A technológiai arénák gazdasági kitörési pontot jelentenek
2025. február 9., vasárnap

A technológiai arénák gazdasági kitörési pontot jelentenek 

A világgazdaság következő nagy nyertesei azok az iparágak lehetnek, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új technológiai trendekhez. A „versenyarénák” 2040-re akár évi 6 ezer milliárd dolláros nyereséget is hozhatnak. Magyarország számára hat kulcsfontosságú terület kínál kitörési lehetőséget, többek között a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek. 

Az elmúlt évtizedekben a globalizáció és a technológiai innováció hullámai alaposan átrendezték a világgazdaság szerkezetét, teret adva számos új, dinamikusan növekvő iparágnak. Ezek az úgynevezett „versenyarénák” mára a gazdasági növekedés és a piaci dinamizmus fő motorjaivá váltak – a hagyományos szektorok rovására. A McKinsey nemzetközi tanácsadó cég friss kutatása szerint ezek az arénák 2040-re akár 29–48 ezer milliárd dolláros bevételt és 2 és 6 ezer milliárd dollár közötti nyereséget is generálhatnak évente. Hatásukat jól érzékelteti, hogy míg 2022-ben a részesedésük a globális GDP-ből mindössze 4 százalék volt, ez az arány 2040-re 10–16-ra nőhet, így a teljes gazdasági növekedés akár 18–34 százalékáért felelhetnek

Ám mik is pontosan ezek a versenyarénák? A McKinsey definíciója alapján két kulcsfontosságú jellemzőjük van: egyrészt kiemelkedő növekedést mutatnak, másrészt rendkívüli dinamizmus jellemzi őket, vagyis a piaci szereplők közötti helycserék, új belépők és innovatív technológiák folyamatosan alakítják e területek erőviszonyait. A jövő versenyarénái három nagy csoportra bonthatók: napjaink arénái, spin-off arénák és a jövő feltörekvő arénái (1. ábra). Napjaink arénái azok az elmúlt két évtizedben kialakuló, a fejlődésben kulcsszerepet játszó iparágak, amelyek még képesek további terjeszkedésre. Idetartozik többek között a félvezetőipar vagy az e-kereskedelem. A spin-off arénák fő jellemzője, hogy meglévő iparágakból fejlődnek ki idővel önálló specializált területekké. Erre az egyik fő példa a mesterséges intelligencia (MI), amely a szoftveripar egy részterületéből nőtte ki magát. A jövő feltörekvő arénái pedig jelenleg még viszonylag új piacok, de a bennük rejlő potenciál annál hatalmasabb. 

A gyors növekedés – párosulva a sokszor relatíve alacsony indulási korlátokkal (például a digitális szektorban) – kedvez az új piaci belépőknek is. A McKinsey szerint 2020-ban az arénák összesített tőkeértékének 33 százalékát olyan vállalatok adták, amelyek 2005-ben vagy nem léteztek, vagy rendkívül csekély volt a piaci részesedésük. Ilyen robbanásszerű emelkedésekre a hagyományos iparágakban sokkal ritkábban van példa. Ez a dinamizmus a fogyasztók számára is előnyös, hiszen a megnövekedett versenyhelyzet innovatívabb termékeket, kedvezőbb árakat és új, eddig ismeretlen szolgáltatásokat hoz magával. A versenyarénák gyakran a piaci koncentráció emelkedését is magukban hordozzák, ugyanis a vezető szereplők folyamatosan bővülnek, és egyszerre több fronton (K+F, marketing, terjeszkedés) óriási beruházásokat hajtanak végre. Ennek eredményeképpen a legnagyobb vállalatok még inkább dominálhatnak, amit a méretgazdaságosság, a globális márkaismertség és a hálózati hatások tovább erősítenek. Ugyanakkor a koncentrációnak van egy ellenoldala is: a piaci részarányokat gyorsan felkavarhatja egy-egy merész, forradalmian új üzleti modell vagy technológiai újítás. Vagyis a piac szereplői nem ülhetnek nyugodtan a babérjaikon, bármikor megjelenhet egy újabb startup, amely képes lehet megbolygatni az erőviszonyokat. Ez a fogyasztóknak jellemzően előnyös, a befektetők számára azonban olykor nagyfokú kockázattal jár. A szektorban maradni vagy nyereséget elérni csak akkor lehetséges, ha a vállalatok komoly K+F-ráfordításokat vállalnak, és elég rugalmasak a változó trendek lekövetéséhez. Az arénák sikertörténete rávilágít arra, hogy a digitalizáció mekkora sokkot jelentett a világgazdaság számos területén, és felhívja a figyelmet arra is, hogy az újabb hullámok ugyanilyen vagy még nagyobb erővel alakíthatják át a következő másfél-két évtizedet. 

Hat aréna hazánk számára is kitörési pont lehet 

A kérdés számunkra: hol helyezkedik el ebben a folyamatban Magyarország? Milyen esélyeink vannak arra, hogy bekapcsolódjunk a technológiai forradalomba, és leginkább mi kell ehhez? Magyarország számára a versenyarénák kettős kihívást rejtenek: egyrészt el kell kerülni, hogy hazánk kimaradjon a technológiai fejlődés hullámából, másrészt találni kell olyan specializációs pontokat, ahol a hazai erőforrások és a nemzetközi igények összeérnek. A Makronóm Intézet korábban a magyar gazdaságra fókuszálva 14 olyan technológiai területet, kitörési pontot határozott meg a 2023–2030-as időszakra, amely lehetőséget ad hazánk regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. A kitörési pontokat aszerint határoztuk meg, hogy mely területeken alacsony a magyar gazdaság kitettsége úgy, hogy emellett kedvező adottságai is vannak. A kitörési pontként azonosított 14 terület összesen 4,3 százalékos pluszpotenciált jelenthet a magyar GDP számára. 

A Makronóm Intézet Magyarországra vonatkozó kitörési pontjainak és a McKinsey globális jövőbeli arénáinak metszeteként hat közös, nagy növekedési potenciállal rendelkező szektor rajzolódik ki: a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások, az önvezető járművek, a kiberbiztonság, a robotika és a biotechnológia. Bár külső kitettségük miatt nem számítanak kitörési pontnak, a versenyarénák közül az elektromos járművek és az akkumulátorok gyártása is jelentős növekedést biztosíthat a magyar gazdaságban. 

A talán legtöbb más iparágra hatással lévő versenyaréna, a mesterséges intelligencia dinamikus fejlődésének fő hajtóereje az analitikus és generatív MI vállalati alkalmazásának terjedése, valamint az ezek révén elért egyéni termelékenységnövekedés. Ezek áttételesen növekvő versenyt teremtenek a szélesebb technológiai piacon is. Az analitikus MI-modellek akár komplex rendszerek problémáit is megoldhatják, a generatív MI pedig beépül az egyéni szintű munkafolyamatokba is. Az MI-piac 2040-re a második legnagyobb bevételt generáló arénává válhat. A piac élénkülését tovább fokozza a nagymértékű befektetések beáramlása, illetve az, hogy a szegmens rendkívül széttöredezett, ugyanis számos, célzott felhasználási esetekre specializálódott szereplő tevékenykedik benne – a fragmentáció ugyanis ösztönzi az innovációt. A piacot azonban beárnyékolják a félvezetők ellátási láncának zavarai és a geopolitikai kockázatok. Az MI a legtöbb magas hozzáadott értékű munkafolyamatban megjelenhet, így a technológia átvétele a magyar vállalatok számára is megkerülhetetlen. 

A Magyarország előtt álló lehetőségeket szemléletesen ábrázolja az önvezető járművek és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások iparága. A szektorban a technológiai fejlődés lehetővé teszi az egyre fejlettebb autonóm járművek alkalmazását és a szolgáltatások hatékonyságának növelését. Hazánk különösen aktív ezen a területen: a magyar autóipar bevonzott számos kapcsolódó K+F-tevékenységet, amelyet az elmúlt évek jelentős beruházásai támogattak. Kiemelkedő példa erre a 700 négyzetméteres ZalaZONE járműipari tesztpálya és innovációs park, amely a legmodernebb technológiák kutatására biztosít teret. Az itt végzett munkák közé tartozik többek között a drónos járműkövetés, az önvezető közlekedési megoldások, valamint az elektromobilitás hajtásláncainak fejlesztése, amely mind hozzájárul az iparág technológiai előrelépéséhez. A biztonsági kérdések, a szabályozási rendszerek kidolgozatlansága, valamint a fennmaradó technológiai akadályok egyaránt megoldandó problémák, a bevételi előrejelzések azonban a szektor óriási potenciáljára utalnak

Az arénák és a kitörési pontok kiaknázandó lehetőségek 

Látható, hogy a technológiai arénákba való korai becsatlakozás hatalmas lehetőségeket nyújthat az egyes országoknak. Magyarország számára ez a nemzetközi folyamat – ahogy fentebb is írtuk – kettős kihívást rejt: egyrészt el kell kerülni, hogy kimaradjon a technológiai fejlődés hullámából, másrészt találni kell olyan specializációs pontokat, ahol a hazai erőforrások és a nemzetközi igények összeérnek. Hazánk adottságai kijelölik, hogy a magyar gazdaság mely területeken indul a legjobb feltételek mellett, így a gazdaságpolitikának érdemes ösztönöznie az ezen kitörési pontokban rejlő lehetőségek kiaknázását. A versenyképesség és a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a magyar gazdaságpolitika milyen módon támogatja a K+F-beruházásokat, a vállalkozói aktivitást és az oktatási-képzési rendszert e területek kiszolgálására.  

Az új versenyarénák térnyerése azt mutatja, hogy egyre több tőke és innováció összpontosul a technológiailag élenjáró és dinamikusan bővülő iparágakban. Ezek a szektorok – a mesterséges intelligenciától kezdve a biotechnológiáig – 2040-re meghatározó erővé válhatnak a globális profittermelésben. Ha sikerül összhangba hozni Magyarország kitörési pontjait a legújabb nemzetközi trendekkel, azzal hazánk csak nyerni tud: a megfelelő innovációs és gazdaságpolitikai stratégia révén régiós szinten is versenyképes bázissá válhatunk az új generációs iparágakban. A gazdaságpolitikai döntések és a vállalkozói környezet támogatása így nemcsak a jelen, hanem a következő évtizedek növekedési pályáját is jelentősen befolyásolhatja. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Unsplash

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat