Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Franciaország jelentős mértékben újra akarja gondolni az európai szabályozásokat – kezdve az ESG-előírásokkal –, tekintve, hogy az unió továbbra is a versenyképessége helyreállításával küzd, miközben az Egyesült Államokban Donald Trump elnök vezetésével már rögtön egy széles körű deregulációs hullám vette kezdetét.
„Back in town”
Donald Trump második elnöki ciklusát energikusan kezdte, számos kampányígéretét azonnal megvalósítva. Az első napokban aláírt végrehajtási rendeletei a migrációt, az energiatermelést és a kulturális politikát érintették, többüknek célja pedig a Biden-kormányzat politikáinak visszafordítása volt. Trump egyebek mellett több mint 1500, a Capitolium-lázadásban részt vevőt részesített kegyelemben, 75 napos haladékot adott a TikTok betiltására és visszalépett a párizsi klímaegyezményből. Bár konkrét vámok bevezetéséről még nem született döntés, jelezte, hogy tervezi kereskedelmi vámok kivetését Kínával, Mexikóval és Kanadával szemben. Emellett számos szövetségi ügynökséget utasított a jelenlegi kereskedelmi politikák felülvizsgálatára, előkészítve a jövőbeli átalakításokat.
Trump intézkedései között szerepelt az illegális bevándorlók elleni fellépés felerősítése, beleértve a déli határon kialakult helyzet nemzeti vészhelyzetté nyilvánítását és a mexikói határfal építésének folytatását. Emellett megkezdte a születési jogon alapuló állampolgárság eltörlését, amely jelenleg az országban tartózkodó, de nem állandó jogállású szülők gyermekére is vonatkozik. Emellett az energiaügyekben is radikális változásokat sürgetett, például több offshore területet kíván megnyitni olaj- és gázkitermelésre, valamint újra feltöltené az Egyesült Államok stratégiai kőolajkészletét. A klímaváltozás elleni küzdelmet célzó szabályokat, például a megújuló energiaforrásokat támogató programokat szintén visszavonná. A szövetségi kormány munkaerő-politikájában Trump egy új osztályozási rendszert vezetett be a magas szintű tisztviselők rugalmasabb elbocsátására, valamint megszüntette a távmunka lehetőségét az állami dolgozók számára. Az Elon Musk vezette Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DOGE) is formális struktúrába helyezte, hangsúlyozva a szabályozás csökkentését és a digitális reformokat. Az intézkedések hosszú távú hatásai még kérdésesek, de a Trump-kormányzat egyértelműen gyors, radikális változtatásokat hajt végre, hogy új irányt szabjon az amerikai gazdaságpolitikának.
A franciák nem vártak tovább, és tollat ragadtak
A francia kormány egy 22 oldalas, a Bloomberg által megtekintett dokumentumban „masszív szabályozási szünetet” követel, és azt javasolja, hogy a korábbi jogszabályokat újra kell vizsgálni és felül kell bírálni. A január 20-i keltezésű dokumentum szerint ugyanis
világossá vált, hogy a jelenlegi törvények „nincsenek összhangban az új, fokozott nemzetközi versenyhelyzettel és fő nemzetközi versenytársaink nem együttműködő politikáival”.
A szabályozási finomhangolásra irányuló francia törekvés egybeesik azzal, hogy hamarosan életbe lép számos új környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG-) jelentési kötelezettség, amelyeket az európai vállalatoknak meg kell emészteniük. Eközben amerikai versenytársaik a jelek szerint a dereguláció időszakába lépnek, miután Trump már hivatalba lépése első napjaiban megszüntette a Biden-korszak zöldpolitikájának jelentős részét.
„Rengeteg európai üzletember frusztrált az uniós szabályozási rendszerrel kapcsolatban, és a lassabb növekedési ütemet sok tényező mellett leginkább a túlzott szabályozásoknak tulajdonítják” – mondta Trump a múlt csütörtöki virtuális davosi megjelenésén.
A francia dokumentum nyomást gyakorol az Európai Unióra, amely már jelezte, hogy a következő öt évre szóló programjának kulcseleme lesz a szabályozások egyszerűsítése. Az EU egy a versenyképességi stratégiájáról hamarosan megjelenő tervezetben példátlan szabályozásegyszerűsítési intézkedések bevezetését ígéri, hogy teljesítse a célkitűzését, miszerint legalább 25 százalékkal kívánja csökkenteni a jelentési kötelezettségeket.
A francia javaslatok a közepes méretű vállalatok új kategóriájának létrehozásától az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok egyszerűsítéséig és a vegyi anyagokra vonatkozó előírások felülvizsgálatáig terjednek, ami jól mutatja, milyen hatalmas kihívással néz szembe az EU a versenyfeltételek kiegyenlítésére irányuló egyre keményebb küzdelemben.
A dokumentum szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a megváltozott politikai környezetet és az uniós szabályozási keret által a vállalatokra nehezedő gazdasági terheket. Az EU „jelenleg GDP-potenciáljának 10 százalékát veszíti el” – állítja a francia „egyszerűsítési kiáltvány”, hivatkozva Mario Draghi volt Európai Központi Bank-elnök egyik jelentésére.
Azokra a jogszabályokra kell összpontosítanunk, amelyek megnehezítik a vállalatok mindennapi életét és lassítják a növekedésüket”
– fogalmazott Eric Lombard francia gazdasági miniszter múlt csütörtökön.
Emmanuel Macron elnöknek eközben odahaza a tavaly a relatív parlamenti többségét elvesztő kormánnyal együtt az egyre növekvő hiányt és a lassuló gazdaságot is kezelnie kell.
Célkeresztben az ESG?
Franciaország egyszerűsítéseket kér a bankszektort érintő szabályozásokban is, ideértve a Bázel III keretrendszer alá tartozó, az úgynevezett kereskedési könyv alapvető felülvizsgálatának további halasztását.
A tervek szerint – ahogy említettük – javasolni fogják egy új kategória létrehozását közepes méretű vállalatok számára, amivel csökkentenék az e cégek szabályozási terheit.
Mindez azt is jelenti, hogy az EU két legnagyobb gazdasága immár nyilvánosan szorgalmazza, hogy bizonyos pontokon mérsékeljék egy olyan kulcsfontosságú szabályozás hatókörét, amely akár 50 ezer vállalatot is kötelezhet ESG-adatok jelentésére.
Németország korábban már felszólalt, hogy módosítsák a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD), mivel Európa legnagyobb gazdasága épp a visszaeséssel küzd.
Számos cég és jogalkotó az európai szabályozási keretet okolja a versenyképesség csökkenéséért, és arra figyelmeztet, hogy – különösen a CSRD – aránytalanul nagy mértékű erőforrásokat kíván a vállalatoktól az annak való megfeleléshez. A francia javaslat szerint e direktívát „sürgősen” módosítani kell.
Robert Ophéle, a francia számviteli standardtestület (French Accounting Standard Authority) elnöke, a pénzügyi felügyelet korábbi vezetője múlt héten arról beszélt, hogy ma már „közös elhatározás” van arról, mennyire szükséges csökkenteni a vállalatokra nehezedő terheket, hogy azok arányban legyenek a jelenlegi kihívásokkal.
Ugyanakkor óva intett az európai ESG-szabályozási keret teljes visszabontásától. Mint mondta, sokkal inkább annak „mértékén és az ütemezésén” kell változtatni.
Korábbi értesülések szerint az Európai Bizottság támogathatja a CSRD hatályának jelentős korlátozását – arra hivatkozva, amelyet magánbeszélgetések ismerői osztottak meg a Bloombergnek, de nem kívántak megnevezni. Az erről szóló tárgyalások folyamatban vannak, és a Bizottság továbbra is folyamatosan mérlegeli az új információkat – tették hozzá.
A jelenlegi tervek szerint a CSRD a legalább 250 alkalmazottat foglalkoztató és 50 millió euró (52 millió dollár) éves árbevételt meghaladó cégekre terjed ki. Az első vállalati kör már tavaly felkészült a CSRD-nek való megfelelésre, és ezek a 2024-ben megjelenő éves jelentésekben válnak nyilvánossá.
Noha a CSRD „fontos eszköz” Európa gazdaságának a nettó zéró kibocsátásra törekvő céljához, a dokumentum szerint a jelentési követelményeket „jelentősen enyhíteni” kell, és a mutatókat elsősorban a „klímacélokra” szükséges összpontosítani. A nagyobb vállalatoknak emellett korlátozni kellene, hogy milyen információkat kérnek be alvállalkozóiktól.
Ez még nem lesz elég
A franciák azt is szorgalmazzák, hogy halasszák el a Vállalati Fenntarthatósági Kötelezettségvállalási Irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive, CSDDD) bevezetését, amely új jogi kockázatokat teremthet azon vállalatok számára, amelyek elmulasztják a beszállítói láncukban felmerülő emberi jogi és környezetvédelmi problémák kezelését. Módosításokra azért van szükség, mert a jelenlegi formájában elfogadott jogszabály várhatóan rontja a versenyképességet, „különösen a nem európai, ugyanezen normák által nem kötelezett vállalatokhoz viszonyítva”.
A CSDDD-t ugyan tavaly elfogadták, de az egyes EU-tagállamoknak még át kell ültetniük azt a saját jogrendszerükbe, és a hatályát már így is jelentősen szűkítették.
Emellett Franciaország felülvizsgálná a „zöldeszközarány” (green asset ratio) mutatót is, amelynek az eredeti célja az volt, hogy a befektetők eligazodjanak a bankok portfólióinak környezetbarát jellemzőiről. Az iparág szerint azonban ez a jelenlegi számítási módja miatt gyakorlatilag használhatatlan.
A mostani ugyanis módszertan „értelmetlenné teszi a mutatót, mert nagyban függ a bankok üzleti modelljétől, és negatív következményekkel járhat a kis- és középvállalatok finanszírozására nézve” – áll a francia dokumentumban.
Az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok az ipar egyre nagyobb nyomás alatt állnak, hogy csökkentsék a bürokratikus terheket. Számos energiaigényes, illetve zöldtechnológiai vállalat is azt állítja, hogy a túlzott szabályozás rontja a versenyképességüket és visszafogja a fenntartható gazdaságba irányuló létfontosságú beruházásokat. Mindez egybecseng Ursula von der Leyen bizottsági elnök céljaival, aki már a megválasztásakor az egyik kulcsfontosságú céljaként jelölte meg az egyszerűsítést.
(Források: Bloomberg; Bloomberg)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime