Ennek a történetnek egy újabb érdemi állomása, miszerint az óriási 6600 milliárd eurónyi kezelt vagyont képviselő befektetői csoport február elején arra szólította fel az Európai Uniót, hogy ne gyengítse a fenntarthatósági szabályait, miközben Brüsszel éppen a zöldfinanszírozás adminisztratív terheinek csökkentését tervezi. A lobbizás arra válaszul kezdődött, hogy Európai Bizottság ebben a hónapban új javaslatot tesz a fenntarthatósági politikák (ESG) jelentéstételi követelményeinek egyszerűsítésére, amelyeket egyes vállalkozások túlságosan bonyolultnak tartanak. 

Emlékeztetőül: az Európai Bizottság február 26-án tervezi bemutatni az úgynevezett Simplification Omnibus csomagot, amely három alapvető fontosságú fenntartható finanszírozási szabályozási területet érint: a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi szabályok mellett az ellátási láncok átvilágítási követelményeit és a klímabarát befektetések besorolási rendszerét is módosítanák. 

A kedden kiadott közös nyilatkozatban olyan befektetői csoportok, mint az Institutional Investors Group on Climate Change, a European Sustainable Investment Forum és a Principles for Responsible Investment arra figyelmeztettek, hogy  

szabályok teljes körű átdolgozása visszafelé sülhet el, és akadályozhatja azokat a beruházásokat, amelyeket Európa vonzani kíván.  

A nyilatkozatot többek között olyan nagy cégek, mint az Axa Investment Managers és az L&G Asset Management is aláírta. 

A napokban bejelentett Simplification Omnibus csomag révén tehát az Európai Bizottság egy olyan fenntarthatósági egyszerűsítési megoldáson dolgozik, amely egyharmadával csökkentené a vállalatok jelentéstételi terheit, miközben a környezetvédelmi célokat hivatalosan nem gyengítené. A befektetők egy jelentős része azonban most amiatt aggódik, hogy az enyhítés, azaz a szabályok fellazítása is kockázatot jelenthet. 

Trump kihívása, Brüsszel dilemmája 

Az amerikai protekcionizmus, különösen a most bevezetett védővámokkal és az USA erősödő ipari támogatásai révén – lásd: „drill baby, drill” –, egyre nagyobb nyomás alá helyezi az EU gazdaságát. Brüsszel emellett kénytelen versenyezni az igen erős kínai és (a változóban lévő) amerikai befektetésösztönző intézkedésekkel, miközben az európai ipar más lobbista csoportjai egyre hangosabban követelik a szabályozási terhek csökkentését. Franciaország és Németország már hetekkel korábban jelezte, hogy a szabályozások lazítását támogatná, hogy a kontinens ipari szereplői ne kerüljenek a mainál is nagyobb versenyhátrányba. 

Az EU lépései egyértelműen annak a felismerésnek az eredményei, hogy a globális gazdaság új korszakba lépett, ahol a nagyhatalmak egyre inkább a belső iparaik védelmére és támogatására koncentrálnak. Az Egyesült Államok Joe Bidenhez köthető inflációcsökkentési törvénye (IRA) már eddig is hatalmas állami támogatásokat irányított amerikai iparágakba, Trump pedig most újra a hagyományos ágazatok támogatását, vámvédelmét erősíti. Ez azt jelenti, hogy  

amennyiben az EU nem reagál gyorsan, a jármű- és vegyipar „tengerentúlra menekülését” követően a fenntarthatósági nagyberuházások és zöldtechnológiai fejlesztések is más kontinensekre vándorolhatnak. 
 

Brüsszel tehát az idővel versenyez: egyszerre kell vonzóbbá tennie Európát a befektetők számára és megtartania az éghajlatvédelmi célokat. Ha túlzottan enged a vállalati lobbinak, az az EU Zöldmegállapodásának a hitelességét áshatja alá. Ha viszont nem reagál elég gyorsan, könnyen előfordulhat, hogy a kontinens kimarad a következő ipari forradalomból. 

Miben áll az EU-s dereguláció? 

A Bizottság az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi, az átvilágítási szabályok, valamint a klímabarát befektetéseket osztályozó politika egyszerűsítését tervezi. (Az ESG-hez kapcsolódó jelentéstételi szabályok előírják a vállalatok számára, hogy ellenőrizzék az emberi jogi és a környezeti kérdéseket is az ellátási láncaikban.) A friss uniós deregulációs lépés célja, hogy ellenajánlatot tegyen az amerikai elnök protekcionista intézkedéseire és válaszoljon a nehézségekkel küzdő iparágak bürokráciacsökkentési igényeire. 

Uniós tisztviselők szerint a javaslatok ugyanakkor csak korlátozott változtatásokat tartalmaznak majd a kisvállalkozások jelentéstételi terheinek enyhítésére. Néhány tagállam, köztük Németország és Franciaország azonban azt szeretné, ha az EU továbbmenne, és a nagyobb vállalatok esetén is késleltetné az ESG-szabályozás végrehajtását. Ezek a felvetések persze jelenleg a tervezés szakaszában vannak, és a végleges döntések az uniós intézmények közötti egyeztetések és jóváhagyások után várhatók. 

Leo Donnachie, az IIGCC vezető politikai menedzsere szerint a vállalatok fenntarthatósági adataihoz való hozzáférés elvesztése akadályt jelenthet a befektetések számára, miközben Európa versenyt fut Kínával és az Egyesült Államokkal a zöldtechnológiák terén. Szerinte a befektetőknek szükségük van ezekre az információkra a döntéshozatalhoz. Más iparági szereplők nem értenek ezzel egyet, szerintük  

a jelenlegi ESG-adatkövetelmények túlzott bürokratikus terhet jelentenek az iparág számára. 

Ezt emelte ki Patricia Volhard, a Debevoise & Plimpton ügyvédi iroda európai alapok szabályozási gyakorlatának vezetője is a Reuters kérdésére. 

Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetőjének jelentése szerint az EU-nak évente akár 800 milliárd eurónyi beruházásra van szüksége, hogy lépést tartson gazdasági versenytársaival. 

Az IIGCC előbb idézett vezető politikai menedzsere szerint  

Brüsszelnek fontolóra kellene vennie a fenntarthatósági szabályok technikai részeinek egyszerűsítését, de azok késleltetése vagy átdolgozása nemkívánatos instabilitást okozna. 

Mindeközben az EU fenntartható finanszírozási tanácsadói csoportja javaslatot tett a blokk klímabarát tevékenységeit osztályozó szabályainak módosítására, amelyek szerintük egyharmadával csökkentenék a cégek jelentéstételi terheit. A felvetésük kevesebb információ kérését javasolja egyes vállalatoktól, rugalmasságot vezetne be a helyettesítő adatok és becslések használatában, valamint más intézkedéseket is tartalmaz az EU taxonómiaszabályozásának egyszerűsítésére.  

Szakértők szerint Európa túlzottan ambiciózus fenntartható beruházási céljai – finoman szólva – jelentős pénzügyi kihívásokkal néznek szembe, mivel az éves zöldberuházási hiány jelenleg bő 400 milliárd euróra tehető. Ráadásul ez a deficit további 340–477 milliárddal is növekedhet évente a következő esztendőkben. 

A friss becslések szerint az unió teljes zöldberuházási szükséglete 2040-re elérheti az évi 1507 milliárd eurót, ami az EU akkorra várható GDP-jének a 9,2 százalékát teszi ki. Ez duplája a jelenlegi klímaberuházások összegének.  

Mi több, a zöldberuházások szempontjából kritikus NextGenerationEU 750 milliárd eurós helyreállítási alapja 2026-ban kifut, ami tovább növelheti az EU zöldpénzügyi gondjait, ha addig nem sikerül biztosítani a fenntartható finanszírozás hosszú távú kereteit. 

Fotó: Freepik

Források: 

How to fill the remaining gaps in pricing the emissions of the EU’s energy-intensive industries

2025 – testing times for the EU’s ‘Investment’ Commission

An investment strategy to keep the European Green Deal on track

Investors with 6 trillion euros warn EU not to weaken green rules

KAPCSOLÓDÓ: