az innovációs térképen bátrak a célkitűzések: nemrég tartott előadást erről az Innovation Summit című eseményen Hankó Balázs, hiszen számos kormányzati intézkedés – kutatók számának növelése, pályázati támogatások keretösszegének növelése, szakmai támogatás nyújtása – segíti a megvalósulást.  

Mi a helyzet a szakképzésben? 

A szakképzésben kiemelkedően jók vagyunk: a közelmúltban megtartott World Skills versenyen taroltak a magyarok. És bár a szakképzés 4.0 stratégia megvalósítását alulról is megvilágítva látható, hogy rugalmasságban és néhány ponton még vannak kihívások, a tanárok, az intézményigazgatók lelkesek, a vállalati kapcsolatok, a duális képzések működnek, és a hazai tervezett beruházások révén a kényszerítő erő is megvan arra, hogy a gyakorlatorientált képzésfejlesztés folyamatos és a jelenben keletkező kihívásokra is választ adó, de már a jövőre épülő legyen. Számos intézményben ezt a saját szemünkkel is láttuk, az ezt bemutató tartalmainkat a szakmatszerzek.hu oldalon publikáljuk. Mivel a szakképzés átalakítása német, illetve osztrák mintára épült, van rá garancia, hogy egyre jobban működik majd. A duális képzés minden szinten támogatja azt, hogy valós skilleket sajátítsanak el a diákok. Ráadásul például a párizsi olimpián érmet szerzett sportolóink 46 százaléka magyar egyetemeken tanul. És ugyan nem ez a generáció, mégis kapcsolódik a hazai egyetemi és akadémiai megítéléshez, hogy  

Országméretre és lakosságszámra vetítve a Nobel-díjasaink aránya kiemelkedően magas, és most méltán büszkélkedhetünk Karikó Katalin és Krausz Ferenc munkásságával. 

Krausz Ferencnek épp a szegedi ELI központba hozott kutatása jelent garanciát arra, hogy a hazai innováció nem áll itt meg, egyetemeinken egyre több biotechnológiai, műszaki és informatikai újítás születik. 

 

A mesterséges intelligencia (MI) milyen szerepet kap a felsőoktatásban, a szakmák oktatásában? Hogyan látja az MI hatását a munkaerőpiacra? 

A mesterséges intelligencia kutatása, vizsgálata „hot topic” manapság, és az, hogy sok ponton az életünk részévévé válik a ChatGPT, a szövegfelismerés, az autokorrekt szolgáltatások, ez még kézzelfoghatóbbá teszi. Viszont azt, hogy a jövőben hogyan alakítja át az életünket, valójában nem tudjuk megmondani. Beszélnek 3-4 napos munkahetekről, átalakuló munkakörökről, ahol a gépek általi pontosságot kihasználva az emberi kreativitás jobban felhasználható és megélhető, és csupán az emberi készségekre jobban fókuszáló feladatkörök maradnak meg nálunk. Erre érdemes gondolni akkor, amikor a pályánkról vagy a számunkra flow-élményt okozó tevékenységekről gondolkodunk. Az viszont bizonyos, hogy a tanári pályán is számolni kell ezekkel az eszközökkel, lehetőségekkel,  

az MI-t az oktatásban számos esetben érdemes tudatosan alkalmazni, segítségül hívni, hiszen már most is sokan ezen eszköztár igénybevételével írnak szemináriumi dolgozatot, szakdolgozatot, amit talán első körben nem elítélni, hanem figyelembe venni kellene, adott esetben feltüntetve forrásként, hogy például: MI-technológia felhasználásával készült.  

Aki jártas a témában, tudja, ezzel együtt is nagy munka egy diploma megszerzése, és a segítség ilyen irányból sokszor még több ellenőrzéssel kell, hogy járjon a készítő részéről is. 

 

Az UNIside csapata készíti az Így tanultok ti kutatást, ezek eredményei alapján milyen trendeket lát a magyar egyetemisták tanulási szokásaiban és motivációiban?  

Az Így tanultok ti felmérést egyetemisták körében az idén már negyedik alkalommal végezzük el, online kérdőív kitöltetésével. Az elmúlt években nagyságrendileg 500 és 1000 között volt a kitöltők száma, és igyekszünk minél több fiatalt bevonni a kutatásba. Ehhez a felméréshez minden évben csatlakoztak partnerek is, a HSUP, a HÖOK, a Mateking, vagy tavaly az MCC Tanuláskutató intézete, és ennek mentén készítettünk tavaly két másik kutatást is, a Siemensszel közösen például elsősorban az MTMI-területen tanulók tanulási motivációira és vágyott szakmáikra voltunk kíváncsiak, míg az euDIÁKOK Iskolaszövetkezettel a tanulók munkavállalási szokásait mértük fel a középiskolások és az egyetemisták körében.  

Látszik, hogy ez a korosztály egyre több vállalat számára válik fontossá, és az a cég, amely nem csak látszólag érdeklődik a mai fiatalok iránt, valószínűleg a Z és az alfa generációsoktól is több bizalomra számíthat.  

A tanulási mintázatokkal az egyetemisták tapasztalatainak bemutatása révén a középiskolásoknak, azaz a leendő egyetemistáknak kívánunk segíteni, de azt gondolom, hogy azokat a módszereket, amelyek megkönnyítik a tanulást, a tudás elmélyülését, alkalmazhatóságát, bármely iskolai szinten minél hamarabb jó elsajátítani. 

Tehetséggondozó programból hazánkban nagyon sokféle van, a Nemzeti Tehetség Központ oldalain, elérhetőségein lehet tájékozódni, illetve a különböző képzési szinteken tanulók számára az MCC is kiváló lehetőségeket kínál. Emellett az egyes tantárgyi versenyek, a TDK és az OTDK is elősegíti a tehetségek megtalálását, fejlesztését, hogy csak néhányat említsek az eszköztárból.  

 

Milyen módszertant alkalmaznak az UNIside saját, félévente megjelenő egyetemi rangsorainak összeállításakor, és hogyan biztosítják az adatok megbízhatóságát?  

Az UNIside egyetemi rangsorai kiválósági rangsorok, amelyekben 11 indikátor segítségével állítunk fel intézmények közötti helyezéseket. A ranghelyek közötti pontszámbeli eltérés ugyanakkor általában nagyon kicsi, ha az egymás mellett elhelyezkedő egyetemeket vizsgáljuk. Az adatok mind hiteles forrásból származnak, amelyek egy részét az Oktatási Hivataltól vesszük át közhiteles közérdekű adatként, egy részüket vásároljuk, mert speciális összeállításban van rájuk szükségünk. Ezen adatok a FIR, a Felvi és a DPR adatbázisaiból, míg egy részük a Clarivate Web of Science rendszeréből származnak. Ezt a két mutatót – amelyek a nemzetközi publikációkra és azok hatására vonatkoznak – mindhárom, évente megjelenő rangsorkiadványunkban frissítjük.  

Gyakran kapunk olyan visszajelzést, hogy valamely egyetem miért került hátrébb a rangsorokban, de erre alapvetően nincs ráhatásunk. Megkapjuk az adatokat, és a kialakított módszertan alapján elkészülnek a listák.  

Háromféle rangsor található a kiadványban: intézményi, képzési területi és szakos rangsorok. Utóbbiak a legnépszerűbb szakokat hirdető intézményeket, itt már rendszerint a karokat állítják sorrendbe képzési területenként a fent ismertetett módszertan indikátorai mentén. Legfrissebb rangsorunk, az UNI in&out 2025 tavaly december közepe óta érhető el, a január elején megrendezett Educatio kiállításon találkozhattak velünk az érdeklődők, és a középiskolák 11. és 12. osztályaiba pedig közvetlenül is eljutnak a kiadványaink. 

Ha már szóba hozta az Educatio kiállítást, úgy tudom, hogy számos, fiataloknak szóló rendezvényen is jelen vannak. Mik a tapasztalatok, a fiatalok mennyire ismerik a saját képességeiket, lehetőségeiket?   

Valóban, évente csaknem félszáz eseményen veszünk részt, beleértve a kapcsolódó humán erőforrás, gazdasági-oktatási témájú vagy tanárokat célzó konferenciákat is. Ahol a fiatalokkal is tudunk találkozni, azok elsősorban az állásbörzék, az MCC Feszt, a Brain Bar, az EFOTT, a Mi a pálya? rendezvénysorozat vagy az Educatio szakkiállítás, amelyre minden évben – mint most is – külön programmal készülünk. Idén a PractiWorkkel közösen pályaorientációs mérést és a legfrissebb UNI in&out 2025 kiadványunkat ajándékozzuk a nyereményjátékunk 10 nyertesének. Ezeken kívül havonta néhány alkalommal ellátogatunk középiskolákba, általános iskolákba és technikumokba, ahol a megújult Glow up! programunkkal támogatjuk a fiatalokat életük nagy döntésében. 

Hiszünk abban, hogy a tudatos készülés szebbé, könnyebbé és sikeresebbé teszi a pályájukra érkezőket. Beszélgetéseink során az a tapasztalatunk, hogy nagyon is igénylik a figyelmet, örülnek a kérdéseinknek, amelyek orientálják és motiválják őket arra, hogy merjenek az álmaik után menni, mert sokkal jobbak lesznek egy olyan területen, amelyet ők választottak, amit szeretnek csinálni és amiben valóban jók.  

Ebben segítjük őket, hogy megtalálják a módszereket, az eszközöket ennek felfedezésében, amihez az első lépcső az önismeret és az önbizalom. Ezeken az alkalmakon segítünk nekik, hogyan tájékozódjanak, és bemutatjuk nekik a felületeinket is, a diplomatszerzek.hu, a szakmatszerzek.hu és az uniside.hu oldalunkat. 

 

Az ipar, a gazdaság és az egyetemek, illetve a szakképzés együttműködését sokan sok rendezvényen hangsúlyozzák, de az ilyen projektek valódi megvalósítására, a konkrét eredményekre mintha kevesebb figyelem jutna. Tud ilyen jó gyakorlatokról? 

Csak néhányat kiemelve a sok jógyakorlat közül: a debreceni BMW-gyár vagy a Bosch-csoport például szorosan együttműködik szakképzési centrumokkal és az egyetemekkel. A napi munkám révén azt is látom, hogy a budapesti nagy műszaki egyetemek (BME, ÓE), a Debreceni Egyetem vagy a Szegedi Tudományegyetem is évről évre egyeztet nagyvállalatokkal a képzési igényekről. Nehéz egyetem-ipar együttműködésre példákat kiragadni, mert mára már több jógyakorlat van. Ezt a fajta együttműködést már a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) is támogatja szakértői tanácsadással, amiről Barabás Rékát, a NIÜ tudáshasznosítási igazgatóját kérdeztük a már említett UNI in&out 2025 című lapban, ahol részletesen, példákat kiemelve beszélt arról, hogyan támogatja az egyetemeket ebben a munkában a KIM háttérintézménye.  

 

Az ESG-szemlélet mennyire terjed akár a szakmaoktatási, akár a felsőoktatási tantervek szintjén? 

Az UNI in&out 2025 kiadványunkban részletes körképet készítettünk, amelyben arra kerestük a választ, hogy a fiataloknak mennyire fontos, hogy az intézmény, ahová járnak, fenntarthatóan működjön, figyelembe veszik-e az ESG-szempontokat. Bár az egyetemekre még nem vonatkozik az ESG-megfelelőségről szóló szabályozás, látszik, hogy ezt a témát elsődlegesként kezelik a hazai intézmények. A fiatalok pedig egyrészt tanulmányi területként is egyre szívesebben választják ezt a témát, elsősorban mesterképzések indulhattak ezen a téren, valamint fontosnak tartják, hogy az egyetemek tegyenek lépéseket olyan kérdésekben, mint a környezettudatosság vagy a társadalmi felelősségvállalás. 

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat