Több mint 100 ezer munkahely került veszélybe az elmúlt hónapokban, miközben az ipari dolgozók szerint a vállalatok a válság valós méretét leplezik. Brüsszelben szakszervezetek és munkások közösen követelték az EU-tól, hogy biztosítsa az igazságos zöldátállást.
Brüsszelben gyűltek össze február 5-én Európa különböző országaiból érkező fémipari munkások, hogy tiltakozzanak az ipari munkahelyek bizonytalansága ellen a kontinens zöldátállása kapcsán.
A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy az Európai Unió új iparpolitikája erősebb védelmet biztosítson nekik és családjaiknak. Kiemelt követelésük, hogy az EU hatékony képzési és átképzési programokat helyezzen előtérbe, akár a munkaidő csökkentése árán is, hogy megkönnyítse az ipari munkások alkalmazkodását a fenntarthatóbb gazdasági modellhez.
Azaz a zöldátállás miatti átalakulások, leépítések az ipari dolgozók számának további csökkentését jelenthetik.
Öt év alatt egymillió ipari munkahely szűnt meg!
Lieve De Preter, a belga ACV-CSC Metea szakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a klímasemleges iparra való átálláshoz elengedhetetlen a dolgozók megfelelő képzése. Kiemelte továbbá a szakszervezetek szerepét a döntéshozatali folyamatokban, hogy biztosítsák a gyáripari szektor fenntartható jövőjét.
Bő öt év alatt, 2019 óta közel egymillió ipari munkahely szűnt meg az EU-ban, és a szakszervezetek szerint a helyzet még súlyosabb lehet, mint amilyennek látszik. Szerintük a vállalatok rövid távú szerződésekkel és a munkaidő csökkentésével próbálják leplezni a valódi válságot, amely akár 4,3 millió állás megszűnéséhez is vezethet.
Csak az elmúlt hónapokban több mint 100 ezer munkahely került veszélybe, miközben az olyan nagyvállalatok, mint a német ThyssenKrupp és a Volkswagen, gyárbezárásokat és elbocsátásokat jelentettek be.
Az átállás támogatására az EU a Zöldmegállapodás részeként létrehozta a Just Transition Fundot (JTF), azaz az Igazságos Átállási Alapot, amelyre 17,5 milliárd eurót különítettek el. Bár ez jelentős összeg, számos kihívás akadályozza, hogy ez az eszköz valóban hatékonyan kezelje a gazdasági és társadalmi átalakulás problémáit.
Sara Matthieu, a Zöldek belga EP-képviselője elismerte az alap jelentőségét, de rámutatott, hogy az nem elegendő a céljai maradéktalan teljesítésére. Szerinte a finanszírozást bővíteni kellene, különösen azokban a régiókban, ahol az átállás még el sem kezdődött. Egy erős alap elengedhetetlen ahhoz, hogy támogassuk az átállás előtt álló szektorokat, és biztosítsuk, hogy a dolgozók ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek ennek a folyamatnak – nyilatkozta Sara Matthieu az Euronewsnak.
A szakszervezetek képviselői Stéphane Séjourné iparstratégiáért felelős uniós biztossal is egyeztettek, és egy olyan irányelv kidolgozását sürgették, amely garantálná a vállalatok és szakszervezetek szoros együttműködését a változások kezelésében.
Mi az a JTF, és hogyan finanszírozzák?
Az EU még a Covid alatt, 2021-ben hozta létre a Just Transition Fundot, amelynek célja, hogy segítse a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével járó ipari átalakulást, miközben támogatja az érintett régiók gazdasági szerkezetváltását és munkahelymegőrzését.
Az alap a kohéziós politika részeként minden uniós tagállamot támogat, különös figyelmet fordítva azokra a területekre, ahol a fosszilis energiától való függőség miatt az ipari átállás nehezebb.
A JTF finanszírozása több forrásból áll össze: a 2021–2027-es időszakra előirányzott 17,5 milliárd euró részben az EU költségvetéséből származik, emellett tagállami hozzájárulások és az Európai Beruházási Bank (EIB) által biztosított hitelek is a részei. Az alap kiegészíthető az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) és az Európai Szociális Alap Plusz (ESF+) forrásaival is.
(Források: Eurometal; Cedefop; Euronews)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Alessandro Crinari