Az elmúlt két évben robbanásszerűen megnőtt a mesterséges intelligenciára fordított tőkebefektetések mértéke a legnagyobb amerikai technológiai vállalatoknál. A Microsoft, az Alphabet (Google), az Amazon és a Meta (a Facebook anyacége) mind olyan infrastrukturális beruházásokat terveznek, amelyek összege az idén elérheti vagy meghaladhatja a 300-320 milliárd dollárt. Ez a szám önmagában is megdöbbentő, de még inkább az, ha összevetjük a tavalyi 230 milliárd dolláros együttes kiadásaikkal. Az emelkedés mögött egyértelműen az MI, és különösen a nagy nyelvi modellek (large language models, LLM-ek) iránti növekvő kereslet áll. 

A mesterségesintelligencia-láz egyik fontos kiindulópontját a ChatGPT 2022 végi megjelenése jelentette, amely megmutatta, hogy a generatív MI piacképes, ráadásul a felhasználók millióit tudja rövid idő alatt magához vonzani. Ezt követően a világ többi techóriása is gyors tempóban kezdte bővíteni az adatközpontjait, méghozzá nagy teljesítményű grafikus processzorok (GPU-k) és egyéb specializált chipek beépítésével.  

A cél mindenkinél ugyanaz: versenyelőnyt szerezni a mesterséges intelligencia következő hullámában, vagy legalább nem lemaradni benne. 

A „négy nagy” egyszerre töri fel a malacperselyét 

Amazon: 100 milliárd dolláros gigaterv 

Az egyik legambiciózusabb beruházási tervet az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy jelentette be: a vállalat az idén több mint 100 milliárd dollárt kíván fordítani elsősorban az Amazon Web Services (AWS) kapacitásának bővítésére. Ez hatalmas ugrás a tavalyi 77–83 milliárdos becslésekhez képest, és több mint kétszerese a 2023-as 48 milliárdos tőkebefektetésnek. 

Az Amazon a „minden korábbinál nagyobb” ügyféligényre hivatkozva igyekszik igazolni a hatalmas költekezést. Az elvárás az, hogy az MI-alapú szolgáltatásokból származó bevételek középtávon is megtérülnek, és „egy életre szóló üzleti lehetőséget” biztosítanak a cégnek. A befektetők azonban némileg szkeptikusan fogadták a hírt, legalábbis rövid távon. 

Microsoft: 80 milliárd dollár és az OpenAI-örökség 

A Microsoft már 2022-ben megnyerte az „early mover” címet, amikor partneri viszonyra lépett az OpenAI-jal, a ChatGPT-t fejlesztő startupcéggel. Satya Nadella, a cég vezérigazgatója úgy véli, hogy a gyors növekedés érdekében nem engedhetik meg maguknak a lassítást, ezért a vállalat 80 milliárd dollárt tervez elkülöníteni MI-adatközpontokra az idei pénzügyi évben. Ennek több mint a felét az Egyesült Államokban fektetik be, ami kulcsszerepet játszhat az Azure felhőszolgáltatások megerősítésében. 

A Microsoft egyik kihívása, hogy a hagyományos felhőpiac jelenleg alacsonyabb növekedést mutat, így a vállalatnak most még inkább szüksége van arra, hogy a mesterségesintelligencia-alapú megoldásokkal pörgesse fel az Azure-eladásait. A vállalat a Copilot nevű MI-asszisztenseit egyelőre csak korlátozottan vezette be, és a nagy költségek, illetve a kezdeti „gyermekbetegségek” még visszatartják a tömeges vállalati adaptációt. 

Alphabet (Google): 75 milliárd dollár a Gemini és a keresés jövőjére 

Sundar Pichai, a Google anyavállalatának (Alphabet) a vezérigazgatója 75 milliárd dolláros tőkekiadást irányozott elő az idei évre, ami 42 százalékkal magasabb a tavalyi 53 milliárdnál. A cég nagyrészt szerverekre, adatközpontokra és mesterségesintelligencia-fejlesztésekre költi ezt az összeget. A Gemini nevű chatbot, illetve az MI-keresés továbbfejlesztése kiemelt fontosságú, bár a vállalat igen szűkszavú a projekt valós bevételeiről és felhasználói bázisáról. 

Az egyik nagy dilemmájuk, hogy hogyan integrálják az MI-t a keresőmotorba anélkül, hogy feláldoznák a rendkívül jövedelmező hirdetési modelljüket. Az újfajta „MI-áttekintések” ugyanis a találati oldalak tetején jelennek meg, kiszorítva a jól bevált linklistákat, ahol eddig a szponzorált linkekből jelentős profit származott. Ennek ellenére a Google hirdetési bevételei továbbra is rendkívül impozánsak; a tavalyi utolsó negyedévben például 54 milliárd dollárra nőtt az ebben a szegmensben realizált árbevétel. 

Meta: 60-65 milliárd a „meghatározó MI-évre” 

A Meta tavaly 40 milliárd dollárt költött mesterséges intelligenciára, és Mark Zuckerberg újabb 60-65 milliárdos ráfordítást jelez előre. A cég sikere abban rejlik, hogy a Facebookon és az Instagramon már viszonylag rövid távon is látványos eredményeket tud felmutatni:  

MI segítségével javítják a hirdetési célzást, ami közvetlen bevételnövekedést jelent. 

A befektetők ezt a kézzelfogható megtérülést díjazzák, így a Meta részvényei nem esnek jelentősen, sőt, ellentétben más Big Tech-vállalatokkal, inkább pozitív tendenciát mutatnak. A cégnek ugyanakkor továbbra is egyensúlyoznia kell a metaverzumprojektek, a hagyományos közösségi platformok és a mesterséges intelligencia között, ami hatalmas költségekkel jár. 

A semmiből berobbant kínai kihívó 

Január végén a piac megismerkedhetett a DeepSeek kínai startuppal, amely egy saját fejlesztésű MI-modellt (R1) mutatott be. A cég azt állítja, hogy a Google és az OpenAI fejlesztéseihez mérhető képességeket biztosít töredékáron, ráadásul az Nvidia csúcsgrafikus chipei nélkül. Ez sok befektető számára meglepetés volt, ami pánikszerű részvényeladásokhoz vezetett. Az Nvidia piaci értékéből egy nap alatt 600 milliárd dollár tűnt el (bár később részben visszanyerte azt), és a Microsoft, illetve az Alphabet is óriási, 200-200 milliárdos értékvesztést szenvedett el a piaci kapitalizációjuk alapján. 

A befektetők attól tartanak, hogy ha a kínai szereplők tényleg olcsón és hatékonyan tudnak MI-modelleket építeni, az rontja a nyugati fejlesztők megtérülési kilátásait, és még inkább bizonytalanná teszi a hatalmas tőkebefektetések sikerét. 

Adatközponthiány és befektetői aggályok 

A gigacégek közötti verseny központi terepe az adatközpontok kialakítása és bővítése. Egy modern MI-modell futtatásához óriási számítási kapacitásra van szükség: gondoljunk csak a GPU-k iránti elképesztő keresletre, amely az Nvidia és más chipgyártók korábbi – még 2023-as – szárnyalását is magyarázta. Most azonban a túlköltekezés és a kínálati akadályok (azaz, hogy nem mindenki tud időben elegendő GPU-t beszerezni) is visszatartja a felhőszolgáltatások növekedését. 

Az Amazon és a Google is a chiphiányra hivatkozott, mondván csak az idei év második felére mérséklődhetnek a beszállítói korlátok. Kérdés, hogy a felgyorsult kiadások mennyire hoznak valóban „robusztus” növekedést a szektorban, illetve mikor kezd el az MI maga is kézzelfogható bevételt termelni a szélesebb ügyfélkör számára. 

Bár a Big Tech-cégek vezetői eltökélten hangoztatják az MI-beruházásaik létjogosultságát, a részvénypiaci reakciók korántsem egyértelműek. A beruházók egyik része elfogadja a „költségek most, extraprofit később” logikát, de sokan máris a tőke-visszafizetéseket (osztalék, részvény-visszavásárlás) hiányolják, és félnek, hogy az MI rövid távon nem hoz látványos bevételnövekedést. 

Jim Tierney, az AllianceBernstein globális vagyonkezelő egyik vezető befektetője szerint a „mérhetetlen MI-lelkesedés” helyét lassan átveszi egy adag szkepticizmus.  

Különösen aggasztja a piacot, hogy a Google például nem sok konkrét adatot szolgáltat a Gemini chatbot használati vagy bevételi mutatóiról, ahogy a Microsoft Copilotját is sok panasz éri a magas működési költségei és az esetenkénti hibái miatt. 

A Meta ezzel szemben sikeresen tudja bizonyítani magáról, hogy az MI képes azonnali, pénzre váltható eredményeket generálni a hirdetési platformokon. Ez a kontraszt tovább erősíti a Google és a Microsoft iránti kritikus hangokat, amelyek szerint mindkét vállalatnak részletesebben be kell számolnia arról, hogy milyen kézzel fogható növekedést várnak ezen befektetésektől. 

A „Magnificent Seven” többi szereplője és más kulcstényezők 

A négy óriás (Amazon, Alphabet, Microsoft, Meta) mellett a fennmaradó három – az Apple, a Nvidia és a Tesla – tagja a „hírhedt” Magnificent Seven klubnak. Ám ezeknél eltérő módon jelenik meg az MI-beruházás: 

• Az Apple jellemzően nem saját adatközpontokban képezi az MI-modelljeit, hanem más felhőszolgáltatókkal (Google Cloud, AWS, Azure) együttműködve, így a költségei gyakran az üzemeltetési vagy a működési oldalon jelennek meg. 

• A Tesla körülbelül 5 milliárd dollárt fordított MI-hez kapcsolódó tőkebefektetésre tavaly (a 11,34 milliárd dolláros összkiadásából). Ez főleg az önvezető autók és a humanoid robotok fejlesztéséhez kell, és a vállalat szerint az idén nagyjából változatlan marad a ráfordítás összege. 

• Az Nvidia esetében egész más a helyzet: nem ők költenek a chipfejlesztésre, hanem tőlük vásárolja a fél világ a GPU-kat. A cég pénzügyi jelentései ezért a bevételek és a nyereség oldaláról mutathatnak magas számokat, szemben a partnerek hatalmas kiadásaival. 

Eközben a magán- és kockázati tőkebefektetők sem állnak le. Az OpenAI ügyvezetője, Sam Altman például 100 milliárd dolláros beruházási partnerségben állapodott meg a SoftBankkal és az Oracle-lel, amely az amerikai MI-infrastruktúra fejlesztését célozza, és a tervek szerint fél évtizeden belül akár 500 milliárd dollárig is felmehet. 

„Minden vagy semmi” az MI-fronton? 

Sokan felteszik a kérdést: vajon fenntartható-e ez a gigantikus költekezés, és nem történhet-e meg, hogy a következő években beköszönt egy „MI-tél”, amikor a piaci várakozások nem igazolódnak be, a kereslet visszaesik vagy jön egy új, még hatékonyabb technológiai megoldás, amely feleslegessé teszi a mostani rendszereket. 

A RBC Capital Markets elemzője, Rishi Jaluria úgy véli, ha egy vállalatnak most reális esélye van a vezető pozíció megszerzésére, akkor „nem teheti meg, hogy visszavesz a tempóból”.  

A bizonytalanság tehát valós, de aki kiszáll, az könnyen lemaradhat a következő technológiai forradalomról. 

Ha az idei évet nézzük, a Big Tech-vállalatok soha nem látott összegeket – 300-320 milliárd dollárt – kívánnak beruházni a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába. Bár a piacon egyre több a kritikus hang, amely szerint ennek a megtérülése korántsem garantált, a nagyok többsége nem hajlandó lassítani: a tét a jövő digitális gazdaságának az irányítása, és senki sem akar kimaradni a következő „robbanásból”. 

A DeepSeek által kiváltott sokk ugyanis rámutatott arra, hogy még a legtőkeerősebb nyugati óriások sem érezhetik teljes biztonságban magukat. A mesterséges intelligencia piaca ugyanis nemcsak dollár- (vagy jüan-) milliárdokról, hanem a technológiai dominanciáról, a szellemi erőforrásokról és a jövőbeli üzleti modellek kialakításáról is szól. A költekezés mértéke így továbbra is növekszik, miközben a rövid távú profitokat, az osztalékokat és a vállalati könyvek stabilitását néhol komoly kritika éri. 

A kérdés, amelyet 2025–2026-ban talán megválaszol majd a piac: meghozza-e a várt „extraprofitot” a hatalmas MI-infrastruktúra, vagy beköszönt az a pillanat, amikor kiderül, hogy a hype nagyobb volt, mint a közvetlen üzleti előny? Mindenesetre az biztos, hogy a mesterséges intelligencia témájában egyelőre nincs visszaút: aki nem vesz részt ebben a versenyben, az könnyen végleg lemaradhat. 

(Források: Financial Times; CNBC)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime