Európa utolsó diktatúrája – makronom.eu
2025. február 9., vasárnap

Európa utolsó diktatúrája 

Aljakszandr Lukasenka az exit pollok szerint 87,6 százalékos eredménnyel újabb öt évvel meghosszabbította az uralmát Belarusz élén. A Nyugat a választást elcsaltnak minősítette: az ellenzék vezetői börtönben vagy száműzetésben vannak. A helyzet tehát változatlan Európa utolsó diktatúrájában.

Aljakszandr Lukasenka belarusz államfő a szavazatok 87,6 százalékával a vasárnapi elnökválasztáson – az állami televízióban sugárzott exit poll szerint – újabb öt évvel meghosszabbította 31 éves uralmát. Így Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese 1994 óta vezeti Fehéroroszországot. Az Egyesült Államok és az Európai Unió is azt mondta a választások előtt, hogy az csalás lesz, mivel Fehéroroszországban betiltották a független médiát, és az ellenzék valamennyi vezető személyiségét táborokba küldték vagy külföldre menekítették. 

Ellenfelei bebörtönzését Lukasenka úgy kommentálta az újságíróknak, hogy ők a saját sorsuk okozói. Egyesek a börtönt választották, mások a száműzetést, de a hivatalos fehérorosz narratíva szerint senkit sem rúgtak ki az országból. 

Az exit pollt nem sokkal a szavazás lezárása után közvetítette az állami televízió. A hivatalos szervek szerint a részvétel 81,5 százalékos volt a választáson, amelyen 6,9 millió ember volt jogosult voksolni. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a szavazás előestéjén úgy nyilatkozott, hogy az eljárás „a demokrácia durva megsértése”.

Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben élő ellenzéki vezető elmondta, hogy a szavazás napján a regnáló elnök ellen tüntetések zajlottak Varsóban és más kelet-európai városokban is. 
Lukasenka a kritikákat értelmetlennek minősítette, és kijelentette, nem érdekli, hogy a Nyugat hogyan dönt, hogy elismeri-e a választást vagy sem. Majd hozzátette: Fehéroroszország hajlandó tárgyalni az EU-val, de nem hajol meg. 

Az EU és az Egyesült Államok kijelentette, hogy nem ismeri el őt Fehéroroszország legitim vezetőjének, miután a biztonsági erők tömeges tüntetéseket vertek le a legutóbbi, 2020-as választások után, amikor a nyugati kormányok egyetértettek Cihanouszkaja állításával, miszerint a fehérorosz vezető meghamisította a szavazatszámlálást.  

Szavazás Fehéroroszországban (Forrás: Flickr)

Annak idején több tízezer embert tartóztattak le a hivatalos eredmény elleni tüntetéseken, és a „szélsőséges” szervezetként betiltott Vjaszna emberi jogi csoport szerint még mindig mintegy 1250 politikai fogoly van az országban. Lukasenka az elmúlt évben több mint 250 embert engedett szabadon általa humanitáriusnak nevezett okokból, de tagadta, hogy ez jelzés volt a Nyugat felé, hogy megpróbálja helyrehozni a kapcsolatokat. 

Elmondta, hogy a börtönbe került „vezető disszidens”, Marija Kalesznyikava bűnös a rendszer megsértésében, de egészséges, és Lukasenka személyesen járult hozzá, hogy tavaly meglátogathassa az apja. A többi prominens fogoly között van az emberi jogi aktivista és Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki, aki 10 éves büntetését tölti csempészés vádjával, amelyet tagad. 

„Minden államban vállalni kell a felelősséget, ha valaki megszegi a törvényt. A törvény szigorú, de ez a törvény” – mondta Lukasenka. 

Az elnök, aki a kiskutyáját is magával vitte, hogy leadja a voksát a főváros egyik szavazóhelyiségében, nem szembesült komoly kihívással a szavazólapon szereplő négy másik jelölt részéről. A kampány során azt mondta, túlságosan elfoglalt ahhoz, hogy figyelemmel kísérje azt. 

Bár az eredmény sosem volt kétséges, Lukasenka a következő ciklusban nehéz döntések előtt áll, mivel az ukrajnai konfliktus lezárásáról szóló esetleges tárgyalások hátterében az Oroszországgal és a Nyugattal való kapcsolatok között navigál – ami a régóta tartó kormányzásának állandó témája. 

A háború minden eddiginél szorosabban kötötte őt Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, mivel Lukasenka felajánlotta országát a 2022-es invázió kiindulópontjának, és később beleegyezett abba, hogy Moszkva taktikai atomfegyvereket helyezzen el Fehéroroszországban. 

Ha vége lesz a harcoknak, valószínűleg arra fog törekedni, hogy helyreállítsa legitimitását a Nyugattal szemben, hogy enyhítse az elszigeteltségét és kérje a szankciók feloldását. Lukasenka azt mondta, hogy a háború kapcsán „fényt lát az alagút végén”, miközben Moszkva és Kijev lehetséges tárgyalásokra készül, amelyeken szerinte kompromisszumot kell majd kötniük. 

Arra a kérdésre, hogy ez lesz-e az utolsó választása, a 70 éves vezető nem kívánt egyenes választ adni. Azt mondta, „nem készül meghalni”, és nincs konkrét utód a fejében.

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat