Az immár mögöttünk álló évről biztosan állíthatjuk, hogy a különböző konfliktusok és a geopolitikai bizonytalanság befolyásolta az olajpiacokat, így az a vártnál sokkal kiszámíthatatlanabb volt. A brent nyersolaj hordónkénti ára 2024-ben átlagosan nagyjából 80 dollár körül mozgott, de időnként a 70 dolláros szint alá is esett.

Ha viszont az idei évet nézzük, a Goldman Sachs Research előrejelzése szerint várhatóan a brent hordónkénti ára a 70 és 85 dollár közötti sávban fog mozogni, és átlagosan 76 dollár körül lehet.

Ezt nagyban befolyásolja majd az OPEC-en kívüli országok kitermelési üteme, valamint a potenciális geopolitikai tényezők, a szankcióktól egészen a főként a Trump-kormányzat által már az amerikai elnökválasztási kampányban beharangozott vámokig. 

Az OPEC+-olajtermelők (az OPEC eredeti tagjaiból és 10 további olajtermelő országból 2016-ban alakult csoport) nagy tartalékkapacitással büszkélkedhetnek, ami korlátozhatja az árak emelkedését, ugyanakkor a másik serpenyőben ott van az OPEC és a palaolaj-kínálat árrugalmassága, amely az energiaárak ingadozásának ellensúlyozása érdekében várhatóan korlátozza az olajár jelentős csökkenésének kockázatát. 

A Goldman Sachs előrejelzése szerint az olaj ára rövid távon mérsékelten emelkedik, majd a termelők nagy tartalékkapacitása miatt hasonló szintre esik vissza. Az energiaárakra azonban hatással vannak a geopolitikai események, amelyeket nehéz előre megjósolni, és amelyek miatt az árak kitörhetnek a 70–85 dolláros tartományból. 

Az elkövetkező években arra számítanak, hogy az olajkereslet még egy évtizedig növekszik. A feltörekvő piacok energia iránti érdeklődése emelkedik, ahogy ezek a gazdaságok bővülnek, és még mindig vannak kihívások a légi közlekedés, valamint a petrolkémiai termékek szén-dioxid-mentesítését illetően. 

A szabad kapacitások jövőre ismét korlátozhatják az olajárakat 

A Goldman Sachs Research szerint a magas szabad olajkapacitás az idén valószínűleg korlátozza az olajárak jelentős emelkedését, a továbbra is jelentős kereslet ellenére.

A piac idei, nagy olajkitermelési többletre vonatkozó várakozása részben magyarázatot adhat a tavalyi árcsökkenésre, azonban nincs egyetértés az elkövetkező hónapok esetleges többletének pontos nagyságát illetően.

Egyes előrejelzések napi 1,2 millió hordóra is becsülik, míg mások hiányt jósolnak. A Goldman Sachs szerény, napi 0,4 millió hordós többletet prognosztizál. 

Ezt a plusz mennyiséget részben az OPEC-en kívüli országok termelésének a növekedése idézheti elő. Összességében a Goldman Sachs szerint az idén a nem OPEC-államokból származó szénhidrogén-folyadékok kínálata (Oroszország nélkül) napi 1,7 millió hordóval fog növekedni. Ennek a legnagyobb része pedig négy, az amerikai kontinensen lévő országból származhat: elsősorban az Egyesült Államokból, illetve Kanadából, Brazíliából és Guyanából. 

A kereslet rugalmas marad 

A Goldman Sachs előrejelzése szerint az olajkereslet még egy évtizedig növekedni fog. A feltörekvő piacok energiaigénye meredeken emelkedik, mivel a GDP-jük az évtized második felében évente közel 4 százalékkal nő. Ahogy ezeken a piacokon nagyobb lesz a jövedelem, úgy nő a közúti és a légi közlekedés iránti kereslet is. 

A szén-dioxid-mentesítésre irányuló erőfeszítések különösen nagy kihívást jelentenek a műanyagok felhasználása és a légi közlekedés esetében. A Goldman Sachs azzal számol, hogy 2040-re a légi utasok száma a mostanihoz képest világszerte megduplázódik.

A közúti közlekedést illetően azonban az egy járműre jutó olajfogyasztás meredekebb csökkenését prognosztizálja az elektromos autók eladásának növekedésével. 

Ezek eladásai középtávon várhatóan nyomást gyakorolnak az olajkeresletre. Az EV-értékesítésekből eredő, a globális olajkereslet növekedésére gyakorolt hatás jelenleg napi 0,4 millió hordó körül van. A Goldman Sachs szerint 2026-ra ez közel 0,6 millióra nő, ha feltételezzük, hogy abban az évben 17 millió EV-t adnak el (tavaly 11 milliót értékesítettek). 

A geopolitika szerepe az energiaárakban 

A geopolitikai események továbbra is jelentős hatással lesznek az olajpiacra. Bár ezek pontos jellegét nehéz megjósolni, a nyersolaj árát különböző forgatókönyvek szerint lehet modellezni. 

Ha például az iráni olajkínálat napi egymillió hordóval csökkenne, ami a szankciók szigorúbb érvényesítését tükrözi egy, a Trump első elnöki ciklusa alatt már látott „maximális nyomásgyakorlási” kampány keretében, akkor a brent ára az idei év közepére a hordónkénti 80 dolláros szint közepére emelkedhet, feltéve, hogy az OPEC+ egész évben növeli a kínálatát.

Trump Irán elleni szankciókat ír alá (Forrás: Wikimedia Commons)

Irán folyékonyolaj-exportja az USA-nak a Teheránnal kötött nukleáris megállapodásból való 2018. májusi kilépése és a járvány kezdete között napi 2,4 millió hordóval csökkent, az OECD-országokba irányuló kivitele pedig nullára esett vissza. 

Az amerikai választási kampány során egyes jelöltek Iránnal kapcsolatos megjegyzései arra utaltak, hogy a perzsa állam olajexportjának a jelentős csökkenése valószínűsíthető. Ez a visszaesés azonban valószínűleg kisebb lenne, mint 2018–2019-ben, mivel Kínának jelenleg 90 százalékos a részesedése az iráni olajkivitelből. Az olajpiacok másik jelentős politikai fókusza az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás mértéke. Ha ez erősödik, az növelheti az iráni nyersolajszállítások megszakadásának valószínűségét, ami viszont a globális olajárak emelkedését eredményezné. 

Például az iráni folyékony szénhidrogén-kivitel hat hónapos megszakítása, ami napi egymillió hordóval (ami a perzsa állam teljes napi folyékonyolaj-kivitelének a fele) csökkenti az exportot, az a Goldman Sachs szerint átmenetileg közel 90 dollár/hordóra emelhetné a brent árát. Ez persze azt feltételezi, hogy az OPEC+ gyorsan növeli az olajkínálatot a kiesés ellensúlyozására. 

Emellett Donald Trump amerikai elnök kormányzatának a vártnál szélesebb körű vámjai középtávon lefelé nyomhatják az olajárat. A Goldman Sachs Research becslése szerint a brent olaj 2026 végére alacsony, 60 dolláros szintre esik abban az esetben, ha az USA 10 százalékos általános vámot vet ki. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons