Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője 

A múlt év egészét tekintve 5,8 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma, amelyen belül a külföldiek9,9, míg a belföldiek 2 százalékkal bővültek. Decemberben a korábbi hónapokhoz hasonlóan is a külföldi vendégek húzták az ágazatot, itt a vendégszám 20,4, a vendégéjszakáké pedig 14,6 százalékos növekedést mutatott. A külföldi vendégforgalom emelkedésében változatlanul a koronavírus-járvány utáni fokozatos helyreállás szerepét kell kiemelni, de a jó eredményhez hazánk kedvező árfekvése, illetve turisztikai vonzereje is hozzájárult. Érdemes továbbá megjegyezni, hogy az, hogy

 

az év utolsó hónapjaiban, illetve a tavaszi hónapokban volt a legnagyobb bővülés a külföldi vendégforgalmat illetően, jelzi, hogy a súlypont kezd áttolódni a nyári szezonról, amely hosszabb távon is kedvező jelenség az ágazat szempontjából.

Honnan érkeztek többen?

A földrészek szerinti bontás alapján decemberben Ázsia irányából nőtt meg a forgalom, az előző év azonos időszakához képest közel 50 százalékkal, amiben az újonnan elindított repülőjáratoknak lehetett jelentős szerepe. Ám Észak-Amerika irányából is jelentős, közel 15 százalékos volt a növekedés. Az Európából érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma ezzel szemben csak lassabban, 9,4 százalékkal bővült, itt Franciaországot, Németországot és Spanyolországot kell kiemelni, mivel mindhárom ország irányából 20 százalék feletti növekedés ment végbe, miközben az osztrák vendégéjszakák száma stagnált, a románoké pedig visszaesett.

Belföldi utazási trendek

A belföldi vendégek és éjszakáik száma ezzel szemben csak egyaránt 0,6-0,6 százalékkal tudott bővülni. Ami elsősorban visszafogta a növekedést, az a külföldi utazások előtérbe kerülése volt, a karácsonyi ünnepi időszak és az áthelyezett munkanapok tavaly egy 6 napos hosszú hétvégét eredményeztek, amely sokakat külföldi utazásra ösztökélt, ez a reptéri és a közútforgalmi adatokban is látható.

 

Vagyis sokan, akik az előző évben még itthon pihentek, tavaly inkább külföldre utaztak. Az éves alapú stagnálás ugyanakkor jelzi, hogy ezt tudták ellensúlyozni a jövedelmi helyzet javulása nyomán élénkülő belföldi utazások.

 

Melyik desztináció volt népszerű?

Területi bontásban a decemberi forgalom emelkedéséből Budapest, Debrecen és térsége, illetve Győr–Pannonhalma térsége tudott profitálni, ezeken a területeken volt átlag feletti a növekedés, miközben például a Balatonon vagy Gyulán és a térségében csökkent a forgalom, utóbbi esetében a román vendégek elmaradását lehet megemlíteni.

Mik a kilátások 2025-re?

A turizmus ágazat idei kilátásai is kedvezőek.

A tavalyi első három negyedév adatai alapján a Magyarországra tett külföldi utazások, illetve az eltöltött napok számát illetően is 20 százalékos növekedési tér van a 2019-es számok eléréséhez, amelyet a hazai szektor, figyelembe véve az ország adottságait, a következő években kiaknázhat.

 

További bővülés várható a belföldi forgalom esetében is, a reálbérek az idei évben 4-5 százalékkal emelkedhetnek, amely a jövedelmi helyzet javításán keresztül növelheti a fogyasztási hajlandóságot, ami pedig az elmúlt időszak trendjei alapján nagyobb arányban a szolgáltató szektorban csapódhat le.

 

Erősödik a lakossági bizalom – 2024-ben rekordévet zárt a hazai turizmus

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint 2024 rekordév volt a turizmusban: tavaly 6 százalékkal, 44,2 millióra nőtt a vendégéjszakák száma, a vendégek száma pedig 11 százalékkal emelkedett. Magyarország nemzetközi szinten is vonzó turisztikai célpont, az ide utazók 10 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A magyar családok egyre többet költenek kikapcsolódásra és utazásra, ami a lakosság bizalmának folyamatos erősödését jelenti.

A Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számai szerint tavaly decemberben 1,3 millió vendég pihent hazánkban, számuk 11 százalékkal haladta meg az előző évi eredményt. Magyarország népszerűsége a hazai és a nemzetközi turisták körében egyaránt növekszik. A külföldről hazánkba érkező vendégek száma 715 ezer volt, számuk több mint 20 százalékkal múlta felül a 2023. decemberi adatokat. Az év utolsó hónapjában közel 3 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami 8,4 százalékkal volt több, mint 2023 decemberében. A hazai vendégek 1,2 millió éjszakát töltöttek a szálláshelyeken, míg az 1,7 millió külföldi vendégéjszaka közel 15 százalékkal haladta meg a tavaly decemberi értéket.

Decemberben az ország teljes szálláshelyforgalmának mintegy 47 százalékát, közel 1,4 millió éjszakát vidéken regisztrálták. A Budapesten kívül eltöltött vendégéjszakák 74 százalékát a belföldi vendégeknek köszönhették a szálláshelyek, a legnépszerűbb célpontnak ismét a Balaton bizonyult. Budapesten kiemelkedő mértékben, közel 20 százalékkal nőtt a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma.

A megnövekedett utazási kedv következtében a szálláshelyek bevétele megközelítette a 90 milliárd forintot, ami 22,3 százalékkal volt több, mint 2023-ban. Ebből 40,2 milliárd forintot vidéken költöttek el a vendégek, ahol a bevételek 11,3 százalékkal haladták meg az előző évit. A vendéglátóhelyeken összesen 166,2 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 10,4 százalékos növekedést jelent az előző év utolsó hónapjához képest.

Az NGM közleményéből az is kiderül, hogy 2024-ben összességében 18 millió vendég érkezett a magyarországi szálláshelyekre, ez közel 11 százalékkal volt több, mint 2023-ban. A belföldi vendégek száma mintegy 9,3 millió volt, míg külföldről 8,7 millió vendég érkezett hazánkba. Az év egészét tekintve a belföldi vendégek száma 5,2, a külföldieké több mint 17 százalékkal bővült.
Tavaly január–decemberben összesen 44,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel 6 százalékkal volt több, mint a megelőző évben. 2024-ben is a Balaton volt a legnépszerűbb turisztikai térség, a szálláshelyek a vidéken eltöltött vendégéjszakák 70 százalékát a belföldi vendégeknek köszönhették. A szálláshelyek bevételei országosan közel 16 százalékkal, 1050 milliárd forintra emelkedtek, míg a vendéglátóhelyek bevétele 11 százalékkal, 2005 milliárd forintra nőtt.

Az adatok rávilágítanak arra, hogy a magyar családok egyre bátrabban és egyre többet fordítanak utazásra és kikapcsolódásra. A fordulat egyértelmű, a családok bizalma fokozatosan erősödik. Ez most már a rekordmagas foglalkoztatásban, a magas reálbéremelkedésben, a fogyasztás látványos bővülésében, a lakossági hitelezés felfutásában, a lakástranzakciók számának dinamikus emelkedésében, az új- és használt autópiac élénkülésében, továbbá a szárnyaló hazai turizmusban is tetten érhető – írja az NGM közleménye.

A turizmus stratégiai fontosságú ágazatként Magyarország gazdaságának meghatározó pillére, amely mintegy 400 ezer család számára biztosít megélhetést, és a tavalyi éves teljesítményét figyelembe véve a gazdaság egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A turisztikai ágazat kimagasló teljesítménye – a kormány családokat és vállalkozásokat segítő 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterve mellett – jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gazdaság jobban teljesítsen, így a családok minél több pénzből tudjanak gazdálkodni.

 

Fotó: Freeimages.com

KAPCSOLÓDÓ: