A Meta az idén is arra törekszik, hogy meghatározó pozíciót szerezzen a mesterségesintelligencia-piacon, a kínai DeepSeek piaci berobbanása sem tántorítja el eredeti terveitől.  

A Meta idén sem mond le arról, hogy előkelő helyet foglaljon el az MI-piacon. Mark Zuckerberg, a cég vezérigazgatója a befektetőkkel folytatott megbeszélésen ki is jelentette, hogy meghatározó év lesz az idei, a dolgozóinak pedig ez intenzív időszak lesz, mivel körülbelül 48 hetük van arra, hogy az MI terén elérjék a céljukat. A bejelentés hatására a Meta részvényei több mint 2 százalékkal emelkedtek a kereskedési időn túl, ami jelzi a Wall Street bizalmát a közösségimédia-csoport robusztus hirdetési üzletágában, Zuckerberg MI-infrastruktúrára vonatkozó költekezési tervei ellenére. 

Lenyűgöző számok és ambiciózus tervek 

A vállalat felülmúlta az elemzői várakozásokat a negyedik negyedévben: a bevételei 21 százalékkal, 48,4 milliárd dollárra nőttek, míg nettó nyeresége közel 50 százalékkal, 20,8 milliárdra ugrott. A Meta megduplázta MI-beruházásait, hogy fejlessze a Facebook és az Instagram tartalomajánló rendszereit, valamint javítsa a márkák felhasználócélzási lehetőségeit, ami jelentősen fellendítette a hirdetési üzletágát. 

Chatbot és nyílt forráskódú modellek a fókuszban 

Zuckerberg az elemzőkkel folytatott beszélgetésen kifejtette, hogy a hosszú távú MI-befektetéseik az idén kezdhetnek megtérülni. Előrejelzése szerint a Meta chatbotja, amelynek már 700 millió havi aktív felhasználója van, valamint a nyílt forráskódú Llama modellek lehetnek a legfejlettebbek és legszélesebb körben használtak a komoly riválisokkal szemben. 

A vezérigazgató emellett eloszlatta azokat az aggodalmakat, amelyeket a kínai DeepSeek startup váratlan, fejlett nyílt forráskódú modelljének megjelenése okozott. A kínai mesterséges intelligencia fejlesztései ugyan sokkszerű hatást gyakoroltak az amerikai techrészvényekre, például a chipgyártó Nvidiára, a Meta – elmondása szerint – nem érzékel nagy változást. Zuckerberg azt is cáfolta, hogy a DeepSeek megoldása veszélyeztetné a vállalat törekvését a nyílt forráskód globális szabványának kialakítására. 

A befektetők nyomást gyakorolnak Zuckerbergre, hogy igazolja az idei évre tervezett hatalmas, 60–65 milliárd dollár közötti tőkekiadásokat. A megbeszélésen a vállalat jelezte, fontolóra veszi, hogy a márkák fizethessenek a legjobb ajánlások között való megjelenésért, ezzel monetizálva az MI-chatbotját, amelynél azt remélik, hogy az év végére eléri az egymilliárd felhasználót. 

A Meta vezetője azt is bejelentette, hogy az idén az USA vezetésével való kapcsolatát is „újradefiniálja”. „Most olyan kormányunk van, amely büszke vezető vállalatunkra, prioritásként kezeli az amerikai technológia győzelmét, emellett megvédi az értékeinket és az érdekeinket külföldön” – tette hozzá. 

Kína behozta volna a lemaradást? 

Nagy hírverés közepette, a beiktatása után Donald Trump elnök bejelentette a Stargate programot, ami egy 500 milliárd dolláros beruházás az MI-infrastruktúrába. Három vezető techvállalat ennek kihasználására új céget is létrehozott, Stargate néven. A projekttől 100 ezer új munkahelyet várnak, és a csoport első, 1 millió négyzetméteres adatkezelő projektjét már építik Texasban.  

Trump bejelentésével szinte egy időben, de sokkal kisebb hírveréssel, a DeepSeek nevű kínai cég egy mesterségesintelligencia-modellt mutatott be, a DeepSeek-R1-Zerót, és ennek fejlettebb változatát, a DeepSeek-R1-et. A vállalat már decemberben közzétett egy V3 nevű nagy nyelvi modellt, amely képes szöveget létrehozni és elemezni. Az R1-es viszont egy fejlettebb, úgynevezett érvelési modell, amely a megjelenését követően az ilyen típusú rendszereket rangsoroló listán rögtön a második helyre került, közvetlenül az OpenAI o1 mögé.   

A Forbes is összehasonlította ezeket MI-megoldásokat, és ennek alapján a DeepSeek-R1 teljesítménye az OpenAI legjobb gondolkodási modelljeihez hasonlítható számos – többek között matematikai, kódolási és komplex gondolkodási – feladatban. 

Azonban úgy tűnik, nem minden arany, ami fénylik.  A vállalat állítása szerint ehhez mindössze 2048 darab Nvidia H800 grafikus kártyát használtak fel, és 5,6 millió dollárt költöttek a V3 modelljük fejlesztésére, ami töredéke annak, amit az OpenAI és a Google a hasonló méretű termékeik kiképzésére fordított. Ha ez még önmagában nem lenne gyanús, az OpenAI vezetői elmondták, bizonyítékokat találtak arra, hogy a kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-startup a cég modelljén tanította be a saját programját. Az iparági szakértők szerint ez bevett gyakorlat a szektorban, az OpenAI szolgáltatási feltételei azonban kifejezetten tiltják a módszer használatát versenytársmodell építésére.