A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
A klímaváltozás hatásai nem egyformán sújtják a világ különböző szegleteit. A Világbank január végi tanulmánya szerint a MENA-régió (Közel-Kelet és Észak-Afrika) komoly környezeti kihívásokkal néz szembe, ami érdemben veszélyezteti e térség stabilitását és gazdasági fejlődését.
A régió lakosságának ugyanis mintegy 60 százaléka él súlyos vízhiányos területeken, és a helyzet tovább romolhat. A csapadékkal öntözött mezőgazdasági területeken a terméshozam akár 30 százalékkal kevesebb lehet, ami jelentősen csökkenti az élelmiszer-biztonságot és növeli a régió importfüggőségét az alapvető élelmiszerekből is.
Ráadásul a part menti városokat a hőmérséklet-ingadozások, például az erősödő hőhullámok és a tengerszint emelkedése is fenyegeti. Mindezek mellett a csökkenő vízellátás és a termőföldek minőségének romlása együtt veszélyezteti a mezőgazdasági munkahelyeket és a vidék gazdaságát. A fentiek közül sok tényező növeli az elvándorlás, a gazdasági veszteségek és az infrastrukturális károk kockázatát is. A fokozódó időjárási szélsőségek – például az egyre gyakoribb aszályok és árvizek – további nehézségeket okoznak a lakosság és a gazdaság számára már a következő öt évben is – állapítja meg a tanulmány.
Kereskedelem és környezetvédelem
A fenntarthatósági előírások és a nemzetközi kereskedelmi szabályozások egyaránt befolyásolják a MENA-térség gazdasági helyzetét. A regionális kereskedelmi megállapodások (RTAs) általában elősegítik az árucserét, azonban a környezetvédelmi előírások (EP-k) hatása változó. Ez a régió – mindezeken felül – sajátos módon reagál a környezetvédelmi szabályozásokra. A MENA-specifikus környezetvédelmi előírások, azaz a szigorúbb szabályok akár előnyös helyzetbe is hozhatják a térséget a globális kereskedelemben, ugyanis azok az országok, amelyek fenntarthatóbb gazdasági modellekre állnak át, hosszú távon versenyelőnyt élvezhetnek.
A zöldátállás és a munkaerőpiac
A megújuló energiákra való átállás regionális és nemi egyenlőtlenségeket gerjeszt a munkaerőpiacon. A bemutatott esettanulmány szerint Tunéziában a zöldgazdaságra való átállás következtében a foglalkoztatás fél százalékkal csökkenhet. Az energiaárak emelkedése különösen érinti a fosszilis energiahordozókra támaszkodó térségeket, mint például Tuniszt és Szfakszot.
Bár a zöldgazdaság új lehetőségeket teremt, ahogy említettük, a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. A férfiak ugyanis nagyobb arányban dolgoznak szén-dioxid-intenzív iparágakban, így őket jobban érinti az átállás. A nők viszont alulreprezentáltak a STEM (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) szektorokban, amelyek pedig kulcsszerepet játszanak a zöldátállásban.
Bár a tanulmány szerint a fenntarthatósági kezdeményezések világszerte növelhetik a foglalkoztatást 2030-ra, ebben jelentős regionális eltérések figyelhetők meg.
Míg a fejlettebb gazdaságok jelentős munkahelyteremtésre számíthatnak, addig a MENA-régió egyes országai nettó munkahelyveszteséget szenvedhetnek el.
A dokumentum kitér az átképzés és a készségfejlesztés szükségességére is: a fosszilis tüzelőanyagoktól függő ágazatokban dolgozóknak ugyanis új készségeket kell elsajátítaniuk. Ezen túl a környezetvédelmi célok és a gazdasági stabilitás egyensúlyára is törekedni kell, így a fenntartható átmenet gondos szakpolitikai tervezést igényel – jegyzik meg a tanulmány készítői.
A klímaváltozás elleni küzdelem a MENA-régió számára nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is. A fenntarthatósági törekvések világszinten munkahelyeket teremthetnek, de a térség gazdasági szerkezetének változására is szükség van ahhoz, hogy a zöldátállás ne járjon munkahelyvesztéssel – von konklúziót az anyag. Az átképzési programok és a környezetbarát iparágak ösztönzése tehát alapvető fontosságú lesz a régió hosszú távú fenntarthatósága és stabilitása szempontjából.
Napenergia a MENA-régióban
A térség az utóbbi években jelentős előrelépést tett a megújuló energiaforrások terén, különösen a napenergia kapacitásának bővítésében.
Tavaly a MENA-régió már elérte a 24 GW napenergia-kapacitást, ami éves szinten 25 százalékos növekedés.
A fenti mintegy 12 Paks I. atomerőműnek megfelelő kapacitás, igaz, csak napsütésben. (Bár abból a térségben csak éjszaka van igazán hiány.) A bővülés legnagyobb részét Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom adja, míg Észak-Afrikában Marokkó vezető szerepet tölt be több mint 2 GW-tal. Ennek ellenére a régió még mindig lemaradásban van a globális megújulóenergia-átállásban, annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb napenergia-potenciáljával büszkélkedhet. A jelenlegi fejlődési ütem alapján ráadásul a MENA-régió napelem-kapacitása várhatóan meghaladhatja majd a 180 GW-ot 2030-ra, derült ki a Middle East Solar Industry Association (MESIA) friss Solar Outlook Report 2025 című anyagából.
Az igazi kihívások közé tartozik a kritikus mértékű vízhiány, amely 2030-ra a rendszerek összeomlásához vezethet, valamint a szélsőséges hőmérséklet-emelkedés, amely az Öböl-országokban elérheti a 60 °C-ot.
Az egyes államok közötti erőforrás- és technológiai különbségek is lassítják az átállást. Ugyanakkor a térségnek jelentős előnyei is vannak:
a MENA-régió a világ napenergia-potenciáljának 22–26 százalékával büszkélkedhet, és az ezzel összefüggő beruházások kétszer akkora kibocsátáscsökkentést eredményeznek, mint Észak-Amerikában vagy Európában. A térség napelemgyártó kapacitása pedig a tavalyi év végére meghaladta a 3 GW-ot.
A novemberi bakui COP29 csúcstalálkozón 125 ország vállalta, hogy 2030-ig megháromszorozza a megújulóenergia-kapacitását, a MENA-régió pedig a következő öt évben 62 GW új kapacitást épít ki. Emellett több ország aktívan vizsgálja az energiatárolásban nagy újdonságot jelentő zöldhidrogén-ágazat kiépítésének a lehetőségeit.
A finanszírozás terén egyre nagyobb szerepet kapnak az állami–magán partnerségek (PPP), a versenyalapú napelemes pályázatok és az innovatív befektetési modellek is. Az akkumulátoros energiatárolás fejlesztése is lendületet kapott, több mint 20 GWh kapacitású akkuprojekt van kilátásban csak a MENA-térségben.
Már a COP29 konferencia kapcsán is fókuszba került, hogy a régió továbbra is különösen veszélyeztetett a klímaváltozás hatásaival szemben: ez a világ leginkább vízhiányos térsége, miközben a globális klímafinanszírozásnak csupán a 6,6 százalékát kapja meg.
Nyitókép: Freepik
Források:
http://www.ispionline.it/en/publication/menas-path-to-clean-energy-navigating-the-transition-190603
http://onebillionresilient.org/2024/12/06/middle-east-climate-summits/
http://blogs.worldbank.org/en/developmenttalk/navigating-the-green-transition–decarbonization–trade–and-lab
http://www.ifpinfo.com/mena-regions-solar-pv-capacity-to-surpass-180-gw-by-2030/
http://www.pv-magazine.com/2025/01/17/mena-region-hits-24-gw-of-total-solar-capacity/
KAPCSOLÓDÓ: