Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Trump kampányának egyik fontos ígérete volt, hogy kitoloncolja az illegális bevándorlókat. Ennek megfelelően, az új adminisztráció beiktatását követő alig 4 napon belül a Fehér Ház tájékoztatása szerint, 538 személyt tartóztattak le, akiknek katonai repülőgépek segítségével megkezdődött a hazaszállítása.
Több latin-amerikai tisztviselő, köztük Gustavo Petro kolumbiai elnök sérelmezte, ahogyan az amerikai hatóságok az USA-ban illegálisan tartózkodó állampolgáraikkal bánnak. Szerintük még olyankor is kifogásolható a bánásmód, amikor a bevándorlók hajlandóságot tanúsítanak a hazatérésre. A Petro és Trump között január 26-án, vasárnap fajult el a konfliktus, miután a baloldali vezető jelezte, megtiltja „a kolumbiai bevándorlókat szállító amerikai repülőgépek belépését az ország területére”, mert „az USA nem kezelheti bűnözőként a kolumbiai migránsokat”. Ezt az X (korábban Twitter)-profilján posztolta. Azt is követelte, hogy Washington dolgozzon ki egy procedúrát a migránsok méltósággal való kezelésére.
Kemény válasz egy szempillantás alatt
Kolumbia korábban már fogadott illegális bevándorlókat szállító amerikai repülőgépeket. 2024-ben például egy 124 elfogott határátlépőt szállító gép landolt az országban. Petro elnök most azonban kifogásolta a kitoloncoltak katonai, nem pedig polgári járatokkal történő visszaszállítását. Jelezte, „sosem hagyja, hogy megbilincselve térjenek haza kolumbiaiak” ezeken a gépeken.
A dél-amerikai állam ellenállására Trump azonnali vámok és szankciók kivetését rendelte el. Az amerikai elnök szintén egy közösségimédia-felületen jelezte, hogy 25 százalékos vámot vet ki minden kolumbiai termékre, amely az Egyesült Államokba érkezik, és amely illeték egy héten belül 50 százalékra emelkedik, illetve utazási és további nem konkretizált, szankciókkal társulnak. Ezt követően Marco Rubio külügyminiszter elrendelte a vízumkiadás felfüggesztését a bogotái amerikai nagykövetségen, és további utazási korlátozásokat engedélyezett a járatok megzavarásáért felelős személyekkel szemben.
A Fehér Ház január 26-án, vasárnap este kiáltotta ki a diplomáciai győzelmet, miután
Kolumbia „Trump minden feltételét elfogadta”.
Luis Gilberto Murillo kolumbiai külügyminiszter egy videóban közölte, hogy a két ország túllépett a diplomáciai patthelyzeten, és hozzátette, a kolumbiai elnök repülőgépe készen áll arra, hogy hazavigye az országba a kitoloncolandó egyéneket. „Továbbra is fogadni fogjuk a deportáltként visszatérő kolumbiaiakat, méltó körülményeket biztosítva számukra” – mondta Murillo.
A bejelentett korlátozások és a vámtisztviselők fokozott ellenőrzése viszont mindaddig érvényben maradnak, amíg a kitoloncoltak első járata nem landol – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára vasárnap este. „A mai események világossá teszik a világ számára, hogy Amerikát ismét tisztelet övezi” – mondta, hozzátéve, hogy a vámokat és a szankciókat még nem írják alá, „hacsak Kolumbia meg nem szegi a megállapodást”.
Gazdasági hatások
Trump azonnali fenyegetése, hogy az olaj, a vágott virág, a kávé és más termékek többmilliárd dolláros kereskedelmére vámokat vetne ki, erős emlékeztetőként szolgál arról, hogy az amerikai elnök nem fél gazdasági eszközöket használni geopolitikai céljai elérése érdekében. A gyors fordulat viszont azt is illusztrálja, miért kérdőjelezik meg sokan a fenyegetéseit. A bizonytalanság fellege még a döntés visszavonása után a globális piacok fölött maradt, és nem igazán fest megnyugtató képet a befektetők számára.
A hétvégi bejelentés ugyanakkor világossá tette, hogy a vámok lesznek Trump elsődleges fegyverei, ha politikai nézeteltérések merülnek fel.
A feltörekvő piaci devizák közül a mexikói peso és a dél-afrikai rand könyvelhette el a legnagyobb gyengülést, mivel a dollár erősödött a főbb devizákkal szemben. A zöldhasú a múlt héten az elmúlt több mint egy év legrosszabb hetét élte át, mivel Trump tartózkodott attól, hogy azonnal vámokat vessen ki Kínára és más jelentős kereskedelmi partnerekre. Ezek olyan lépések, amelyek az erősebb amerikai valutának kedveznének.
Ugyanakkor, szemben a más, Trump által vámokkal megfenyegetett országokkal, a Kolumbiával folytatott harcnak viszonylag csekély gazdasági következményei vannak. Az USA és a dél-amerikai ország közötti áruforgalom értéke 33,5 milliárd dollár volt 2024 januárja és novembere között – derül ki az amerikai kereskedelmi adatokból. Az USA-nak ez idő alatt milliárdos kereskedelmi többlete volt Kolumbiával.
Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokba irányuló kolumbiai export elérte a 13 milliárd dollárt, ami éves alapon közel 8 százalékos növekedés, és az ország külföldi eladásainak körülbelül harmadát tette ki. A dél-amerikai állam az USA negyedik legnagyobb kőolajellátója, megelőzve Brazíliát – az Energy Information Administration szerint. Jelentős még az arany-, a kávé- és a virágexport – utóbbi kereskedelme Valentin-nap körül rendkívül élénk.
A hatások sokkal súlyosabbak lehetnek, ha Trump ugyanezt a taktikát alkalmazza Mexikó esetében. Itt ugyanis több mint kétszer olyan mértékű kereskedelemről van szó, mint Kolumbiával.
Az amerikai elnök jelezte, hasonló vámokat fontolgat a mexikói termékekre is annak érdekében, hogy határpolitikáját gazdasági nyomással is erősítse. Ezeket akár már szombaton, február 1-jén bevezethetik.
Politikai nézetkülönbség súlyosbítja a két elnök kapcsolatát
Kolumbia a történelemben visszatekintve mindig is az Egyesült Államok egyik legnagyobb diplomáciai szövetségese volt, így Trump lépése a Washington és Bogotá között évtizedek óta jellemző szoros kapcsolatoknak vetett véget. Emellett a dél-amerikai ország az amerikai segély és katonai támogatás egyik fő célországa. Mindennek ellenére, mivel Petro a régió egyik vezető baloldali politikusa, így Trumppal való viszonyuk elmérgesedése várható volt. Amellett, hogy jelentősen eltérő politikai nézeteket vallanak, Petro Kínának is udvarolt és elítélte például Izraelt a Hamász elleni háborúban áldozatul eső palesztinok miatt. Ilyen gyors és káros eszkalációra azonban szinte senki sem számított.
„Petro Trumpnak adott válasza butaság volt, amivel egy olyan harcba ment bele, amelyet nem fog megnyerni. A közösségi médiában közzétett posztoknak vannak következményei, ez pedig egy nehéz pillanat lesz Kolumbia számára, mivel valódi hatásokkal lesz ránk nézve” – mondta Sergio Guzmán, a Colombia Risk Analysis elemzője, mielőtt a két oldal megegyezett volna.
Bogotá igyekszik javítani kapcsolatait az USA-val: Murillo külügyminiszter azt tervezi, Washingtonba utazik, hogy országa amerikai nagykövetével az oldalán áttekintsék a két állam közötti megállapodásokat.
Trump válaszcsapása viszont még így is erős üzenet a világ számára, nevezetesen, hogy még a régi szövetségesek sincsenek biztonságban, ha nem működnek vele együtt.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Dreamstime
