Második világháborús tabu dőlt meg Németországban – makronom.eu
2025. március 26., szerda

Második világháborús tabu dőlt meg Németországban 

Németországban 80 éves politikai tabu dőlt meg, amikor a Bundestag az AfD szavazataival fogadta el a CDU/CSU indítványát a bevándorlási szabályok szigorításáról, ezzel ledöntve az ún. „tűzfalat”. 

Második világháború óta érvényes tabu dőlt meg Németországban, amikor a Bundestag szűk többséggel megszavazta az ellenzék vezető ereje, a CDU/CSU által benyújtott indítványt, amely szigorítaná a bevándorlásra vonatkozó szabályokat.

Maga a voksolás azért számított vízválasztónak a modern német politikatörténetben, mert 80 év óta először fordult elő, hogy valamely mérsékelt spektrumhoz tartozó párt egy radikálisként besorolt politikai erő szavazataival vitte át a saját javaslatát. 

Mivel november 6-án az FDP kilépésével felbomlott a többséget biztosító jelzőlámpa-koalíció (SPD–Zöldek–FDP), Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár elvesztette a többségét és a saját maga ellen a Bundestagtól kért bizalmi szavazást is, ami egyenes utat jelentett a február 23-i előre hozott szövetségi választásokig. November óta így az SPD a Zöldekkel együtt kisebbségben kormányozza Németországot, így állhatott elő az a helyzet, hogy a többségben lévő ellenzék megszavazta a CDU és bajor testvérpártja, a CSU által benyújtott indítványt. 

Tűzfal (Brandmauer): a német politikai szóhasználat szerint ez jelenti azt a hallgatólagos megállapodást a mérsékelt politikai pártok, így a CDU, a CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP között, amelynek értelmében minden módon elzárkóznak az AfD-vel való együttműködéstől. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen parlamenti indítványt vagy törvényjavaslatot nem terjesztenek a Bundestag elé, amely csak az AfD támogatásával szerezne többséget. 

Az már a voksolás előtt tudható volt, hogy az ellenzék padsoraiban ülők más-más mértékben, de támogatják a bevándorlásra vonatkozó szabályok szigorítását. Mindeddig azonban informálisan egyetértés volt abban, hogy a hagyományos politikai erők nem nyújtanak be olyan javaslatot, amely csak az AfD szavazatával együtt menne át a törvényhozásban. Most azonban az ún. tűzfal (Brandmauer) omlott össze. Az uniópártok által benyújtott ötpontos javaslatot ugyanis az AfD, az FDP és egyes független képviselők voksaival vitték át. 

Ami a pontos számokat illeti: 10 képviselő a tartózkodás mellett döntött, míg 348-an igennel, 345-en nemmel szavaztak a bevándorlási szabályok szigorításáról. 

Mi vezetett ide? 

Szerte Európában, de legfőképp Nyugat-Európában egyre érezhetőbb az illegális migráció jelentette biztonsági kockázat. Németországban jól látható, hogy a Scholz-kormány alól 2021-es hivatalba lépése óta kicsúszott a talaj: fokozatosan egyre több migráns hátterű ember követ el késelést vagy más bűncselekményt, ez pedig megágyazott a radikális alternatívák térnyerésének, illetve a kormányzópártok népszerűségvesztésének. Mindkettőre kiváló példát szolgáltatott a június 9-i európai parlamenti választás, ahol az SPD csupán a harmadik, a Zöldek pedig a negyedik helyet szerezték meg az uniópártok és az AfD mögött.

Emellett a közelmúltbeli tartományi szavazások is intő jeleket mutattak: az AfD minden tartományban előretört. Ez nem, meglepő mivel a német pártok közül az AfD tűzte először zászlajára az illegális migráció jelentette kihívások kezelését. Most már ezt teszi a CDU/CSU, valamint az SPD is. Az AfD tartományi sikerei arra engedtek következtetni, hogy ahogy nő a párt népszerűsége, a politikai tűzfal egyre nehezebben vagy már egyáltalán nem tartható fenn. 

Az utóbbi egy évben a korábbiakhoz képest is megsokszorozódtak a migráns hátterű támadások:  

  1. Tavaly május 31-én egy 25 éves afgán menekült Baden-Württemberg tartományban, Mannheimben több ember ellen késes támadást követett el (a hivatalos indok egy iszlámellenes csoport aktivistái elleni akció volt), és egy közbelépő rendőr életét is vesztette. Az eset pikantériáját az adja, hogy az eljárás során kiderült, az elkövető menedékkérelmét pár évvel ezelőtt elutasították, de mivel akkor még kiskorú volt, a hatályos jogszabályok értelmében nem toloncolhatták ki. 
  1. Augusztus 31-én egy 26 éves szír férfi késelt halálra három embert az észak-rajna–vesztfáliai solingeni városi ünnepségen. Az elkövetőről szintén kiderült, hogy a menedékkérelmét nem fogadták el, de nem tudták kitoloncolni, mivel eltűnt a hatóságok szeme elől. A dolog azért váltott ki különös visszhangot, mert a merénylet, mint kiderült, iszlamista motivációjú volt, és az Iszlám Állam (ISIS) magára is vállalta. 
  1. Karácsony előtt pár nappal Magdeburgban, Szász-Anhalt tartomány székhelyén a karácsonyi vásár tömegébe hajtott egy 50 éves szaúdi állampolgár – 6 ember meghalt és közel 300 megsebesült. A vizsgálat során kiderült, hogy ezúttal nem iszlamista támadásról van szó, mivel az elkövető iszlámellenes volt, aki pszichiáterként dolgozott, de maga is pszichés beteg volt. Korábban már a hatóságok látókörébe került, mert több esetben küldött fenyegetéseket, amiért már büntetést is kapott. 
  1. Idén január 22-én egy bajor kisvárosban, Aschaffenburgban újabb merényletre került sor: az elkövető ezúttal egy 28 éves afgán állampolgár volt, aki rátámadt egy gyerekcsoportra, majd halálosan megkéselt egy 2 éves marokkói származású fiút és egy 41 éves járókelőt, aki a csoport segítségére sietett. A hatóságok nem találtak iszlamista motivációt az ügyben, de az elkövetőről kiderült, hogy 2022-ben érkezett Németországba menedékkérelmet benyújtva. 
  1. Szintén januárban egy legálisan tartózkodó 23 éves guineai a brandenburgi Beelitzben meggyilkolta a tartományi CDU egy 26 éves tagját, majd pár nappal később megsebesített egy 52 éves ukrán nőt. Az elkövető 2016 óta élt Németországban, és gondozóként dolgozott. 

Mindezek a választási kampány egyik fő témájává emelték a bevándorlást. Ezt a még hivatalban lévő kisebbségi kormány is érzékelte, és gyors intézkedéseket is hozott, ennek következtében megindultak a kitoloncolások Afganisztánba, és ideiglenesen lezárták az ország szárazföldi határait.

Egyelőre csupán egy repülő indult Afganisztánba be nem fogadott emberekkel, az iszlám országokból érkező menekültek által elkövetett merényletek pedig a német mindennapok részévé váltak.

Mindez a lakosságot a radikális megoldások felé tereli, ami megágyaz az olyan, szintén magukat radikálisnak valló pártok, mint az AfD és a BSW, valamint a bevándorlás szigorú ellenőrzését a zászlajára tűző uniópártok előretörésének.

 

AfD: páriából második legerősebb párt 

Ha megnézzük a közvélemény-kutatási adatokat, akkor a radikalizálódó és bevándorlásellenes közhangulatból mindeddig a legnagyobb arányban az AfD profitált, amely immár tartósan a legnépszerűbb politikai erő az uniópártok mögött. 

Az AfD-t politikai karanténban tartották mindaddig, amíg ki nem nőtte magát tartósan 20 százalék körülire. Ez a Bundestagban egyelőre kevésbé érezhető, mivel a 2021-es szövetségi voksoláson listán 10,38, egyéni választókerületi szinten 10,17 százalékot (16 egyéni kerületet nyert a 299-ből) ért el, a parlamenti mandátumarányuk pedig így is csupán 11,3 százalék (83 mandátum a 735-ből). Azonban a közelmúltbeli tartományi választások eredményei azt mutatják, hogy ahogy növekszik a párt népszerűsége, egyre nehezebb olyan többségi koalíciókat létrehozni, amelyek az AfD-t ellenzékben tartják. 

Erre példa az a három keleti tartomány, ahol tavaly ősszel választást tartottak (Türingia, Brandenburg, Szászország).  

Türingiában fennállása óta első alkalommal aratott győzelmet az AfD, így egy színes, de kisebbségi koalíció alakult ellene: a második CDU szövetségre lépett az ötödik SPD-vel és az egy éve alakult, a kommunista utódpártból (die Linke) kivált harmadik BSW-vel. Mivel ez még így sem adott többséget, így a negyedik die Linke külső támogatására is rá voltak utalva. 

Az SPD fellegvárának számító Brandenburgban is előretört az AfD és második lett. Ezzel a szociáldemokraták komoly dilemmával szembesültek, mivel a korábbi koalíciós partnerük (a Zöldek) nem jutott parlamenti képviselethez, így a többséget csak úgy tudták biztosítani, ha a harmadik BSW-vel lépnek koalícióra, ugyanis a CDU-val együtt sem lett volna meg a szükséges szavazatszám. 

Végül Szászországban – Türingiához hasonlóan – kisebbségi kormány alakult, mivel a győztes CDU-tól az AfD minimálisan maradt el. A CDU végül kisebbségi kormányt alakított az SPD-vel, így rá van utalva az AfD-n kívüli ellenzéki pártok támogatására. 

CDU: középről ismét jobbra 

A Friedrich Merz vezette CDU érzékelte ezeket a problémákat, és az Angela Merkel által a politikai paletta jobboldaláról középre vitt pártot Merz határozottan vissza akarja vinni jobbra.

Annak idején Merkel legnagyobb ellenfele volt a pártban, majd a korábbi kancellár visszavonulása után kezdett visszatérni a közéletbe, azonban a 2021-es szövetségi választásra Armin Laschetet tették meg a párt elnökévé és kancellárjelöltjévé, amelyet a CDU az SPD-vel szemben 19 év után veszített el ismét.

Ezt követően nyílt meg az út Merz előtt, akit 2022-ben választottak meg a CDU élére, és rögtön elkezdte leépíteni a merkeli örökséget: lecserélte a pártvezetést és szakított az Angela Merkel által 2015-ben meghirdetett „Wilkommenskultur” politikájával, ezzel bevándorláskritikus profilt adott a pártnak. 

Friedrich Merz a kancellári szék fő várományosa (Forrás: Wikimedia Commons)

A közvélemény-kutatások alapján az előre hozott választások egyértelmű győztese a CDU/CSU lesz, az általuk elérhető 30 százalék körüli eredmény azonban az újraegyesített Németország történetében gyenge eredménynek számítana.

Az uniópártok hagyományosan 30 százalék felett teljesítettek, így egy kisebb koalíciós partnerrel biztosították a többséget. Ezúttal a forgatókönyv más lesz: a legnagyobb kérdés a kormányalakítás, főleg, ha a tűzfalat fenn akarják tartani.

A CDU/CSU Merz alatt fokozatosan távolodik az SPD-től és a Zöldektől, az AfD a kezét nyújtja a koalícióhoz, az FDP és a BSW pedig billeg, hogy bejut-e a törvényhozásba – az igazi fejtörés így vélhetően a választás után kezdődik, hiszen jelenleg az sem elképzelhetetlen, hogy az AfD-t karanténban tartva az uniópártoknak nem lesz elég egy koalíciós partner. 

Merz már a kezdetektől fogva letette a voksát a bevándorlási szabályok szigorítása mellett, de az aschaffenburgi merénylet után még keményebb hangnemet ütött meg, és bemutatott egy ötpontos javaslatcsomagot. 

  • Minden határon állandó ellenőrzés bevezetése, a hatóságok minden illegális belépést meg kell akadályozzanak. 
  • A tartományoknak a szövetségi rendőrségre kell átruházniuk a jogot, hogy letartóztathassák az illegálisan Németországban tartózkodókat. 
  • Az engedély nélkül az országban lévők azonnali letartóztatása és kitoloncolása. 
  • Az őrizetben rendelkezésre álló helyek számának drasztikus növelése. 
  • Határozatlan idejű őrizetbe vétel minden olyan ember számára, akiknek el kell hagynia Németországot. 

Ezekkel kapcsolatban több kritika is érkezett, főként az SPD és a Zöldek részéről: 

  1. Az elképzelés ütközik az uniós joggal, aminek primátust kell élveznie. Mivel Németország része a schengeni övezetnek, a vonatkozó jogszabályok szerint csak egy esetben lehet határellenőrzéseket bevezetni: veszélyhelyzet esetén, és akkor is csupán előre meghatározott időtartamra. Ezt az érvelést azonban gyengíti, hogy a német kormánypártok már a Solingenben elkövetett merénylet óta bevezettek ellenőrzést a német belső határokon, ami szintén sérti a schengeni szabályozást. 
  1. A tervek ütköznek a dublini rendelettel is, amely kimondja, hogy az illegálisan érkezőket először meg kell vizsgálni, hogy mely ország illetékes az adott egyén kérelmének elbírálásában, és oda lehetséges a visszatoloncolás. Azonban ezt könnyítheti, hogy a gyakorlatban az esetek döntő többségében az illetékes ország az, ahol az adott menedékkérő az EU határát átlépte. 
  1. Németországnak mintegy 3800 km hosszú belső határa van, amelyek ellenőrzéséhez több ezer rendőrre van szükség. Merz tervei azt feltételezik, hogy jelen állapotában a rendőrség képes a német szárazföldi határok egészének ellenőrzésére, hogy onnan az illegálisan érkezőket visszafordítsa. Ezt a német rendőrszakszervezet már megcáfolta, azzal az indokkal, hogy a jelenlegi működéssel ez nem megvalósítható, mivel több ezer rendőrre lenne szükség. 

Tűzfal: 80 éves tabu dől meg? 

Ez vezetett el odáig, hogy Merz bejelentette, hogy még a választás előtt beterjeszti javaslatait a Bundestag elé két indítvány és egy törvényjavaslat formájában. A két indítvány közül egy kapott többséget, bár erről érdemes megjegyezni, hogy hiába kap többséget, az nem kötelező érvényű, csupán egy jelzésértékű ajánlás a kormány irányába. 

Az uniópártok által benyújtott indítvány kiterjesztette volna a belbiztonsági szervek jogköreit, hogy hatékonyabban léphessenek fel az illegálisan érkezőkkel szemben, ám egyértelmű elutasításba ütközött: 509 ellenszavazat mellett 190 támogató és 3 tartózkodó érkezett, míg 33-an nem vettek részt a voksoláson. 

Két nappal később a Bundestag elé került az uniópártok által benyújtott törvényjavaslat is, amely szigorúbb keretek közé szorította volna a migrációt. A tét ebben az esetben jóval nagyobb volt, mivel ha az többséget kap, akkor annak végrehajtása kötelező érvényű a kormány számára. Azonban szűken, de elutasították: 338-an támogatták, 350-en ellene voksoltak, 5-en tartózkodtak és 42-en részt sem vettek a szavazáson. 

Merz szerint az együtt szavazás ellenére továbbra sem lehet szó az AfD-vel való bármiféle együttműködésről, csak saját belátásuk szerint cselekszenek és végzik a munkájukat. Éppen ezért intézett felhívást a többi párt felé, hogy azok az uniópártokhoz hasonlóan ne azzal foglalkozzanak, hogy mely politikai erők szavazataival megy át egy javaslat, hanem koncentráljanak az adott probléma megoldására. 

Úgy tűnik azonban, hogy a németek egy része továbbra is a múltban él: miután az AfD szavazataival kapott többséget a parlamenti indítvány, a napokban tüntetéshullám söpört végig a német városokban, hogy tiltakozzanak az uniópártok és az AfD közeledése ellen. 

AfD-ellenes tüntetés Berlinben (Forrás: Flickr)

Lehangoló azt látni, hogy egy olyan alapvető kérdés, mint az illegális migráció szigorúbb keretek közé szorítása nem jelent nemzeti minimumot a parlamenti pártok között. Ebből jól látszik, hogy a tűzfal mennyire káros a politikai gondolkodásra.

Ha azt a február 23-i választás után is szeretnék fenntartani, és emiatt egy újabb instabil kormánykoalíció alakul, könnyen lehet, hogy a szemünk láttára indulhat meg Németország modernkori weimarizálódása. 

Kapcsolódó:

Borítókép: Wikimedia Commons

Posztok hasonló témában

Heti hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Minden héten megkaphatja válogatott tartalmainkat, hogy naprakész információi legyenek a világ történéseivel kapcsolatban.


Kérjük adja meg a teljes nevét.

Email címét nem osztjuk meg.

Kérdezz bátran!
Chat