Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
Donald Trump elnöki beiktatására rendhagyó módon nem a szabad ég alatt, hanem a Capitolium körkupolája alatt került sor. A szervezők a „veszélyesen hideg” időjárásra hivatkozva döntöttek a beltéri helyszín mellett, így ennek megfelelően a beiktatási parádét is fedett helyen, a törvényhozás épületétől 1,6 km-re található Capital One Arenában rendezték meg. Legutoljára 1985-ben volt példa ilyesmire: akkor Ronald Reagan második ciklusának eskütétele zajlott a Capitolium falai között – szintén a hideg miatt.
Az amerikai elnöki beiktatás jellemzően inkább egy belpolitikai, az amerikai polgároknak szóló demokratikus hagyomány, amelyen külföldi politikusok inkább csak udvariasságból vesznek részt, és általában nem állam-, illetve kormányfők érkeznek az ünnepségre, hanem az oda akkreditált nagykövetek. Trump azonban – tőle nem meglepő módon – megtörte a szokást, és bőkezűen osztogatta a meghívókat a vele szimpatizáló vagy külpolitikája szempontjából fontos leendő szereplőknek. Telefonon vagy a Mar-a-Lago rezidenciáján személyes formában több külföldi vezetőt is meghívott, többek között Hszi Csin-ping kínai és Javier Milei argentin elnököt.
Trump elnöki beszéde
A hagyományos elnöki beszédében Trump kiemelte, „ettől a naptól fogva országunk virágozni fog, és tisztelet fogja övezni világszerte […]. A Trump-kormányzat minden egyes napján […] első helyre fogom helyezni Amerikát. […] Legfőbb törekvésünk egy büszke, virágzó és szabad nemzet megteremtése lesz. Amerika hamarosan nagyszerűbb, erősebb és jóval kivételesebb lesz, mint valaha volt“.
Az elnök jelezte azt is, fokozni fogják az energiakitermelést és „vissza fogják szerezni” a Panama-csatornát.
Bejelentette, első rendeletei között országos vészhelyzetet fog hirdetni az amerikai-mexikói határon, és megkezdik az illegális bevándorlók kitoloncolását. Közölte azt is, hogy a kartelleket külföldi terrorszervezetnek fogják minősíteni.
Forrás: MTI
Von der Leyen nem kapott meghívást
A látványos hiányzók között Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét érdemes megemlíteni, de általánosan elmondható, hogy az európai mainstream politika képviselői nem kaptak helyet a beiktatáson. Meghívást kapott viszont az Európai Unió washingtoni nagykövete, a litván Jovita Neliupšienė, aminek eleget is tett.
Netanjahu videóüzenetben üdvözölte Trumpot
Benjamin Netanjahu műtétje ellenére is ott akart lenni Trump eskütételén, végül nem jelent meg az ünnepségen, igaz, hivatalos források szerint meghívást sem kapott. Ennek valószínűleg nem csak a Nemzetközi Bíróság által ellene kiadott elfogatóparancs az oka. Annak ellenére, hogy első ciklusa idején Donald Trump és Netanjahu jó kapcsolatot ápolt, a viszonyuk megromlott Joe Biden elnöksége alatt. Trump a 2023. október 7-ei Hamász-támadás miatt is kritizálta az izraeli elnököt, kiemelve, hogy többek között ő a felelős, amiért nem sikerült megelőzni az újabb háborút.
Az izraeli miniszterelnök videóüzenetben gratulált a frissen beiktatott amerikai elnöknek. Úgy fogalmazott, „szövetségünk legszebb napjai jönnek. […] Biztos vagyok benne, hogy befejezzük az iráni terrortengely legyőzését, és a béke és a jólét új korszakát vezetjük be a térségünkben”. Netanjahu a Trump első elnöki ciklusa során elért sikereket is felsorolta, jelezve, hogy ezekre alapozza az újabb sikeres együttműködésbe vetett hitét.
Eközben egyébként életbe lépett az Egyesült Államok és Katar közvetítésével Izrael és a Hamász között megkötött tűzszünet,
és néhány túszt már szabadon is engedtek. A dolog pikantériája, hogy Netanjahu legelőször Trumpnak köszönte meg telefonon a január 15-én elfogadott megállapodásban való közvetítő szerepet, nem pedig az akkor még hivatalosan regnáló Bidennek.
A fegyvernyugvásról bővebben az alábbi cikkünkben olvashatnak:
A korábbi brazil elnök, a populista jobboldalt erősítő Jair Bolsonaro is meghívást kapott, de egy ellene zajló nyomozás miatt bevonták az útlevelét, így a látogatása meghiúsult.
Trump beiktatásán megjelent négy korábbi elnök: Bill Clinton, George W. Bush, Barack Obama, valamint Joe Biden, az oldalán Kamala Harris alelnökkel, demokrata elnökjelölttel.
Érdekes ennek kapcsán visszaemlékezni rá, hogy 2021-ben Trump kihagyta Biden beiktatását, és ezzel ő lett az ötödik olyan elnök – az elmúlt 150 évben pedig az első –, aki nem vett részt győztes vetélytársa felesketésén.
