A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiára irányuló globális beruházások tavaly 11 százalékkal emelkedtek, rekordértéket, 2100 milliárd dollárt elérve – derül ki a BloombergNEF (BNEF) friss jelentéséből, az Energy Transition Investment Trends 2025 nevű tanulmányból. Bár az összbefektetés csúcson van, a növekedés üteme elmarad az előző három év 24–29 százalékos bővülésétől.
Az elektromos közlekedés a legnagyobb húzóerő
A legjelentősebb beruházási terület az elektromos közlekedés volt, amelybe 757 milliárd dollár áramlott. Ebbe beletartozik a személygépkocsik, az elektromos két- és háromkerekűek, a kereskedelmi járművek, a töltő-infrastruktúra és a hidrogénüzemű járművek finanszírozása is.
A megújuló energiaforrásokba történő befektetések 728 milliárd dollárt tettek ki, ideértve a szél- és a napenergia, a bioüzemanyagok, a biomassza, a hulladékhasznosítás, a geotermikus és a kis vízerőművek fejlesztését. Az energiahálózatok fejlesztésére 390 milliárdot fordítottak, ez magában foglalja az átviteli és elosztási infrastruktúrát, az alállomási berendezéseket és a hálózat digitalizálását.
A fejlett technológiák uralják a piacot
A BloombergNEF elemzése szerint
a fejlett és kereskedelmileg életképes tisztaenergia-technológiákba áramló tőke – beleértve a megújuló energiát, az energiatárolást, az elektromos járműveket és a hálózatokat – 1930 milliárd dollárt tett ki tavaly, ami 14,7 százalékos növekedés.
Ezzel szemben az olyan feltörekvő technológiák, mint az elektromos hőtermelés, a hidrogén, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS, azaz a szén-dioxid kinyerése a légkörből), a tiszta ipar és a tiszta hajózás mindössze 155 milliárd dollárnyi befektetéshez jutottak, és ez 23 százalékos visszaesés az előző évhez képest. Ennek oka a technológiai kiforratlanság, a magas költségek és a kereskedelmi skálázhatóság kihívásai. A jelentés szerint e szektorok felfuttatásához elengedhetetlen a köz- és a magánszféra közötti szorosabb együttműködés (például PPP-projektek) és a kockázatmegosztási szemlélet erősítése.
Kína dominanciája még tovább nőtt
Talán nem akkora meglepetés, hogy tavaly Kína ismét az energiaátmenet legnagyobb befektetője volt 818 milliárd dollárral, ami 20 százalékkal több, mint 2023-ban.
Kína növekedése a globális bővülés kétharmadát adta, és minden vizsgált szektorban jelentős előrelépést mutatott.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban a befektetések 338 milliárd dolláron stagnáltak, míg az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban csökkentek, 381 milliárd és 65,3 milliárd dollárt elérve. Kína összesített befektetése így magasabb volt, mint az USA, az EU és az Egyesült Királyság együttes beruházása. India és Kanada viszont jobban hozzájárult, 13, illetve 19 százalékos növekedést produkálva.
Nagy a lemaradás a klímacélok terén
A BloombergNEF jelentése arra is figyelmeztet, hogy a zöldenergia-átmenetbe történő éves befektetésnek 2025 és 2030 között átlagosan 5600 milliárd dollárt kellene elérnie ahhoz, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást, összhangban a párizsi klímamegállapodás céljaival.
Jelenleg a beruházások csupán a 37 százalékát teszik ki az elvárt szintnek.
A hiány mértéke régiónként és technológiánként eltérő: Kína áll a legközelebb a célhoz, az ázsiai nagyhatalmat Németország és az Egyesült Királyság követi. Albert Cheung, a BloombergNEF vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta:
A jelentés megmutatja, hogy a politikai bizonytalanságok és a magas kamatlábak ellenére is milyen dinamikusan növekedett a zöldenergia-átmenet az elmúlt években.
Azonban az elemzést vezető menedzser szerint az ipari dekarbonizáció, a hidrogéngazdaság és a szén-dioxid-leválasztás területén még rengeteg munka vár ránk. A köz- és a magánszektor valódi partnersége nélkül ezek a technológiák nem hozhatnak áttörést.
A zöldenergia és az adósság
A jelentés azt is megállapította, hogy a tiszta energia ellátási láncába történő beruházások 140 milliárd dollárra csökkentek tavaly, de várhatóan az idén 164 milliárdra nőnek. (Ezen összegbe beleértve az eszközgyártást és az energiatechnológiákhoz szükséges akkumulátorfémek kitermelését.) Az ellátási láncba áramló befektetések 60 százaléka az akkumulátorgyártásra irányult, mivel az ezzel foglalkozó üzemek különösen tőkeigényesek – húzza alá a Bloomberg NEF anyaga.
Mindeközben
a klímatechnológiai vállalatok 50,7 milliárd dollárnyi tőkét vontak be részvénykibocsátások révén, ami 40 százalékos visszaesés az előző évhez képest.
A legnagyobb összeget a zöldenergia- és a közlekedési vállalatok kapták, összesen 31,8 milliárd dollár értékben. Az Egyesült Államok volt a legnagyobb piac, 17,9 milliárd dolláros kibocsátással, míg Kína 9 milliárddal a második helyre csúszott vissza.
Az energiaátmenettel kapcsolatos hitelpiac tavaly 1000 milliárd dollárt tett ki, ami 3 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ennek az összegnek a vállalati adósságállomány volt a legnagyobb összetevője, amely 5 százalékkal nőtt, és részben azért tudott emelkedni, mert világszerte elindultak a kamatcsökkentések, így bővülhetett a hitelezés.
A BloombergNEF adatai szerint tehát az energiaátmenet finanszírozása – a tavalyi lassulás ellenére – az idén továbbra is dinamikusan bővülhet, de
a globális klímacélok eléréséhez nem évi 10-20 vagy 30 százalékos növekedésre, hanem a jelenlegi szint többszörösére lenne szükség.
Fotó: Freepik
Források:
Bloomberg New Energy Outlook 2024
Energy Transition Investment Trends 2025
KAPCSOLÓDÓ:
