Akár a negyedik ipari forradalomra, akár a Peking által „új termelőerőkként” hivatkozott jelenségekre gondolunk, a vezető hatalmak egyvalamiben biztosan egyetértenek: a 21. századi geopolitikai versengés lényege, hogy elegendő tőkét és tudományos eredményt tudjanak felhalmozni, hiszen ezek által nyerhető meg az új gazdasági területekért folyó technológiai verseny. 

Ezek a felemelkedő területek: 

• a Sarkvidék, 

• a kibertér, 

• a világűr, 

• az óceánok, 

• és Afrika, ahol kiújult a hatalmi versengés. 

Ennek fényében Donald Trump Grönlandra vonatkozó követelései fontos geopolitikai üzenetet közvetítenek. Amerikai részről említhetők még az Elon Musk űrvállalatába, a SpaceX-be történő kormányzati beruházások, ami szintén mutatja az új területek jelentőségét.  

Eközben Oroszország és Kína egy közös holdbázis megépítésén dolgozik, sőt a merészebb terveik között 2033–35-re egy nukleáris erőmű felépítése is szerepel az égitesten. Az említett befektetés mindegyik fél esetében megéri, mivel  

ezek az új területek jelentős gazdasági és képességbeli előnyöket ígérnek, amely segíthet a versenytársakkal szembeni nyomásgyakorlásban. 

Az említett megoldásokban van egy közös pont: minden fejlesztés kettős felhasználású. Az online piacterek, mint az Amazon vagy a Taobao ártalmatlanok, de például Oroszországban az állam támogatásával egy olyan online üzletet hoztak létre, ahol harcidrón-alkatrészeket lehet értékesíteni. Az Egyesült Államokban pedig a Palantir adatelemző cég büszkélkedett azzal 2023-ban, hogy segített az ukrán csapások pontosságának fejlesztésében – többek között azáltal, hogy a mesterséges intelligencia (MI) segítségével dolgoztak fel nagy mennyiségű adatot. 

A mesterséges intelligencia a kibertérért folyó harc egyik legfontosabb technológiája 

Az MI integrálása a fizikai infrastruktúrákba olyan termelési előnyöket hozhat, amely a gőzgép megjelenéséhez fogható áttörés. Emiatt nevezte ezt a technológiát a kínai miniszterelnök, Li Csiang az „új termelő erők” motorjának,  

Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy látja, az MI-technológia használata a szuverenitás előfeltétele. 

A frontvonalakon bevetett orosz drónok egyre gyakrabban alkalmaznak mesterséges intelligenciát, a kormány pedig regionális beruházási programokat indít, amelyek a technológiának a termelésben való felhasználására összpontosítanak. 

És itt lesz fontos, hogy mennyire erősek az egyes államok.  

Az új területeken való fejlesztések nagyon tőkeigényesek és rendkívül sok befektetést igényelnek, amelyek nem rövid távon térülnek meg,  

emiatt igencsak erős gazdasági háttérre van szükség.  

Miközben az államok ezeken az új területeken „vadásznak”, a folyamat egy próbatétel is: milyen messzire mehet el egy állam mielőtt választania kell a fegyverek és a kenyér között? Nem feltétlenül az a döntő, hogy egy adott ország hozzáfér-e néhány csúcstechnológiai piachoz, hanem az, hogy széles körű gazdasági kapcsolatai legyenek, méghozzá különböző fejlettségi szinten álló országokkal, amelyekkel együtt képes lehet egy nagyobb gazdasági rendszer fenntartásához. 

A BRICS előnyt jelenthet a technológiai fejlődésben 

A BRICS a rugalmas együttműködés keretrendszerének köszönhetően nagy előnyt jelent a csoport két vezetője, Kína és Oroszország számára az egyre több korlátozást bevezető Nyugattal szemben. A 10 főssé vált blokk következetesen törekedett a technológia megosztására, a tavalyi kazanyi csúcstalálkozón a hangsúlyt arra fektették, hogy minden tag „vegyen részt a lehető legteljesebb tudományos és technológiai információcserében”.  

A BRICS+-on belül Oroszország és Kína jár elöl az MI-együttműködésükkel. Putyin nemrég utasította a Sberbankot, a legnagyobb orosz hitelintézetet, hogy sokkal szorosabban dolgozzon együtt Kínával. Ez hasonló ahhoz, ami az Egyesült Államokban történik, ahol a védelmi érdekeltségeket egyre inkább a kockázatitőke-befektetők veszik át. Mivel a biztonság megteremtése érdekében ellenálló képes gazdaságra van szükség, Putyin egy teljesen új szektort hozott létre, házasítva a pénzügyi és a technológiai szegmenst, összehangoltan a nemzeti érdekekkel. A kínai–orosz MI-rendszer egy példaértékű modell lehet. 

A nyitottság szerepe 

Eközben Amerika a globális együttműködéstől a korlátozások felé mozdul – legalábbis a technológiai területen. Az ottani kockázati tőke azon dolgozik, hogy olyan piacokat és megoldásokat találjon, amelyek geopolitikai előnyszerzésre használhatók.  

Kifelé viszont az USA politikai eszközként próbálja használni belföldi kapacitásait, aminek hosszú távon meglehet a böjtje. Ennek egyik lépéseként a Biden kormányzat újabb exportkorlátozásokat vezetett be az MI-chipekre. Ha megnézzük a szigorításoktól mentesített országokat, kirajzolódik az Egyesült Államok hatalmának a határvonala. Az USA ezzel lényegében elismeri, hogy a világ háromnegyede Európán és Japánon kívül Kínát tekinti tényezőnek, ez pedig geopolitikai szempontból „büntetendő”. Washington logikája szerint az MI-chipekhez való hozzáférést azért kell korlátozni, hogy ezáltal arra kényszerítsék a többi államot, hogy szorosabban igazodjon az Egyesült Államokhoz. Ez jól is működne, ha jó néhány országnak nem lenne saját keretrendszere. 

Trump hatalmra jutásával az USA valószínűleg a kétoldalú kapcsolatokat helyezi előtérbe a blokkosodással szemben, ez pedig mindenképp jó a BRICS-nek, mivel nincs hasonló nyugati alternatíva. 

Az Egyesült Államok és Kína nemzetközi befolyásának az egyensúlya nem a két ország kapcsolatától függ, hanem attól, hogy nekik milyen a viszonyuk a világ többi részével”  

– jelezte William Matthews, a londoni Chatham House elemzője.  

Ez azért is fontos, mert az USA Európával és néhány más állammal van az egyik oldalon egy globális többséggel szemben, amelynek olyan meghatározó szereplői vannak, mint Oroszország vagy Kína. A politikai nyitottság előnyt jelentett Washingtonnak a hidegháború idején – most viszont ez Pekingről és Moszkváról mondható el. 

Amerika talán úgy gondolja, hogy vezető szerepe a gazdaságban és az innovációban az az új területeken is megmarad – és rövid távon ez így is lehet. A kétoldalú kapcsolatok erőltetése a hatalom illúzióját adhatja, például a Kínával vagy Oroszországgal szembeni szankciók révén a versenytársak feltartóztatásával. 

Hosszú távon viszont a bilaterális kapcsolatok nem lesznek elegek. Itt már a hozzáférésről és az arányokról van szó, vagyis e tekintetben Washington stratégiai hibát követ el.  

Peking és Moszkva viszont folyamatosan profitálhat a multilateralizmus melletti elkötelezettségéből. 

Sok mindent igazol a DeepSeek-áttörés 

A DeepSeek MI-modell az egyik tökéletes bizonyítéka annak, hogy Kína az Egyesült Államok sarkában van. A kínai startup január 27-én robbant be a részvénypiacokra a hírek szerint kevesebb mint 6 millió dollárból fejlesztett ingyenes, nyílt forráskódú R1-es modelljével. A szoftver megelőzte az OpenAI ChatGPT-jét is. 

Az amerikai MI-fejlesztők lázasan elemzik a DeepSeek V3 verzióját – a kínai startup decemberben publikálta a kutatási adatokat, de abban csak az alapfejlesztéseket részletezték, abból a pontos költségek nem derülnek ki. A cég azt állítja, hogy a V3 modell kiképzését 2048 darab H800-as Nvidia chip segítségével végezték, és a 6 milliós költség csak a chipfelhasználásra vonatkozik, nem pedig a teljes tanítási folyamatra. Az említett chipek egyébként megfeleltek a 2022-ben bevezetett amerikai exportkorlátozásoknak. Ez is igazolja, hogy az ilyen jellegű technológiai szigorítások érdemben aligha lassítják le a kínai MI-technológia fejlődését. 

Kína eddigi lemaradása az MI-fejlesztésekben körülbelül másfél év volt az USA-hoz képest, ám a DeepSeeknek köszönhetően ez 6 hónapra csökkent.  

Az ázsiai startup modelljei alátámasztják a nyílt forráskódú MI-technológia életképességét mint a költséges és szigorúan ellenőrzött technológia – például az OpenAI ChatGPT – alternatíváját, vélekednek az iparág szakértői.  

Emellett a nyílt forráskód azt is lehetővé teszi, hogy más, a technológiában kevésbé fejlett országok is könnyebben és gyorsabban férjenek hozzá a mesterséges intelligencia adta előnyökhöz és lehetőségekhez. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyesült Államok vezető szerepe az MI-fejlesztés területén nagyon hamar veszélybe kerülhet. 

(Források: South China Morning Post; South China Morning Post) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: DALL-E