Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás. 

A tavalyi volt az az év, amikor a mesterséges intelligencia „atomerőművé vált” – és ez a trend a technológiai óriások, köztük a Microsoft jövőbeli terveiben is meghatározó szerepet kapott. A Google, az Amazon és a Meta egyre elkötelezettebben fordul az atomenergia felé, miközben a generatív mesterséges intelligencia és az adatközpontok uralják a híreket és állnak az érdeklődés középpontjában. Mégis, ez a kevésbé emlegetett, de stratégiai szempontból kulcsfontosságú esemény sokkal nagyobb figyelmet érdemel.  

A nagy techcégek régi atomreaktorokba fektetnek: újraindítják a régieket, vagy épp újakat terveznek, hogy biztosítsák a mesterségesintelligencia-rendszereik hatalmas energiaigényű adatközpontjainak ellátását. Ezek a vállalatok nagy összegeket fektetnek be a komoly villamosenergia-igényű hiperskaler (azaz a növekvő igényeknek megfelelni képes, ezért „skálázható”) adatközpontokba, amelyek némelyike annyi áramot fogyaszt, mint egy kisebb város, így a techcégek ugyanarra a következtetésre jutottak:  

az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.  

Tavaly a Microsoft bejelentette, hogy újraindítja a bezárt Three Mile Island-i atomerőművet, amely 1979-ben az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszíne volt. Ezenkívül szerződést kötöttek a Constellation Energyvel egy másik reaktor újraindításáról, amely mintegy tíz kilométerre van ettől, ám 2019-ben pénzügyi okokból leállították. A Constellation azt tervezi, hogy újraindítja a létesítményt, és az általa termelt villamos energia egészét – amely 800 ezer háztartás ellátására elegendő – eladja a Microsoftnak. Ehhez hasonlóképpen Michiganben egy másik bezárt atomerőmű, a Palisades már az idén üzembe állhat.  

E két reaktor lenne az első, amelyet a leszerelés után újraindítanának. A meglévők újjáélesztése mellett a techóriások  

nagy összegeket fektetnek be az újkori atomerőművek, az úgynevezett kis moduláris reaktorok (SMR) fejlesztésébe is.  

A Google tavaly októberben jelentette be, hogy a Kairos Power által kifejlesztett SMR-ekből származó nukleáris energiát vásárol. Két nappal később az Amazon közölte, hogy megállapodásokat írt alá négy SMR-befektetésről, amelyeket az Energy Northwest, egy Washington állambeli közművekből álló konzorcium fog megépíteni és üzemeltetni.  

Az Amazon azt reméli, hogy az új reaktorok képesek lesznek ellátni energiával egy kelet-oregoni adatközpontcsoportot. Az Oracle pedig egy olyan, mesterséges intelligenciával foglalkozó központot tervez, amelynél három kiserőművi reaktor biztosítaná az energiát, mivel a cég szerint ennyire van szükség az MI hatalmas energiaigényének kielégítéséhez. 

Ez az állítás nem alaptalan, a Statista ábrája ugyanis jól mutatja, hogy egyes országok 2022-es fogyasztásához mérten mekkora volt az adatközpontok energiaigénye és mekkora a várható jövőre. 

A Goldman Sachs tavaly áprilisi jelentése szerint az adatközpontok energiaigénye évekig stagnált, annak ellenére, hogy a munkaterhelés közel megháromszorozódott. Most, hogy az energiahatékonyság lassul és a mesterséges intelligencia iránti kereslet növekszik, a frissített elemzésük szerint ezek energiaigénye az évtized végére 160 százalékkal nő – 2030-ra a teljes globális energiaigény 1-2 százalékáról 3-4 százalékára emelkedik –, ami jelentős villamosenergia-növekedés az USA-ban és Európában.   

Ha ezt a teljes előre jelzett növekedést egy ország produkálná, akkor az egyből a 10 legnagyobb energiafogyasztó állam közé kerülne.  

A jelentés szerint az USA energiaigényének az emelkedése 2030-ra 2,7 százalékos 5 éves CAGR-re (összetett éves növekedési rátára) gyorsul, szemben az elmúlt 10 év nulla százalékával, az adatközpontok pedig 0,9 százalékos CAGR-növekedést eredményeznek, és 5 év múlva az USA energiaigényének a 8 százalékát teszik ki (szemben a 2022-es 3 százalékkal). Az EU27 energiaigénye a következő évtized elejére 3,7 százalékos 5 éves CAGR-re gyorsulhat az elmúlt évtized ugyancsak nulla százalékáról. 

Az adatközpontipar olyan megoldásokat keres, amelyekkel jövőre 1000 TWh-ra növelheti az energiakapacitást, miközben fenntartja a méretgazdaságosság, a hatékonyság, a piacra jutás gyorsasága és a kibocsátásmentes termelés magas színvonalát. Bár jelek szerint az atomenergia a legjobb lehetőség, Srinivas Peri, a Periscope szakértője szerint az iparágak egyéb igényei, mint például az EV-k és a Crpto, szintén hozzájárulnak a hálózat iránti megnövekedett igényekhez. 

Bill Gates például egyértelműen úgy véli, hogy az emelkedő energiaigények növelni fogják az alapterhelési energia fontosságát, amelyre a nukleáris energia a legjobb megoldás. Ő egymilliárd dollárt fektetett a fejlett atomenergiába, és közel ugyanekkora összeget gyűjtött össze a TerraPoweren keresztül abban a reményben, hogy az atomenergiából nem csupán egyre több lesz, de olcsóbbá is válik.  

Az atomenergia előnyei  

Peri szerint egy fontos kritérium, amelyet sokan nem vesznek figyelembe, az alapterhelési teljesítmény, vagyis az elektromos hálózatba bármikor minimálisan szükséges energia mennyisége. Az energiafelhasználás napi mértékei változnak, és ezeket az erőműveknek ki kell elégíteniük, azonban nem optimális, ha azok mindig a maximálisan szükséges energiát termelik. Ezért vannak alapterhelésű létesítmények, például szénnel vagy fosszilis tüzelőanyaggal működők, amelyek a minimálisan szükséges villamos energiát biztosítják, és vannak csúcserőművek, amelyek a váltakozó igényeket elégítik ki.  

Az alapterhelést állandó és megbízható áramforrásokból kell biztosítani, amelyek gyakran egész évben működnek, ezért nagy teljesítményre van szükségük, és nem használhatnak olyan nem megújuló forrásokat, mint a szél- és a napenergia, amelyek időszakosak és megbízhatatlanok. Az atomerőművek állandó, megszakítás nélküli áramellátást biztosítanak, így ideális alapterhelési energiaforrásnak számítanak. Az atomenergia büszkélkedhet a legmagasabb kapacitástényezővel (93 százalék) az összes energiaforrás közül. Ez azt jelenti, hogy a reaktorok az elméleti maximális kapacitásuk 93 százalékán működnek. Összehasonlításképpen: az atomerőművek 2-4-szer olyan megbízhatók, mint a szén (42,2 százalék), a szél- (33,2 százalék), a napenergia (23,2 százalék) vagy a földgázerőművek (59,7 százalék).  

Egy másik tényező, ami az atomenergiának kedvez, az energiasűrűség, azaz az adott rendszerben, anyagban vagy akár térbeli régióban tárolható energia mennyisége. Természetesen minél nagyobb az energiasűrűség, annál nagyobb a benne tárolt energia mennyisége. 

Biztonság 

Peri szerint a nukleáris energia az egyik legbiztonságosabb módja az energiatermelésnek. A biztonsági előírások az 1980-as évek óta sokat fejlődtek, a polgári energiatermelés kezdete óta mindössze három jelentős atomerőmű-baleset történt: Three Mile Island (1979), Csernobil (1986) és Fukusima (2011). Csernobiltól eltekintve nem volt sugárzással összefüggő haláleset, és az erőmű környékén élőknek sem kellett elköltözniük a térségből. Az újabb technológiák és a következő generációs reaktorok fejlődésével a biztonsági aggályok is csökkentek. A biztonságon túlmenően a szél-, a nap- és a nukleáris energiának van a legalacsonyabb teljes életciklus alatti szén-dioxid-kibocsátása az összes villamosenergia-forrás közül. Bár mindhárom csökkenti a közvetlen kibocsátást, a teljes életciklus-elemzés azt mutatja, hogy  

az atomenergia kibocsátása a legalacsonyabb bármely más villamosenergia-forrás közül.  

Egy másik fontos tényező, ami az atomenergia mellett szól, a szükséges földterület. A következő generációs kiserőműveknek kisebb a helyigénye, mindössze 0,3 m²-nyire van szükség egy megawattóra villamos energia előállításához, ami 50-szer kevesebb a szénhez és 42–63-szor a földfelszíni napenergiához képest, így ez a legterülethatékonyabb energiaforrás. 

Globális nukleáris megújulás  

Világszerte 437 atomreaktor üzemel, amelyek 90 százalékát az 1970-es és 80-as években építették. Jelenleg 60 van építés alatt, és további 100-at terveznek. Számos régit újítanak fel 80 éves vagy annál is hosszabb teljes élettartamra. 

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalások és a növekvő energiaszükségletek közötti egyensúly megteremtése arra kényszerítette a kormányokat és a vállalkozásokat, hogy újragondolják az atomenergia használatát. A nagyobb politikai támogatást tükrözik a közelmúltban több országban hozott döntések, amelyekben engedélyezték a meglévő létesítmények élettartamának meghosszabbítását. Jelenleg tizenhárom államban 64 reaktor üzemel, amelyeknek az összkapacitása mintegy 65 gigawatt.  

Számos ország támogatja az atomenergia-kapacitás bővítését. Jelenleg több mint 40 tervezi vagy fontolgatja új reaktorok építését, köztük körülbelül 10 olyan van, amelynek még nincs nukleáris kapacitása. 2023 decemberében több mint 20 államvállalta, hogy 2050-ig megháromszorozza a globális nukleáris kapacitást. A tavalyi COP29 konferencián további 6 csatlakozott ehhez. A kiserőművi reaktorok támogatása az elmúlt években nőtt, és több mint 30 ország fejlesztett ki kiserőművi reaktorokat, vagy fontolgatja azok telepítését. 

Kapcsolódó: