A szlovák autógyártás még tartja magát – makronom.eu
2025. február 7., péntek

A szlovák autógyártás még tartja magát 

Európában Szlovákia vezető pozíciót ért el az autógyártásban, de továbbra is kihívásokkal néz szembe az innováció vagy a startupokba való befektetés terén. Az autóiparuk eredményei rámutatnak a globális szereplők kihívásai és a helyi vállalkozások sikere közötti különbségre. 

Szlovákia a gazdaságának fejlesztésében a külföldi beruházásokra, azon belül is az autóiparra épített az elmúlt 20 évben. Elsőként Pozsony mellett megjelent a Volkswagen, majd a Vág völgyében, Nagyszombatban a Stellantis csoport, illetve Zsolnán a koreai Kia. Érkezett még Nyitrára a Landrover Jeep, és Kassára várják a Volvo csoportot. Láthatóan itt nem a prémiummárkákat gyártják, egy-két kivételtől eltekintve az olcsóbb autók gördülnek le a gyártószalagokról, és persze megjelentek az elektromos járművek is. 

Az ország ezer főre vetítve rekorder az autók gyártásában, így az egész gazdaságuk kitett az ágazatnak. Szlovákia nyitott gazdaság, a GDP-arányos exportja pár százalékponttal Magyarországét is megelőzi, viszont a kivitelének több mint a felét az autóipar adja.  

Természetesen sokan figyelmeztettek erre a függésre, ami az olyan időszakokban, mint a mostani, amikor az európai gépjárműipar komoly kihívásokkal küzd, az egész gazdaságot nehéz helyzetbe hozhatja. Mégis, Szlovákiában az év közben nem nagyon látszott az autóipar európai lejtmenete, csak az év végén kezdtek mutatkozni a lassulás első jelei.  

A nagyszombati Stellantis 

A Stellantis autóipari csoportnak a tavalyi utolsó negyedévében világszerte kilenc százalékkal csökkentek a járműszállításai az előző év azonos időszakához képest. A céghez tartozik a Citroën, a Fiat, az Opel, a Vauxhall, a Peugeot, az Abarth, a Ram, a Dodge, a Chrysler, a Jeep, a Lancia, a DS, az Alfa Romeo és a Maserati márka.  

A csoport globálisan közel 1,4 millió járművet értékesített a tavalyi utolsó negyedévben, ami 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, amit azzal magyaráznak, hogy a modellváltások miatt igyekeznek tudatosan csökkenteni a készleteket.  

A legutóbb közzétett eredmények szerint a Stellantis Észak-Amerikában esett vissza a legnagyobb mértékben, ahol éves szinten az eladások 28 százalékkal csökkentek. Körülbelül 300 ezer járművet adtak el ott, szemben az egy évvel ezelőtti több mint 410 ezerrel. Európában kicsit enyhébb, hatszázalékos volt a visszaesés, ami 693 ezer értékesített gépkocsit jelentett. 

Furamód, ezt a csökkenést elsősorban a nagyszombati gyár, az itt készült modellek sikeres debütálása mérsékelte. A szlovákiai gyártási portfólióban jelenleg a fő helyet elfoglaló Citroën C3 és e-C3 modell bevezetése segített a kiskategóriás autók átmeneti kínálathiányát kompenzálni. Ennek is köszönhetően a Stellantis közel 700 ezer kocsit adott el Európában és az Egyesült Királyságban. Ez megerősíti a nagyszombati üzem helyzetét a csoporton belül, ahol a Peugeot e-208 modellel együtt évente több mint 300 ezer autót gyártanak.  

Szlovákia évek óta árgus szemekkel figyeli, hogy vajon az ott lévő gyárakban érkeznek-e a gyártásba új modellek. Számukra örvendetes, hogy ígéretesen indul a Citroën márka új generációs típusainak európai bevezetése. A cégcsoport legfrissebb jelentése szerint több mint 90 ezer darabra érkezett megrendelés a Citroën C3-asból és az e-C3-asból. Hamarosan újabb modellek következnek a kiskategóriás autók közül, mint a Citroën C3 MHEV, a Citroën C3 Aircross, az Opel Frontera és a Fiat Grande Panda. A cégnél bizakodnak a Peugeot 3008, 5008 és az Opel Grandland új generációjának a megrendeléseiben is, amelyeket viszont más országokban gyártanak. 

A zsolnai Kia 

A koreai Kia autógyár is nemrég mutatta be a tavalyi eredményeit, és a Stellantisszal ellentétben, növelni tudta európai részesedését. A zsolnai üzemből tavaly több mint 351 ezer jármű gördült ki, ami csak minimális, 0,3 százalékos éves növekedés, de mégiscsak növekedés. 

A fő modelljük ismét a Kia Sportage volt, amelyből több mint 221 ezer készült. A maradék 129 ezret a Ceed modell adta, annak minden karosszériás változatában. Az elektromos változatok (HEV és PHEV) a teljes termelés negyedét tették ki. 

A Kia Slovakia emellett növelni tudta a meghajtások előállítását is, ezek száma meghaladta az 540 ezret. Az üzem így nemcsak a saját gyártósoraihoz szállít motorokat, hanem a Hyundai Motor csoporthoz tartozó más autógyártóknak is, köztük a csehországi Hyundainak. 

Üzemek kihasználtsága 

A szlovákiai példa egyértelműen mutatja a Kelet- és Nyugat-Európa közötti különbséget az üzemek kihasználtságában. Még egy októberi felmérés mutatott rá, hogy Európa-szerte a személygépkocsikat gyártó üzemek kapacitáskihasználtsága 2023-ban 60 százalékra csökkent a 2019-es 70-ről. Közép- és Kelet-Európában, ahol alacsonyabbak a költségek, egyértelműen magasabb a gyárak kihasználtsága, ami arra utal, hogy a legtöbb nagy autógyártónak elsősorban a hazai piacán van problémája.  

Az alacsonyabb költségű országokban az átlagos kihasználtság csak kismértékben, 83-ról 79 százalékra esett vissza, míg a magasabb költségűekben 65-ről 54 százalékra csökkent. A Reuters elemzése szerint 2022-ben Németországban volt a legmagasabb az autóiparban dolgozó gyári munkások fizetése, 59 euró óránként, szemben a csehországi 21 és a magyarországi 16 euróval. Összehasonlításképpen: ez Kínában mindössze 2,87 euró körüli.   

Járműtől függően a 70 százalék körüli kihasználtság számít a jövedelmezőség minimumának, míg körülbelül 80-90 százalékos érték tekinthető költséghatékonynak, ami némi rugalmasságot biztosít a modellváltások és a karbantartás terén. 

Az autóipari szakértők szerint a kelet–nyugati megosztottság Európában valószínűleg fokozódik, ahogy teret nyernek a kínai szereplők. 

Szlovákia autóipara tehát a hektikus időszak ellenére nem zárt annyira rossz évet. Üzembezárások egyáltalán nem fenyegetnek, viszont vannak területek, amelyeken fejlődni kellene. Az egyik a munkaerőhiány, amelynek a megoldásában egyre inkább támaszkodnak a vendégmunkásokra. 

Másrészt az országnak elsősorban a digitalizálásban, az ipari és szolgáltatási innovációk megvalósításában vagy a kutatás-fejlesztési beruházásokban vannak tartalékai, ám ezek alacsonyabbak Csehországhoz, Ausztriához és Magyarországhoz képest. Ennek az egyik oka lehet, hogy hiányoznak a korszerű, a munkaerőpiac aktuális igényeit kielégítő képzési programok, különösen az informatikai és a műszaki területeken, de fontos tényező a képzett fiatalok külföldre távozása is.  

(Forrás: Trend

Kapcsolódó:

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat