A friss adatok szerint a munkaerőpiac a tavalyi negyedik negyedévben is ellenállónak bizonyult: a foglalkoztatottak száma továbbra is közel 4,7 millió fő, és csak minimális változások figyelhetők meg hónapról hónapra. Bár a szezonális hatások miatt némi csökkenés történt, a foglalkoztatási ráta továbbra is az uniós élmezőnyben van.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A munkaerőpiaci folyamatok a tavalyi negyedik negyedévben is a várakozásoknak megfelelően alakultak. A foglalkoztatottak száma továbbra is kiemelkedően magas, közel 4,7 millió fő, az adatokban pedig hónapról hónapra csak kismértékű változás figyelhető meg.
Szezonális hatások
A harmadik negyedévhez képest a foglalkoztatottak száma mérséklődött, ennek mértékének a felét a szezonális hatások adták. E csökkenésben leginkább a munkaerő-kereslet visszaesése játszott szerepet. A gazdasági bizonytalanság, illetve a vártnál lassabb növekedés nyomán a vállalatok óvatosabbá váltak, a természetes fluktuáció (például a felmondás vagy a nyugdíjba vonulás) nyomán felszabaduló munkahelyeket nem feltétlenül töltik fel azonnal, inkább igyekeznek munkaátszervezéssel megoldani a helyzetet, ami a foglalkoztatás szintjének kismértékű csökkenését eredményezi. Erre utal, hogy a munkavállalók száma legnagyobb arányban a feldolgozóiparban mérséklődött.
A közfoglalkoztatás segíti a hátrányos helyzetűeket
A megelőző negyedévhez képest csekély mértékben, statisztikai hibahatáron belül nőtt a külföldi telephelyen dolgozó, de Magyarországon élők száma, azonban 110 ezres létszámuk továbbra is érdemben elmarad a koronavírus-járványt megelőző szinttől. Emellett kismértékben emelkedett a közfoglalkoztatás keretében dolgozók száma, ugyanakkor éves összehasonlításban az adatok itt is inkább stagnálást mutatnak, miközben a 63,5 ezer fős létszámuk továbbra is jelzi, hogy a programoknak csak marginális szerepük van a munkaerőpiacon, azok fő célja továbbra is az alacsony képzettségű, nehezen elhelyezkedő dolgozók munkaerőpiaci helyzetének javítása a hátrányosabb régiókban.
Az év végén kismértékben csökkent az aktivitás is, azonban ezzel együtt az aktivitási ráta magas szinten maradt. Az állástalanok egy része is kiléphetett a munkaerőpiacról, ez eredményezhette az év végén, hogy a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött.
Érdemben az EU átlag felett
Nemzetközi összehasonlításban a magyar munkaerőpiaci mutatók továbbra is kiemelkedők. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján a harmadik negyedévben a foglalkoztatási ráta a 15–64 éves korosztályban a 10. legmagasabb volt az uniós tagországok között, az EU átlagát több mint 4 százalékponttal haladta meg a hazai 75 százalék feletti részarány.
A munkanélküliségi ráta – ezzel párhuzamosan – szintén a 10. legalacsonyabb volt, az álláskeresők 4,6 százalékos részaránya 1,2 százalékponttal volt kedvezőbb, mint az EU átlagában.
A foglalkoztatás esetében is arra lehet számítani, hogy idén a gazdasági növekedés beindulásával a vállalatok munkaerő iránti kereslete is ismét élénkülhet. Ezt a folyamatot támogatja, hogy az év második felétől kezdődően fokozatosan termelőre fordulnak a zajló nagyberuházások (CATL, BMW, BYD), amelyek szintén jelentős munkaerőigényt támasztanak majd. Ennek köszönhetően az álláskeresők helyzete is javulhat, amelynek nyomán a munkanélküliségi ráta is újra mérséklődhet.
KAPCSOLÓDÓ:
Címlapfotó: Makronóm