Hszi Csin-ping gesztusa
A „nyílt párbeszédre való készség” jegyében Trump a kínai elnököt is meghívta – legalábbis a régi-új elnök sajtótitkára, Karoline Leavitt Fox Newsnak adott decemberi tájékoztatása szerint. Kína amerikai nagykövetsége nem erősítette meg, hogy valóban érkezett-e hivatalos meghívás Hszi Csin-ping részére. Az egyértelműen a jó szándék jele, hogy Hszi a kínai alelnököt, Han Zsenget küldte az ünnepségre, igaz, az ő szerepe erősen szimbolikus a kínai vezetői struktúrában.
Zseng az első magas rangú kommunista tisztviselő, aki részt vett egy amerikai elnöki beiktatáson. Jelenléte egy gördülékenyebb amerikai–kínai együttműködés lehetőségét is előrevetíti az olyan feszült kérdésekben, mint a kereskedelmi verseny.
Kínából még egy fontos vendég érkezett: Shou Chew, a TikTok vezérigazgatója. Habár a Z generáció körében legnépszerűbb alkalmazást lekapcsolták, kevesebb mint egy nappal később már újra elérhető volt az Egyesült Államokban. Joe Biden leköszönő elnök még 2024 tavaszán írta alá azt a törvényt – nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva –, amely szerint ha a ByteDance nem adja el a TikTok amerikai részlegét, a platformot betiltják az Egyesült Államok területén. Ahogyan Trump egyik kampánytanácsadója fogalmazott: „ha van valaki, aki képes olyan egyezséget elérni, amely segít megmenteni a TikTokot [az USA-ban], ugyanakkor megvédi az amerikaiak adatait, az Trump elnök”.
A globális jobboldal és a Big Tech vezetői Washingtonban
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Javier Milei argentin elnök részt vett az elnöki beiktatáson. Meloni, akit Trump „fantasztikus nőként” jellemez, január elején kapott meghívást, amikor látogatást tett Mar-a-Lagóban. Kabinetje január 11-én erősítette meg az olasz miniszterelnök asszony részvételét. Javier Milei, a „gazdasági reformok titánja” – ahogyan a beiktatási bált megelőző „hivatalos spanyol beiktatási bál” szórólapján hivatkoztak rá – egy hónapja erősítette meg, hogy ott lesz.
Meloni jól együttműködött Joe Biden leköszönő elnökkel, a NATO-val és a G7-ekkel egyaránt. Az, hogy részt vett a találkozón, jelzi, hogy tiszteli Trumpot és megérti a politikáját, ami a kétoldalú kapcsolatok javára válhat. Egy névtelenségét kérő uniós diplomata úgy magyarázta a helyzetet a Politicónak, hogy furcsa lenne, ha egy vezető csak azért venne részt a beiktatási ceremónián, mert „az fontos Trumpnak”. A forrás szerint sokan azért is ott lehettek, „mert szükségük van bizonyos dolgokra Trumptól”.
Jobboldali politikusok annál nagyobb számban érkeztek Washingtonba. A meghívás alapján részt vett – a brit nagykövet Karen Pierce mellett – Nigel Farage euroszkeptikus brit parlamenti képviselő, aki a jelenlegi a közvélemény-kutatásokat holtversenyben a Munkáspárttal vezető Reform Párt első embere, illetve az egykori lengyel miniszterelnök, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) EP-frakció egyik vezető erejének, a Jog és Igazságosság párt parlamenti képviselője, Mateusz Morawiecki is. Igaz, olyan kiemelkedő jobboldali személyiségek, mint a francia Marine Le Pen és protezsáltja, Jordan Bardella nem kaptak meghívást. Franciaországból itt volt azonban Éric Zemmour, az európai migrációs politikát élesen kritizáló, a Visszahódítás (Reconquête!) nevű jobboldali nacionalista párt alapítója és vezetője. A washingtoni francia nagykövet szintén részt vett.
Az európai jobboldal köreiből meghívást kapott, de nem tudott megjelenni a német Alice Weidel, az Alternative für Deutschland (AfD) kancellárjelöltje. Csapata arra hivatkozott, hogy a február 23-i német választásokra való sűrű kampányprogram miatt volt kénytelen kihagyni a washingtoni ceremóniát. Helyette
Tino Chrupalla, az AfD társalapítója képviselte a német jobboldalt.
A meghívás Elon Musk lelkesen kifejezett támogatása mellett jelzi, hogy a Trump-kormányzat a kampány során aktívan támogatja majd a német jobboldali pártot. A kereszténydemokraták részéről is volt vendég, Jürgen Hardt személyében.
A további nem európai résztvevők között szerepelt még Subrahmanyam Jaishankar indiai, illetve Ivaja Takesi japán külügyminiszter. Előbbi megjelenése Újdelhinek a BRICS+-ban betöltött egyre nagyobb szerepe fényében lehet üzenetértékű.
A ceremónián nemcsak államok képviselői, hanem az egyre nagyobb hatalomra és befolyásra szert tevő Big Tech vezetői is megjelentek. Természetesen ott volt a világ leggazdagabb embere, Elon Musk, az Amazon-alapító Jeff Bezos, illetve az elmúlt hónapokban látványos pálfordulást bemutató és a szólásszabadság melletti karakán elköteleződést villantó Meta-vezér, Mark Zuckerberg is. Mellettük Tim Cook, az Apple és Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója is jelen volt.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Wikimedia Commons