Több oldalról is falakba ütközik a TikTok anyavállalata – makronom.eu
2025. február 9., vasárnap

Több oldalról is falakba ütközik a TikTok anyavállalata 

A TikTok tulajdonosa, a ByteDance azt tervezi, hogy az idei évben több mint 12 milliárd dollárt fordít mesterségesintelligencia (MI)-infrastruktúrára, miközben Washington nyomást gyakorol rá, hogy adja el népszerű alkalmazását az Egyesült Államokban. 

A pekingi központú ByteDance az idén 5,5 milliárd dollár értékben tervez mesterségesintelligencia-chipeket beszerezni Kínában – mondta két, a cég terveit ismerő szakértő. A vállalat emellett azt is tervezi, hogy mintegy 6,8 milliárd dollárt fektet be a tengerentúlon, hogy korszerű Nvidia-chipekkel támogassa az alapmodell fejlesztését. A ByteDance hazai félvezető-megrendeléseinek mintegy 60 százaléka kínai beszállítókhoz, például a Huaweihez és a Cambriconhoz kerülne, míg a fennmaradó összeget Nvidia-chipekre fordítanák, amelyeket az amerikai exportellenőrzési szabályoknak való megfelelés érdekében módosítottak – állították a források. 

Peking informális iránymutatást adott a kínai technológiai vállalatoknak, hogy chipjeik legalább 30 százalékát az ország saját beszállítóitól vásárolják. Erre azért is lehet szükség, mert a 6,8 milliárd dolláros tengerentúli beruházás akadályokba ütközhet a közelmúltban kibővített amerikai exportellenőrzések miatt. 

Nehézségekkel teli időszak ez a kínai vállalatnak 

A ByteDance, amely Csang Ji-ming, a technológiai csoport alapítójának irányítása alatt a kínai MI-verseny egyik vezető szereplőjévé vált, intenzíven dolgozik saját MI-infrastruktúrájának fejlesztésén. Ennek célja az alapmodellek képzéséhez szükséges kapacitások bővítése, valamint az MI-funkciók megvalósítása a cég különböző platformjain. A vállalat számítási kapacitást épített ki Délkelet-Ázsiában, különösen Malajziában. Bár a kínai cégeknek 2023 óta tilos Nvidia-chipeket vásárolniuk az Egyesült Államokon kívül, a ByteDance adatközpont-szolgáltatókkal kötött bérleti megállapodások révén biztosította az azokhoz való hozzáférését – árulta el több iparági szakértő. 

Ezt a kiskaput a múlt héten Joe Biden kormánya zárta be, miután új szabályokat vezetett be, amelyek előírják, hogy a chipek tulajdonosának és üzemeltetőjének a személyazonosságát is felülvizsgálati eljárásnak kell alávetni. Bár Trump másképp is állhat az exportellenőrzéshez, a szabályozás – ha szigorúan alkalmazzák – minden eddiginél nehezebbé tenné a ByteDance tengerentúli chipvásárlásait.  

A vállalat idén komoly vállalásokat tett a tengerentúli MI-kapacitás kiépítésére, például jó néhány bérleti szerződést is kötött emiatt. Ennek elegendőnek kell lennie a cég idei igényeinek kielégítésére, de hogy mi történik később, azt nem tudni – tette hozzá a szakember.  

A ByteDance a Financial Timesnak azt nyilatkozta, hogy a vállalat számos kihívással néz szembe a helyi versenytársakkal, például a Baiduval, az Alibabával és a Tencenttel együtt, amelyek nagy összegeket fektetnek be a generatív mesterséges intelligenciába. Ezeknek a kínai vállalatoknak még ki kell építeniük a szárazföldi MI-adatközpontjaikat, hogy a modellek betanítása után is támogassák az MI-alkalmazások használatát. 

A ByteDance azt tervezi, hogy a legtöbb kínai MI-chipet – köztük Huawei Ascend- és Cambricon-chipeket – „következtetési” feladatokra használja, vagyis olyan számításokra, amelyeket a nagy nyelvi modellek végeznek, hogy válaszokat generáljanak egy adott kérésre.  

Nem a TikTok a vállalat egyetlen nagy dobása 

A cég 2023 augusztusában kiadta a Doubao nevű MI-chatbotját, és az Aicpb.com weboldalelemző oldal szerint ez lett Kína legnépszerűbb MI-alkalmazása. 

A Doubaónak, ami kínaiul babzsákot jelent, decemberben 71 millió rendszeres havi aktív felhasználója volt – ez azonban még mindig nem közelíti meg az OpenAI globálisan heti 300 milliós számát.  

A tavalyi év első három negyedében az Nvidia 11,6 milliárd dollárt könyvelhetett el Kínából, beleértve Hongkongot is, ami a globális összbevétel mintegy 13 százaléka. A ByteDance messze az Nvidia legnagyobb ügyfele Kínában, azonban a TikTok anyavállalata csak kevésbé fejlett chipeket vásárolhat a cégtől, például a H20-asokat a kínai adatközpontok számára, amelyek a GPU-k speciális és kisebb teljesítményű, az amerikai exportellenőrzéshez igazított változatai. Tavaly az Omdia technológiai tanácsadó cég becslése szerint mintegy 230 ezret rendelt az Nvidia chipjeiből, főként a már említett H20-asokat. Ehhez képest a Microsoft tavaly 485 ezret vásárolt a fejlettebb Hopper chipekből, a Meta pedig 224 ezret. Az Omdia elemzéséből kiderül, hogy a techvállalatok világszerte 229 milliárd dollárt költöttek szerverekre 2024-ben, ebből a legtöbbet a Microsoft – 31 milliárd dollár –, illetve az Amazon – 26 milliárd. 

A TikTok-dráma 

Kína helyzete nem csupán a chipkorlátozások miatt nehézkes, fontos döntés előtt áll a vállalat: eladja-e az app amerikai érdekeltségét, vagy kivonuljon az országból? 

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság ugyanis tavaly áprilisban helybenhagyta a PAFACA törvényt, amely szerint a kínai ByteDance-nek 270 napon belül el kell adnia az amerikai érdekeltségeit, különben a platformot betiltják. Másnap az alkalmazás az Egyesült Államokban elsötétült, az Apple és a Google pedig eltávolította a virtuális boltjából, így a felhasználók számára elérhetetlenné vált.  

A TikTok nem sokkal később helyreállította a szolgáltatást az amerikai felhasználók számára, miután Trumptól 75 nap haladékot kapott. Csakhogy az elnök kijelentette, hogy a jövőben egy amerikai cégnek 50 százalékos tulajdonrésszel kell rendelkeznie az alkalmazásban. Hozzátette: „minden bizonnyal” vámokat vet ki Kínára, ha az elutasítja az üzletet. 

Kína sem rest szankciózni 

Amerika úgy szankciózik, mintha nem kellene félnie az esetleges következményektől. December első hetében az Egyesült Államok az eddigi legsúlyosabb szigorítást rendelte el a kínai félvezetőiparral szemben, korlátozva a modern katonai alkalmazásokhoz szükséges mesterséges intelligencia fejlesztésének a lehetőségét, és szabályozási reformokat fogadott el a korábbi ellenőrzések végrehajtásának megerősítésére 

A kínai kereskedelmi minisztérium válaszul azonnal exporttilalmat rendelt el több, a félvezető- és a védelmi technológia gyártása során használt ásványi anyag Egyesült Államokba irányuló kivitelére, amit a szakértők Peking gyors megtorlásának neveztek. Kína ugyanis megtiltotta a gallium, a germánium, az antimon és az úgynevezett szuperkemény anyagok szállítását az USA-ba a „kettős, katonai és polgári felhasználásuk” miatt. A grafit kivitelét mostantól szintén szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá.   

Szakértők szerint a jelenleg exportkorlátozás alá eső kritikus ásványok még nem vágják földhöz az Egyesült Államokat, ez inkább egy figyelmeztetés Kínától, azonban a távol-keleti ország részéről további korlátozások várhatók. 

Kapcsolódó:

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat