Trump vámot vetne ki a tajvani chipekre – makronom.eu
2025. február 9., vasárnap

Trump vámot vetne ki a tajvani chipekre 

Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés. ,

A Reuters tudósítása szerint Trump a republikánus kongresszusi képviselők előtt tartott beszédében azzal fenyegetőzött, hogy vámokat vetne ki számos termékre, köztük a félvezetőkre és a gyógyszerekre, amivel megszorongathatja az Egyesült Államok ázsiai szövetségeseit, köztük Tajvant, Dél-Koreát és Japánt. Az elnök már korábban megígérte, hogy február 1-jéig 25 százalékos vámot vet ki a Kanadából és Mexikóból érkező importra, ha a két ország nem teljesíti a határbiztonsággal és más kérdésekkel kapcsolatos elvárásait. 

A gyógyszerek esetében a vámok elsősorban Japánt érintenék kellemetlenül, amely olyan nagy gyógyszergyártók otthona, mint a Takeda, az Astellas, a Daiichi Sankyo és az Eisai. Ez utóbbi az Alzheimer-kór elleni gyógyszer, a Leqembi amerikai értékesítésének erőteljes növekedésére számított. A Takeda tavaly az amerikai piacról szerezte bevételeinek valamivel több mint felét, míg az Astellas a 41 százalékát. Az utóbbi közleményében tudatta, hogy mindig készül a geopolitikai kockázatokra, hogy biztosítsa a stabil termékellátást, azt is, hogy több gyártóüzembe fektetett be az Egyesült Államokban, és továbbra is ezt fogja tenni. 

A félvezetők 

Ázsia a világ legnagyobb chipgyártó központja, amely a világszerte eladott félvezetők több mint 80 százalékát állítja elő. Bevétel alapján az első tíz chipgyártó óriás között a kilenc ázsiai mellett mindössze egy amerikai céget találhatunk.  

Ezek közül is a legnagyobb a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co. (TSMC), amely félvezetőket gyárt az Nvidia, az Apple és más amerikai vállalatok számára. A TSMC tavaly a bevételeinek 70 százalékát az észak-amerikai ügyfeleitől szerezte be. Bár a cég már épít két gyárat Arizonában 65 milliárd dollár értékben, a termelésének nagy része Tajvanon maradna, főképp a legfejlettebb félvezetőké. Tájékoztatásuk szerint az első chipüzem az idei év elején, a második várhatóan 2028-ban kezdi meg a gyártást. 

Tavaly Dél-Korea félvezetőexportja rekordot döntött, 141,9 milliárd dollárt, amelyből 10,28 milliárdért szállított az Egyesült Államokba. A Samsung Electronics, amely globálisan a második legnagyobb cég,  az amerikai kormány támogatásával nagyjából 44 milliárd dollárt fektet be chipgyártó létesítményekbe Texasban.   

Trump kijelentéseire válaszul a tajvani hivatalok szinte azonnal reagáltak. Az ottani kormány szerint a szigetország és az Egyesült Államok közötti félvezetőüzlet mindkét fél számára „win-win” modell, tekintettel a nagyfokú komplementaritásra.  

A gazdasági minisztérium közleményt adott ki, amelyben kifejtették, hogy Tajvan és az USA félvezető- és más technológiai iparágai nagymértékben kiegészítik egymást. Az Államok által tervezett tajvani gyártási séma mindkét ország iparának előnyös üzleti modellt hoz létre. Emellett kifejtették, hogy „továbbra is figyelemmel kísérik az Egyesült Államok politikáját, és szoros kapcsolat, valamint együttműködés lesz közöttük annak érdekében, hogy a két ország ipara és nemzeti érdekei kölcsönösen előnyös módon fejlődhessenek a globális kihívásokkal szemben”.   

Az amerikai elnök tudatossága kapcsán megjegyeznénk 

Trump álláspontja abból a szempontból érthető, hogy az USA a félvezetők legnagyobb felvevőpiaca, a javaslata pedig csökkentené az ország külkereskedelmi hiányát. Csak Tajvan esetében a szigetország kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben tavaly 83 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, az USA-ba irányuló export pedig 111,45 milliárd dollárral rekordot döntött, ami a csúcstechnológiai termékek, például a félvezetők iránti keresletnek köszönhető. Ki is fejtette, hogy Tajvan részéről a vámok elkerülésének egyetlen módja az, ha gyárakat építenek az Egyesült Államokban. 

Erről nem sokat beszélnek, de Trump bejelentése rávilágít egy súlyos geopolitikai kockázatra is. Bár vannak forgatókönyvek egy kínai támadás esetére, hogy miképp evakuálnák a TSMC képzett szakembereit, a félvezetőgyártást nehéz lenne teljes mértékben kimenteni. Az új félvezetőgyárak felépítése, beindítása évekbe kerülne, és a chipek hiánya hosszú időre lefojtaná az ipari termelést nemcsak az USA-ban, hanem az egész világon. 

Trump tehát nem csupán a kereskedelmi hiányt szeretné csökkenteni, hanem az amerikai iparnak szükséges félvezetők gyártását is szeretné otthon tudni. Ez az önellátásra való törekvés rámutat egy nagyobb geopolitikai játszmára is, az újrázó elnök ugyanis egyre inkább a befelé forduló Amerika képét vetíti elő. A tajvaniaknak az, hogy otthon tartották a legfejlettebb chipek gyártását, olyan volt, mint egy biztosítási kötvény a függetlenségük megőrzésére. Vélhetően az új amerikai politika szívesen megszabadulna attól a kényszertől, hogy minden áron meg kelljen védenie a szigetországot. 

Trump megnyitotta a frontot abban a gazdasági versenyfutásban, ami az Északi-sark forrásaiért folyik, részben ezzel magyarázható a Grönland megszerzésére való igyekezete. Ha sziget USA-hoz való csatlakozása (németül Anschluß) sikerrel járna, akkor Kína is joggal követelheti a Tajvannal történő egyesülését.

Az ekörüli nagy alkuban pedig az USA-nak már kevés morális érve maradna (a katonait ne is emlegessük) Tajvan függetlenségének megőrzése mellett.  

 Kapcsolódó:

  

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat