Elon Musk a Kínában gyártott autóira kivetett büntetővámokat tartja teljesen abszurdnak. A Tesla kapta a legkevesebb, 7,8 százalékos extratarifát, de a milliárdos szerint ez is rengeteg.
Folytatódik a csörte a világ leggazdagabb embere és Brüsszel között. Bár Elon Musk az utóbbi időben azért került célkeresztbe, mert teljesen nyíltan kampányol a német AfD mellett (ami a februári választásokon nagyon is sokat nyomhat a latban), van egy másik konfliktus, amiben szintén nyerni akar a milliárdos.
Az Európai Bizottság tavaly óriási büntetővámokkal sújtotta a Kínából az Európai Unióba érkező elektromos autókat. A büntetést egy vizsgálat előzte meg, amelynek során az EB azt vizsgálta, milyen mértékben kaptak a gyártók állami támogatást, és az hogyan befolyásolta a járművek alacsony árát és „dömpingáradatát” az EU felé. Miután a válasz természetesen a „nagyon” lett, a Kínában gyártó vállalatokra az EB differenciált büntetési tételeket alkalmazott az alapból meglévő 10 százalékos vámokon felül. Így a legnagyobbak közül a legnagyobb pofont a SAIC kapta, az ő esetében már 45,4 százalékos a vám, a Geelynél 28,8, a BYD-nál 27, míg a Kínában gyártott Teslákra 7,8 százalék érvényes – az összes többi kínai vállalatra pedig egységesen 30,7 százalék a behozatali plusz.
Az EU-ban tavaly eladott elektromos autók mintegy ötöde, azaz 300 ezer darab Kínában készült. A Tesla a 2023-ban az EU-ba importált kínai gyártmányú elektromos járművek 28 százalékát tette ki, amivel természetesen listavezető volt. Az Európai Bizottság szerint ehhez azonban hozzásegítette a vállalatot az is, hogy kapott a kínai állami ösztönzőkből, akár extra adókedvezmények, akár ingyenes területhasználat, akár konkrét, célzott támogatások formájában.
A Tesla feljelentése nem az első: a kínai gyártók már sorban megtették a jogi lépéseket azokkal a német cégekkel együtt, amelyek leányvállalatokat üzemeltetnek az ázsiai országban, emiatt pedig szintén belekerültek a tarifás kosárba. Részleteket egyelőre sem a vállalat, sem az Európai Bizottság nem közölt a cég keresetével kapcsolatban, a jogi eljárás azonban nem lesz rövid: az Európai Törvényszéken a felek legalább másfél éves huzavonára számíthatnak.
Az adatok szerint egyébként az új Teslák iránti kereslet tavaly 13 százalékkal, 242 945 járműre esett vissza az EU-ban. Musk elsősorban a vámokat hibáztatja, mások pedig éppen a cégvezér politikai túlpezsgését és az az elleni tiltakozást okolják a hanyatlás miatt.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Goodfon
