Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
Trump a vállalatok és a bankok vezetőihez szólt
Donald Trump amerikai elnök videóüzenetben jelentkezett be a Világgazdasági Fórumra (WEF) január 23-án, csütörtökön. Úgy fogalmazott: „szeretnék ott lenne személyesen is. Úgy gondoltam, kicsit gyors lett volna, ha [Davos] lett volna az első megállóm. De egy nap oda is eljutunk”.
Az amerikai elnök üzenetében a „józan ész forradalmát” hirdette meg, és kijelentette: „minden egyes válságot megoldunk, amellyel országunk szembenéz”. Ezután felsorolta elődje, Joe Biden politikájával kapcsolatos kifogásait. Trump az amerikai történelem legnagyobb adócsökkentését és a történelem legnagyobb deregulációs kampányát hirdette.
Ezután a jelen lévő globális cégekhez szólt:
Nagyon egyszerű az üzenetem a világ minden vállalkozása számára: gyertek, és gyártsatok Amerikában, mi pedig a legalacsonyabb adókat fogjuk biztosítani a bolygón. Ha viszont nem Amerikában csináljátok a termékeiteket, amihez jogotok van, akkor egyszerűen vámot kell fizetnetek.”
Beszédében az amerikai elnök több témát is érintett, a migrációtól kezdve Kínán és a nukleáris fegyvereken keresztül a monetáris és a genderpolitikáig. Különös hangsúlyt helyezett az ukrán helyzetre, amely kapcsán elmondta, találkozni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezek mellett arra szólította fel Szaúd-Arábiát és más OPEC-államokat, hogy „csökkentések a kőolaj árát”. A vállalati vezetők kérdéseinek megválaszolásakor sem vett vissza a kritikus hangnemből. A Bank of America vezérigazgatóját arra kérte „nyissa meg a bankot a konzervatívok előtt”. Egyes csoportok ugyanis azt állítják, nem képesek hozzáférni a bankokhoz, többek között a Bank of Americához, és Trump szerint „ez rossz”.
Milei ismét belengette Argentína Mercosurból való kiléptetését
Argentína kiléphet a Mercosurból, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az ország megszilárdítsa az Egyesült Államokkal való szabadkereskedelmi együttműködést – osztotta meg Javier Milei argentin elnök egy Davosban készült interjúban. A Bloombergnek adott válaszában elmondta „vannak olyan mechanizmusok a Mercosuron belül, amelyek lehetővé teszik, hogy ne kelljen kilépni”.
Az argentin elnök jelezte azt is, meg tervezi nyitni az argentin tőkepiacot, miután feloldja az ország tőkekontrollja céljából bevezetett intézkedéseket – igaz, ezt illetően nem mondott konkrét dátumot. A nemzetközi kötvénypiacokra való visszatéréssel kapcsolatos kérdésre válaszolva kiemelte, hogy csapata elkötelezett a nulla hiánycél betartása mellett. Luis Caputo gazdasági miniszter korábban azt mondta, a cél az, hogy 2026-ra elérjék az intézményi befektetőket, és addigra remélhetőleg a tőkeáramlási korlátozásokat is megszüntetik.
A kereskedelemmel kapcsolatban Milei elmondta, nem tárgyaltak Donald Trumppal a lehetséges egyezményről, amikor az amerikai elnök beiktatására látogatott Washingtonba. Hozzátette viszont, hogy kormánya „nagyon keményen dolgozik”, hogy kialakítson egy ilyen megegyezést az USA-val.
A Mercosur – az Argentína, Brazília és Uruguay által alapított kereskedelmi blokk – akadályt jelenthet egy ilyen szerződés megkötésében,
hiszen korábban ellenezték, hogy a tagok egyéni megállapodásokat kössenek. Így volt ez akkor is, amikor Uruguay csatlakozni kívánt az Átfogó és Progresszív Transz-csendes-óceáni Partnerségi Megállapodáshoz (CPTPP) – Ázsia egyik legnagyobb kereskedelmi egyezményéhez – 2022-ben. A most előtérbe kerülő argentin–amerikai megállapodásnak már van is egy kritikusa: Santiago Peña paraguayi elnök egy múlt heti interjúban ellenezte annak megkötését, miközben elismerte, hogy a Mercosurnak reformokra van szüksége.
Milei éles kritikusa a Mercosurnak, a blokkot egy protekcionista „börtönnek” nevezte. Eddig azonban nem tette meg azt a kampánya során belengetett fenyegetést, miszerint kilépteti országát a kereskedelmi megállapodásból, sőt tavaly azok között volt, akik sürgették a Mercosur és az EU között kötendő kereskedelmi egyezményt. A kilépés nehéz lenne Argentína számára, tekintettel arra, hogy a szomszédos Brazília a legnagyobb kereskedelmi partnere, amely szintén tagja a dél-amerikai gazdasági integrációnak.
Zelenszkij biztosítani akarja Moszkva elrettentését
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megosztotta azon véleményét, miszerint az európai hadseregek nem jelentenek megfelelő elrettentést Oroszországgal szemben. Az ukrán vezető legfontosabb szövetségese, az USA támogatását kérte, miközben az országában folyó harcok leállítására irányuló diplomáciai erőfeszítések egyre nagyobb lendületet vesznek.
Visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint elegendő lenne az európai szövetségesek támogatása. Úgy fogalmazott: „az Egyesült Államok nélkül lehetetlen. Még akkor is, ha néhány európai barát úgy gondolja, hogy lehet, ez nem így van. Senki sem kockáztat az USA nélkül”.
Miközben Trump Putyinnak nyújtja a kezét, Zelenszkij Kínát próbálja meggyőzni, hogy használja a befolyását Oroszországgal szemben, ezzel segítve a harcok befejezését. Ezt illetően kifejezte az aggodalmait, mivel elmondása szerint Hszi Csin-pinggel nem tudott többször beszélni. „Nyomást gyakorolhatna Putyinra [Hszi Csin-ping], ebben biztos vagyok. Trump elnök a legerősebb, illetve Hszi Csin-ping. Szerintem nincs más szövetséges, aki képes lehet erre. Az orosz gazdaság erősen függ Kínától.” Valóban, Kína diplomáciai fedezetet biztosít Oroszországnak a három éve tartó harcok alatt is, és segít ellátni az orosz hadsereget – legalábbis az Európai Unió szerint.
Zelenszkij eltökélt szándéka, hogy biztosítsa Kijev helyét a tárgyalóasztal mellett, ha a vezető hatalmak egyeztetésekbe kezdenek. Jelezte, hogy 2015-ben a minszki tárgyalásokkor országa feje fölött döntöttek. „Nem szeretnék, hogy Ukrajna háta mögött döntsenek. Úgy hiszem, az USA nem fogja engedni ezt, habár nem vagyok biztos abban, hogy korábban nem volt erre példa. Ezúttal pedig nemcsak Amerikáról, de egyes európai partnerekről is beszélek”.
Trump visszatérésével egyre nagyobb a valószínűsége az ukrajnai háború befejezésének – már a Kreml is jelezte, hogy kész lenne tárgyalásokat folytatni az új amerikai kormányzattal. Zelenszkij igyekszik a közelgő egyeztetéseket egy olyan lehetőségként beállítani, ahol Trump az amerikai erőt demonstrálhatja: „a háború befejezése Trump, és nem pedig Putyin számára lenne győzelem”. Az amerikai elnök egy a Truth Social közösségimédia-platformon közzétett posztjában újabb büntetőintézkedéseket – köztük vámokat, adókat és szankciókat – helyezett kilátásba Oroszországgal szemben arra az esetre, ha Moszkva nem vetne véget a háborúnak. „Csinálhatjuk a könnyebb módon vagy a nehezebbiken. A könnyebbik út mindig jobb” – írta.
Ukrajna számára a kulcs az USA-tól és az EU-tól kapott biztonsági garanciák lennének Oroszország attól való elrettentése érdekében, hogy a jövőben bármikor újból támadást indítson az ország ellen.
Zelenszkij jelezte, hogy ezeket a biztosítékokat még a tárgyalások kezdete előtt tisztázni szeretné.
Miközben Washington és Kijev elkezdi kidolgozni Putyin tárgyalóasztalhoz ültetését és a vele való megegyezés részleteit, komoly nézetkülönbség rajzolódik ki az újabb ukrán mozgósítással kapcsolatban. Jelenleg csak a 25 év feletti férfiak hívhatók be a hadseregbe, de még az ő esetükben is számos kivétel van, ami a katonák utánpótlását korlátozza. A nyugati szövetségesek arra buzdítják Kijevet, hogy csökkentse a korhatárt, míg Zelenszkij elmondta, nem több emberre, hanem még több fegyverre van szükség. „Miért mozgósítsunk még fiatalabbakat? Azért, hogy még több ember legyen fegyverek nélkül?” – fejezte ki kétségeit.
Új politikai realitások
A WEF éves találkozójának zárásaként Børge Brende, a fórum elnöke és vezérigazgatója arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy kritikus időszakban vagyunk. Brende szerint az idei találkozó jelentőségét mindenki érzékelhette:
Mindannyian ráébredtünk ezen a héten, hogy olyan időszakban gyűltünk össze Davosban, amely rendkívüli következményekkel és bizonytalansággal jár.”
A politikai, geopolitikai és makrogazdasági környezet folyamatosan változik, miközben egyre sürgetőbbé válnak kulcsfontosságú politikai célkitűzések: a gazdasági növekedés ösztönzése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a konfliktusok lezárásának módjai. Brende hangsúlyozta, hogy az egyetlen út az előrelépéshez az együttműködés.
Ugyanakkor – egy esetleges utalással Donald Trump politikájára – elismerte, hogy a WEF együttműködésen alapuló megközelítésének alkalmazkodnia kell egy új, még bizonytalanabb korszakhoz.
„Új politikai realitással nézünk szembe.” – vont konklúziót Børge Brende.
(Források: Bloomberg; Bloomberg; Bloomberg; The Guardian)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Michael Buholzer