A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
A nagy techvállalatok, köztük a Microsoft, a Google és az Amazon, jelentős kihívással néznek szembe: miközben hatalmas összegeket fektetnek be az adatközpontok fejlesztésébe a generatív mesterséges intelligencia támogatására, az energiafelhasználásuk drasztikusan növekszik. Ez megnehezíti a befektetőknek tett kibocsátáscsökkentési ígéreteik betartását. A probléma olyan súlyos, hogy Donald Trump hivatalba lépő kormánya „energiavészhelyzetet” hirdetett, és a fosszilis tüzelőanyag-termelés fokozását szorgalmazza az Egyesült Államokban.
A technológiai szektor a természetalapú megoldásokban látja a kiutat. Thiago Picolo, a Re.green vezérigazgatója megerősítette, hogy az amerikai technológiai vállalatok a legnagyobb vásárlói a természet-helyreállító projektekhez kötődő szén-dioxid-kibocsátási egységeknek. A cégek olyan krediteket vásárolnak, amelyek az üvegházhatású gázok egytonnányi eltávolított vagy csökkentett mennyiségét képviselik, ezzel kompenzálva, hogy az adatközpontjaik még mindig jelentős részben fosszilis energiaforrásokból nyerik az energiát.
A Microsoft a Financial Timesnak elmondta, hogy megállapodást írt alá arról, hogy 25 év alatt 3,5 millió kreditet vásárol a Re.green nevű brazil startupcégtől, amely mezőgazdasági és szarvasmarha-tenyésztésre használt földterületeket vásárol fel. A vállalat őshonos fafajok telepítésével állítja helyre ezeket a földeket, e projektet pedig a szén-dioxid-kreditekből és faeladásokból finanszírozzák. Bár egyik vállalat sem közölte az üzlet pénzügyi részleteit, de a legújabb piaci elemzések szerint az értéke 200 millió dollár körül lehet.
A Microsoft ambiciózus környezetvédelmi céljai
A redmondi óriásvállalat környezetvédelmi törekvései figyelemre méltók. A Microsoft 2023-ban meghaladta a 17 millió tonna CO₂ és más üvegházhatású gáz kibocsátását, ami 40 százalékos növekedés a 2020-as 12 millióhoz képest. A vállalat azonban határozott célt tűzött ki:
az évtized végére „szén-dioxid-negatívvá” kíván válni
a kibocsátás csökkentésével és szén-dioxid-leválasztási kreditekbe való befektetéssel.
A Microsoft nem csak egy irányba keresi a megoldást: a vállalat tavaly megállapodást kötött az Occidental amerikai olajipari vállalattal 500 ezer olyan kredit megvásárlásáról, amelyek a CO₂-t több száz vagy ezer évig a föld alatt tárolják. Ez a technológiai megoldás hatékonyabb lehet a fáknál, amelyek érzékenyek a klímaváltozás okozta tüzekre és aszályokra, azonban jelentősen drágább is: tonnánként több száz dollárba kerül.
Az árak és a piac alakulása
A szén-dioxid-kibocsátási egységek piaca jelentős árváltozásokat mutat. A Pachama klímatechnológiai startup becslései szerint a 2023-ra kiadott természetalapú kreditek tonnánként akár 82 dollárba is kerülhetnek. Az MSCI Carbon Markets adatai alapján egyes kreditek tavaly még tonnánként 20 dollárért keltek el, de az árak várhatóan emelkedni fognak. A Microsoft ebben is élen jár: a vállalat több mint 50 dollárt fizet tonnánként a természetalapú megoldásokért, ami jelentősen meghaladja a piaci átlagot.