Bár a hasznos kvantumszámítógépek elterjedése még 15-20 évre van, a hibrid rendszerek – a szuperszámítógépek és kvantumprocesszorok kombinációja – már a közeljövőben új lehetőségeket nyitnak. Nézzük, hol várható a legnagyobb áttörés!
Hol tart ma a kvantumtechnológia?
Jelenleg a legfejlettebb kvantumprocesszorok még viszonylag kis számú qubittel működnek, és jelentős a hibaarányuk. A Google Willow chipje például 105 qubitet használ, de a logikai qubitek fejlesztésével és a kvantumhibák csökkentésével ígéretes előrelépések történtek. A korábbi 3×3-assal szemben a most használt 7×7-es qubitrács ugyanis exponenciálisan csökkenő hibaarányt mutat, így megvalósult a logikai qubitekre történő áttérés első sikeres demonstrációja.
Az iparági előrejelzések szerint:
– 2025–2027 között 100–300 qubites rendszerek várhatók,
– 2028–2030-ra elérhetik az 500–1000 qubitet,
– 2030–2035 között megjelenhetnek az első, kereskedelmileg használható kvantumszámítógépek,
– 2035–2040-re pedig elérhetjük az 1000+ qubites, valós problémák megoldására képes rendszereket.
A fejlődés tehát exponenciális, de a megbízható, minimális hibával működő kvantumszámítógépek még váratnak magukra. Az alábbi nyolc ágazatban hozhatnak forradalmat a kvantumgépek.
1. Katonai és hírszerzési adattitkosítás: a kvantumkriptográfia jövője
A kvantumszámítógépek nemcsak új lehetőségeket teremtenek, hanem komoly fenyegetést is jelenthetnek a jelenlegi titkosítási rendszerekre. A legtöbb modern titkosítási algoritmus – például az RSA és az elliptikus görbe titkosítás – a hagyományos számítógépek számára megoldhatatlan problémákon alapul. Egy megfelelően erős kvantumszámítógép azonban ezeket az algoritmusokat percek vagy órák alatt feltörhetné.
Ennek következményei drámaiak lehetnek a katonai és hírszerzési szektor számára, hiszen szükségessé tehetik a biztonsági rendszerek teljes átalakítását. Ezért világszerte intenzíven fejlesztik a kvantumbiztos titkosítási eljárásokat, például a kvantumkulcsmegosztást (QKD), amely garantálja az adatok lehallgathatatlanságát.
A vállalatok számára is fontosabbá válhat a kvantumbiztos titkosítás bevezetése, különösen az érzékeny ügyféladatokat és pénzügyi tranzakciókat kezelő szervezetek esetében. A következő években várhatóan egyre több pénzügyi intézmény és technológiai vállalat fektet be a kvantumkriptográfiai megoldásokba.
2. Időjárás-előrejelzés és klímamodellezés
A kvantumszámítógépek képességei lehetővé teszik az összetett meteorológiai modellek gyors és pontos futtatását. A jelenlegi rendszerek nem képesek megfelelően kezelni a légköri dinamikák rendkívüli összetettségét, azonban a kvantumalgoritmusok igencsak növelhetik az előrejelzések pontosságát. Ez különösen fontos lehet a klímaváltozás modellezése és a szélsőséges időjárási események prognózisa szempontjából.
3. Gyógyszerfejlesztés és molekuláris szimulációk
A technológia egyik legígéretesebb alkalmazási területe a gyógyszerkutatás. A molekuláris kölcsönhatások pontos modellezése jelenleg rendkívül időigényes, de kvantumszámítógépekkel jelentősen felgyorsítható. Ez lehetőséget ad új gyógyszermolekulák gyorsabb azonosítására és tesztelésére, valamint a személyre szabott orvoslás fejlődésére.
4. Fúziós energia: a jövő tiszta energiája időben közelebb kerülhet
A magfúzió az egyik legnagyobb tudományos és technológiai kihívás. A kvantumszámítógépek segíthetnek a plazmadinamikai folyamatok pontosabb megértésében és modellezésében, ezáltal hozzájárulhatnak a fúziós reaktorok hatékonyabb tervezéséhez. Ha sikerül megoldani a stabil és fenntartható fúziós energiatermelés problémáját, az hosszú távon az emberiség egyik legnagyobb energiaforrásává válhat.

Az MI (AI) így képzeli el a kvantum-jövőt – illusztráció: DALLE
5. Anyagtudomány és új technológiák
A kvantum-számítástechnika forradalmian új anyagok felfedezését is lehetővé teheti. Különösen a ritkaföldfémek és a speciális ötvözetek kutatásában hozhat áttörést, amelyek nagy szerepet játszanak az elektronikai, az űrtechnológiai és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó iparágakban. Az új anyagok kifejlesztése olyan területeken is változást hozhat, mint például a félvezetőipar vagy az akkumulátortechnológia.
6. Pénzügyi szektor: gyorsabb és pontosabb elemzések
A kvantum-számítástechnika képes lehet forradalmasítani a pénzügyi szektort is. Az összetett piaci előrejelzések, kockázatelemzések és portfólióoptimalizációs algoritmusok futtatása a jelenlegi rendszereknél lényegesen gyorsabban lehet. Az intézményi befektetők és a nagyvállalatok számára ez jelentős előnyt jelenthet, mivel az algoritmusok gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra.
Érdekesség, hogy az óriási számítási kapacitással a tőzsdei folyamatok is precízebben előre jelezhetők, ám csak akkor, ha a külső feltételek nem zavarnak bele a képbe, azaz amikor az árfolyam-előrejelzés elsősorban matematikai-technikai kérdés.
7. Logisztika és szállítmányozás optimalizálása
A kvantumszámítógépek a logisztikai láncok és az útvonaltervezések optimalizálásában is komoly segítséget nyújthatnak. Az olyan problémák, mint a szállítmányok gyorsabb és költséghatékonyabb elosztása vagy az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése, a kvantumalgoritmusok révén hatékonyabban megoldhatók lesznek.
8. Járműgyártás és akkumulátortechnológia fejlesztése
A kvantumszámítógépek a járműiparban is forradalmi változásokat hozhatnak, különösen az akkumulátortechnológia területén. A nagy autógyártók, például a Ford, a Volkswagen és a Hyundai, már most együttműködnek kvantum-számítástechnikai vállalatokkal, hogy fejlettebb energiatárolókat tervezzenek. Például
– a Ford a Quantinuummal együttműködve kvantumszimulációkat végez a lítiumion-akkumulátorok kutatásában,
– a Volkswagen kvantumalgoritmusokkal optimalizálja az energiatárolók anyagösszetételét,
– a Hyundai az IonQ-val közösen fejleszt új akkumulátorkémiai algoritmusokat.
Az együttműködések révén az aksik viselkedésének pontosabb modellezése, új, hatékonyabb akkumulátortechnológiák fejlesztése valósulhat meg, emellett a kutatás-fejlesztési ciklusok rövidebbé válhatnak, ezek költségei pedig csökkenhetnek.
A kvantum-számítástechnika a következő évtizedekben tehát hatalmas változásokat hozhat olyan területeken, mint az időjárás-előrejelzés, a gyógyszerkutatás, az energiaipar, a pénzügy, a logisztika és a katonai titkosítás. Bár a teljesen érett kvantumszámítógépek megjelenése még távoli, a hibrid rendszerek révén akár már egy-két éven belül óriási, nem várt hatást gyakorolhatnak a jelzett tudományágakra és a kapcsolódó iparra, piacokra.
KAPCSOLÓDÓ: