Az Egyesült Államok magyarázatot követel Brüsszeltől az EU közösségimédia-törvényének alkalmazásáról, a republikánusok szerint a szabályozás a szólásszabadságot is érintheti. 

Brüsszel új iránymutatást készít elő az MI tiltott felhasználásáról a technológiát szabályozó, mérföldkőnek számító jogszabálya alapján. A 2023-ban elfogadott törvényt a világ legátfogóbb szabályozási keretének tartják a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. A héten léptek hatályba azok a rendelkezések, amelyek megtiltanak bizonyos alkalmazásokat, például azokat, amelyek az arcfelismerő adatbázisok létrehozásához szükségesek.  

A nagy techvállalatok természetesen ellenzik a törvénynek az adatok átláthatóbbá tételére vonatkozó rendelkezéseit. Ezek közé tartoznak azok a szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy harmadik felek a kockázatok felmérése érdekében hozzáférjenek a modellek kódjához, valamint kifogásolják, hogy a nyílt forráskódú vállalatok és a kisebb startupok e törvény egyes biztonsági szabályai alól kivételek lehetnek. 

Trump azonban egy teljesen másik úton indult el: ahelyett, hogy a korlátozásokon gondolkozna, a mesterséges intelligencia népszerűsítésére összpontosít. Hivatalba lépésének első hetében bejelentette a japán SoftBank és a San Franciscó-i székhelyű OpenAI által vezetett Stargate nevű, 500 milliárd dolláros MI-infrastrukturális projektet. Kritizálta a mesterséges intelligencia szabályozására irányuló erőfeszítéseket, és olyan végrehajtási rendeleteket írt alá, amelyek számos, a technológia fejlesztésére irányuló korlátot szüntetnek meg. 

Jim Jordan, az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke levelet küldött az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért felelős ügyvezető alelnökének, Henna Virkkunennek, amelyben február 13-ai határidővel több információt követel arról, hogy az unió hogyan érvényesíti a törvényt az amerikai vállalatokkal szemben. Ahogy a levél fogalmaz: „azért írunk, hogy kifejezzük komoly aggodalmainkat azzal kapcsolatban, hogy a DSA cenzúrára vonatkozó rendelkezései hogyan befolyásolják a szólásszabadságot az Egyesült Államokban. 

A dokumentum tovább növeli az USA EU-ra gyakorolt nyomását a tartalommoderálási szabályrendszer miatt, amely alapján eljárás indult az Elon Musk-féle X és a Meta ellen.  

A jogszabály megszegése a techcégek globális éves forgalmának a hat százalékáig terjedő bírságokat vagy végső esetben a platformok ideiglenes blokkolását is eredményezheti.  

A DSA komoly konfliktust jelent az amerikai és az európai szabályozók között. Az Egyesült Államok az online beszédszabályozást nagyrészt önkéntesnek tekinti, Jordan és más republikánusok pedig azt szorgalmazzák, hogy a vállalatok teljesen kerüljék el a beszéd moderálását. Musk az EU tisztviselőit a tartalommoderációs szabályrendszerük miatt ostorozta, Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója pedig Donald Trumpot sürgette, hogy akadályozza meg, hogy az EU megbírságolhassa az amerikai vállalatokat. Korábban az amerikai elnök is panaszkodott az unió techpolitikájára: Davosban azt mondta, hogy az unió technológára kivetett bírságai nem mások, mint az „adózás egyik formája”. 

Jordan levele szerint a törvény korlátozhatja a szólásszabadságot az Egyesült Államokban – még akkor is, ha a szabályok csak az EU-ra vonatkoznak. Szerinte, mivel a közösségimédia-platformoknak általában egyetlen, globálisan érvényes tartalommoderálási irányelvük van, a DSA-hoz hasonló törvények globális cenzúrázási normákat határozhatnak meg. 

Virkkunen korábban visszautasította ezeket a vádakat: „Európában a szólásszabadság az egyik alapvető értékünk, amelyet a digitális szolgáltatásokról szóló törvényünk is tiszteletben tart és véd. Tehát nagyon félrevezető ezt állítani” – mondta a Politicónak, válaszul Zuckerberg kritikájára, aki szerint az európai törvények „intézményesítik a cenzúrát”.  

Az említett levélben Jordan az EU vezető tisztségviselőivel a törvényről folytatott szócsatáját is megemlíti. Tavaly augusztusban és szeptemberben ugyanis levelet küldött Thierry Breton volt belső piacért felelős biztosnak, aki figyelmeztette Muskot az X-en az akkor még csak elnökjelölt Trumppal való, élőben közvetíteni tervezett beszélgetés miatt.  

Jordan támadta az Alphabetet és az Amazont is, valamint azzal vádolja az iparágat, hogy a közösségi felületeket úgy moderálja, hogy az a liberálisoknak kedvezzen, és elnyomja a konzervatív hangokat. Zuckerberg a legutóbbi kongresszusban különösen kemény bánásmódban részesült Jordan részéről, bár a Meta megítélése talán enyhül most, hogy a vállalat megszüntette tényellenőrzési gyakorlatát az Egyesült Államokban. 

Az EU nem tervez meghátrálni 

Egy a mesterséges intelligenciáról szóló törvény végrehajtásában részt vevő magas rangú uniós tisztviselő a Financial Timesnak elmondta, a bizottság tudomásul vette Trump burkolt fenyegetését és az amerikai nyomást, de ragaszkodott ahhoz, hogy az elfogadott jogszabályt nem változtatják meg.  

Ez a határozottság azért is érdekes, mivel az Európai Unióban nincsenek olyan techóriások, mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – ennek ellenére meg akarják szabni, hogy a kontinensünkön kívüli vállalatok – legfőképpen azok platformjai – hogyan működhetnek. 

„Amit tehetünk, hogy biztosítjuk, hogy a törvény a lehető leginkább innovációbarát legyen – mondta. – A szabályokban van rugalmasság, jelenleg pedig azt vizsgáljuk, hogy miként használjuk ezt ki.” 

Caterina Rodelli, az Access Now digitális jogvédő csoport uniós politikai elemzője szerint Trump beiktatása óta a technológiai szabályozással kapcsolatos narratíva Brüsszelben is megváltozott. Hozzátette: megeshet, hogy a szabályozók enyhítenek az MI-törvény végrehajtásán, de a tilalmak betartatása lesz az elsődleges. Ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy egy új deregulációs megközelítés „felvizezi” a szabályokat, így azok lényegében értelmüket vesztik. 

További feszültséget okoznak Brüsszelben az általános célú MI-re vonatkozó szabályozási keret körüli tárgyalások, amelyek olyan nagy teljesítményű modelleket érintenek, mint a Google Gemini és az OpenAI GPT-4. Ez a kódex részletezi majd, hogy a vállalatok hogyan tudják a gyakorlatban betartani a szabályokat. Az erről szóló több száz résztvevőt érintő, a Bizottság MI-hivatala által koordinált tárgyalások áprilisban zárulnak. 

Borítókép: Flickr