Malajzia ambiciózus célt tűzött ki maga elé: Ázsia Szilícium-völgyévé szeretne válni. Az ország vezetése és technológiai szektora optimistán tekint a jövőbe, miközben igyekszik stabilizálni magát a politikai viharok után.
A helyi startupok és vállalkozók, mint például Kean Wei Kong (a biztosítási ügynökből lett techalapító) egy új korszak hajnalát látják. Kean cége, a Kommu egyike annak a több ezer techvállalkozásnak, amelyre a malajziai kormány a jövő technológiai fellendülésének zálogaként tekint. „A fiatalabb generációk most lépnek előtérbe” – mondja, és úgy érzi, az ország már nem a túlélésre, hanem az innovációra helyezi a hangsúlyt.
Kean szoftvere – amely a nyílt forráskódjának köszönhetően évekig tartó finomhangolással született – korlátozottan már képes egy autó irányítását átvenni, beleértve a gyorsítást is. Ez nem is annyira újdonság, munkatársaival viszont arra törekszenek, hogy a termékeik személyre szabhatók legyenek. Céljuk, hogy a két kábelen keresztül csatlakoztatható 800 dolláros műszerfali kamerájuk megvásárlásával egy 10 ezer dolláros ferde hátú (vagyis hatchback) autó tulajdonosa részleges önvezetési funkcióhoz jusson.
Kean nem biztos benne, hogy a megoldásuk legális, nem volt gondjuk a hatóságokkal, sőt egy állami versenyen díjat is nyertek. Ez szerinte valószínűleg azért lehetséges, mivel a termék gyakorlatilag a szürke zónába esik, ami nem nehéz, hiszen Malajzia egyelőre nem különösebben túlszabályozott ország.
Jó kezdés
A politikai elszámoltatás során Malajziában hat év alatt öt miniszterelnök váltotta egymást, mígnem Anwar Ibrahim, a jelenlegi kormányfő megnyerte a 2022. novemberi országos választásokat. Több mint egy tucat helyi techszakértő nyilatkozta a Business Insidernek (BI), hogy úgy érzi, Malajzia egy új fejezet küszöbén áll. Anwar új irányba fordítatná nemzete gazdaságát, és a kormányát is arra ösztönzi, hogy hozzák létre Délkelet-Ázsia Szilícium-völgyét.
Malajzia nem csak az állam stabilitására épít. Hatalmas föld- és vízkészletekkel büszkélkedik, amelyek hasznosak az Intel, az Nvidia és a ByteDance által üzemeltetett adatközpontokhoz hasonló létesítmények számára. Az amerikai–kínai feszültségek és az ukrajnai háború miatt a befektetők új menedékhelyeket keresnek, Malajzia vetélytársa, Szingapúr pedig a megélhetési és az üzleti költségek emelkedésével küzd. Anwar kormánya ezért vonzó alternatívaként hirdeti országát, és áprilisban bejelentette, hogy pénzügyi támogatást, vízumhozzáférést és egyéb juttatásokat kíván nyújtani az oda költöző külföldi startupoknak. Állami programok keretében, beleértve a Khazanah Nasional Berhad vagyonalapot, 27,6 milliárd dollárt ajánlanak fel a következő öt évben a helyi vállalkozások számára.
Tan Eng Tong startuptanácsadó bizakodó, elmondása szerint a kormány ezúttal nem esik túlzásokba, nem úgy, mint az 1990-es években, amikor Malajzia technológiai megaprojektje a techforradalom erőltetése volt. Az akkori miniszterelnök, Mahathir bin Mohamad földterületeket ajánlott fel a globális vállalatok letelepedése érdekében, és arról álmodozott, hogy Kuala Lumpurt informatikai nagyhatalommá alakítja át. A multinacionális vállalatok közül azonban az új malajziai bázisukat sokan elsősorban a gyártás és a kiszervezés terén használták ki, az alacsony költségű munkaerő előnyeit keresve. Amikor a BI riportere 2022-ben ellátogatott Cyberjayába – amely a főváros közelében található, és a világ legmenőbb startupjainak hivatott otthont adni –, a nagyrészt lakott terület tele volt üres üzletekkel és bevásárlóközpontokkal.
Ötezer startup a cél
Az ország most egy teljesen új megközelítéssel próbálkozik. A nagyrészt Pinang államban működő félvezetőiparban már jelen van az Intel és a Texas Instruments. A tisztviselők bejelentették, hogy további 100 milliárd dollárnyi befektetést kívánnak bevonni az ágazatba, de ehhez nem határoztak meg határidőt.
Anwar folytatja az előző kormány azon célját, hogy 2025-ig ötezer helyi startup és öt unikornis jöjjön létre.
Norman Matthieu Vanhaecke, a korai fázisú cégeket támogató kormányzati ügynökség, a Cradle Fund vezérigazgatója elmondta, hogy az országban jelenleg mintegy négyezer startup van, ezek túlnyomó többsége a fővárosban és az azt körülvevő Selangor államban található. Szerinte Malajzia közeljövőbeli célja, hogy felkerüljön a startuptérképre, és Kuala Lumpur csatlakozzon Tokióhoz, Szöulhoz és Szingapúrhoz az olyan globális listákon, mint a Startup Genome elemző-tanácsadó szervezet ökoszisztéma-rangsora.
Szingapúrban és Indonéziában volt a legnagyobb a kockázati tőke aktivitása Délkelet-Ázsiában. A PitchBook befektetési adatbázis adatai szerint a két országban 2023-ban 651, illetve 165 üzletet kötöttek, ehhez képest Malajzia 71-et, és azok éves összértéke soha nem érte el az 1 milliárd dollárt. Összehasonlításképpen: Szingapúrban az elmúlt három évben az ügyletek összértéke meghaladta az évi 9 milliárdot.
A Malaysia Digital Economy Corporation, egy, a technológiai befektetések vonzásáért felelős kormányzati ügynökség coworkingterek biztosításával igyekszik megkönnyíteni a külföldi startupok malajziai piacra lépését. Az szervezet a BI-nek elmondta, hogy 2016 óta 23 telephellyel működik együtt, amelyek mintegy hatszáz startupot szolgáltak ki. Ezen cégeknek alacsony üzleti költségeket és hozzáférést ígérnek a kormányzati és magánszektorbeli finanszírozáshoz.
Malajzia megnyitja az állami alapjait a startupok előtt
Noor Amy Ismail elemző, akit a malajziai kormány még 2023-ban kért fel, hogy értékelje a helyi kockázatitőke-szcénát, elmondta, hogy ehhez Dél-Korea 2014-es technológiai ösztönzési programjait tanulmányozta. Ott az állami alapok megteremtették a lehetőségeket, majd a háttérbe vonultak, ahogy a magánbefektetők beáramlottak. Amy szerint Malajziának ugyanezt az utat kellene követnie.
Az állami és a nemzeti alapok, amelyek sokáig uralták a befektetéseket az országban, megnyitották a pénzcsapot a startupok előtt. Az egyik alapító, Jimmy How elmondta, hogy az állami vezetők sokkal kockázatkerülőbbek voltak 10 évvel ezelőtt, amikor elindította a cégét.
„Akkoriban a Khazanah meg sem nézte az olyan startupokat, mint a miénk” – tette hozzá. A Khazanah, Malajzia fő állami vagyonalapja 2023-ban 1,3 milliárd dollárt különített el startupokra és kockázati tőkére a következő öt évre. How cége a Penjana Kapitaltól, egy nemzeti kockázati programtól kapott befektetést egy tavalyi finanszírozási kör során. Gokula Krishnan, a Vircle, egy gyerekeknek szóló pénzügyi ismereteket nyújtó alkalmazás alapítója elmondta, hogy cége 2023-ban kapott magvető befektetést a Khazanahtól. Ez segített meggyőzni őt, hogy maradjon Malajziában ahelyett, hogy Szingapúrba költözne.
„A tehetséges munkaerő, a rendelkezésre álló irodahelyiségek és a megélhetési költségek szuperolcsók, még Vietnámhoz vagy Indonéziához képest is – mondta. – Nem látok más olyan országot Délkelet-Ázsiában, ahol ez ebben a formában megtalálható.”
Malajzia a fejlődés útjára lép
Khailee Ng talán a legmeghatározóbb név a Kuala Lumpur-i kockázati tőke világában. Ő az 500 Global nevű amerikai kockázatitőke-társaság ügyvezető partnere, amely 2014 óta legalább hat unikornis céget alapított Délkelet-Ázsiában. Bár Malajziában a belső konfliktusok és a politikai visszásságok korábban akadályozták a fejlődést, Ng szerint az elmúlt két évben jelentős változás tapasztalható a vállalkozók körében. „Kapnak finanszírozást, és látják, hogy a dolgok működnek. Úgy gondolom, egyre több technológiai startup kezd hinni abban, hogy itt valami jó történhet” – mondta.
A csapata 198 helyi startupot elemzett 2023 januárja és 2024 júniusa között, és azt találta, hogy 33 volt nyereséges, legalább 20 százalékos éves bővüléssel és 5 millió dolláros bevétellel. Ebből 11-nek több mint 60 százalékos volt a növekedése és 10 milliós az éves bevétele. Ezen adatokat látva megdöbbent, ám az 500 Global azóta a 11 cég közül ötbe be is fektetett.
Az erősebb valuta növeli a vásárlóerőt
Amirul Merican startupvállalkozó szerint az elmúlt két év politikai stabilitása jót tett a terjeszkedési terveiknek. Malajzia erősebb valutája pedig megfizethetőbbé tette az amerikai berendezéseket, mint például az ipari szintű mikrohullámú sütőét, amit a konyhai készülékek lecserélésére vásároltak. A maláj ringgit több mint 3 százalékkal erősödött a dollárral szemben az elmúlt évben, míg szeptemberben ez az érték 13-ra emelkedett.
A munkaerő megtartása
Malajzia egyik hosszú távú kihívása a Szingapúrba, Ausztráliába és a Nyugatra vándorló munkaerő megtartása. 2022-ben több mint 1,1 millió malajziai élt Szingapúrban, akiknek mintegy háromnegyede képzett vagy félig képzett munkaerő volt.
Jayant Menon, a szingapúri ISEAS – Yusof Ishak Intézet vezető munkatársa elmondta, hogy ha az ország nem oldja meg a tehetségek elvándorlásához hasonló problémákat, akkor a technológiai ösztönzés önmagában kevés lehet. Az amerikai–kínai kereskedelmi háború miatt Kínából kiáramló rövid távú beruházásokon túl más nem jut Malajziába.
Noor Amy Ismail szerint a kormánynak azon kellene dolgoznia, hogy a tehetséges nőket visszacsábítsa a munkaerőpiacra. 2021-ben a malajziai STEM-diplomások mintegy 53 százaléka nő volt, ami jóval magasabb, mint a 29 százalékos globális átlag. Hozzátette, a munkaerőpiacon viszont csupán a 43-44 százalékuk található meg.
Sokukra nehezedik az a nyomás, hogy a gyermekeikről és a nyugdíjas szüleikről is gondoskodjanak, és sok nő inkább ezt választja, mivel átlagban 33 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – tette hozzá.
Az ország a jövőbeli munkaerőképzettség hiányosságaival is küzdhet. A 17 éves diákok közel negyede a 2023-as vizsgákon ugyanis megbukott matematikából, míg további 28,9 százalékuk kapott közepes vagy elégséges osztályzatot az oktatási minisztérium adatai szerint.
Az elmúlt két évtized következetlen oktatáspolitikájának a része volt az a vita, hogy a természettudományos és a matematikaórákat angolul, malájul vagy más nyelven tartsák-e meg. Szingapúrban az oktatás és a kormányzás elsősorban angol nyelven folyik, ami hozzájárult ahhoz, hogy a városállam nemzetközi üzleti központ legyen.
Mindezek mellett Malajziának le kell mosnia magáról a 2015-ös nagy korrupciós botrány által a hírnevén esett foltot, amelyben politikusok 4,5 milliárd dollárt tettek el a saját zsebükbe az 1MDB állami vagyonalapból.
Kapcsolódó: