Trump elnök beváltotta újabb fenyegetését, és 25 százalékos vámot vetett ki minden, az Egyesült Államokba érkező acélszállítmányra. Az eddigi stratégiáját látva nem biztos, hogy ez így is marad.
Az amerikai elnök beváltotta ígéretét, és 25 százalékos vámmal sújtotta az Egyesült Államokba érkező acél- és alumíniumimportot. Trump tehát folytatja azt a rendkívül agresszív kereskedelmi politikát, amelyhez képest az első ciklusának hasonló intézkedései kezdenek eltörpülni. A történetben ráadásul van egy furcsa csavar: az elnök hivatalba lépése után első körben Kanadát és Mexikót fenyegette meg 25 százalékos általános vámokkal, majd az utolsó pillanatban egy hónapra elhalasztotta azok bevezetését. Amerika legnagyobb acél- és alumíniumszállítója azonban éppen Mexikó és Kanada (a harmadik importőr Brazília), így az USA két szomszédja mégsem tudta elkerülni a tarifákat, még ha azok most kifejezetten konkrét termékekre is vonatkoznak.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Trump szívesen alkalmazza a „tárgyalj utána, hogy megelőzd” elvet, vagyis hajlandó a rendeleteit az alkupozíciója erősítésére használni, hogy aztán egyszerűen befagyassza a végrehajtásukat, amennyiben a megvámolt ország hajlandó megtenni, amit cserébe kér. A mostani vámrendelet meglepően későn, március 4-én lép életbe, így feltételezhető, hogy az elkövetkezendő hetekben mindenki tárgyalásos rendezésre törekszik majd, hogy elkerülje a kereskedelmi háborút.
Ezt a feltevést támasztja alá az is, hogy Trump nem először tölti meg a vámfegyvert acéllövedékekkel. Első elnöki ciklusában, 2018-ban ugyanilyen nagyságú vámot vetett ki az acélra (az alumíniumra akkor 10 százalékosat), a célja pedig ugyanaz volt, mint most: a külföldi anyagok drágításával a hazai termelés felfuttatása. Végül számos ország mentességet kapott, köztük Kanada és Mexikó is – az Európai Unióval (amely célzott bosszúvámokkal élt 180 amerikai termék esetében) Biden elnök kötött fegyverszünetet, amely éppen néhány hét múlva, március végén jár le. Amennyiben Trump mostani lépése az egyezség felrúgását jelenti, Brüsszel újból aktiválni fogja a mintegy 4,8 milliárd eurónyi amerikai árura kivetett vámokat. Az acélra és alumíniumra kirótt tarifák természetesen Németországot érintik elsősorban Európában mint Hollandia mellett az egyetlen olyan EU-s államot, amely az USA legnagyobb beszállítói között van.
A régi szabályok szerint
Az Európai Bizottság már a bejelentés előtt jogellenesnek nyilvánította a Trump által kirótt vámokat, és felsorakoztatta az összes ismert kommunikációs panelt a tarifák ellenében, mondván: a vámokat végső soron azok inflációs hatásával együtt Egyesült Államok polgárai fizetik majd meg, megzavarva a globális piacok hatékonyságát, szétzúzva az integrációt. A jogellenessé nyilvánítás a mostani játszmában egyedül a bizottságnak fontos, Trump kinyilvánítottan nem foglalkozik vele. Erre hivatkozva azonban az EB a Kereskedelmi Világszervezethez tud fordulni, követve az old school játékszabályokat, legitimálva a várható ellencsapásokat.
Márpedig azok nem váratnak magukra, ráadásul durvábbnak ígérkeznek, mint Trump első ciklusa alatt. Amikor Brüsszel összeállította a lehetséges bosszúvámok listáját, nem kellett sokáig gondolkodni: gyakorlatilag elővette a 2018-as jegyzeteit, és várhatóan ugyanúgy a motorkerékpárokat (itt a Harley-Davidson a legnagyobb amerikai vesztes), a bourbon whiskyt, a mezőgazdasági és a ruházati termékeket fogják agyonvámolni. Nem is akárhogy: a 2018-as 25 százalékossal ellentétben az unió emelné a tétet, és azonnal 50 százalékig terjedő tarifákkal nyitna. A Harley és a Bourbon esetében ráadásul duplán célzott támadásról van szó: a termékek alapvetően két hagyományosan erős republikánus államban, Wisconsinban és Kentuckyban készülnek, vagyis a rájuk kivetett vámok mögött még politikai nyomásgyakorlás is húzódik.
Brüsszel határozott kommunikációja azonban kevés az európai acélipari vállalatoknak. Amennyiben a Trump-tarifák valóban életbe lépnek március elején, nemcsak a nehéz eladhatóság lesz a problémájuk, hanem az is, hogy a vámok általános kiterjesztése miatt a harmadik országok az USA helyett megpróbálnák a forgalmukat az Európai Unióba terelni. Ennek elkerülése érdekében az ipari cégek máris fokozott védelmet kérnek az Európai Bizottságtól, amely paradox módon éppen védővámokkal tudná azt biztosítani.
Az acél- és alumíniumvámok valószínűleg csak a kezdet. Trump a napokban jelent be egy újabb vámcsomagot, amely a legsúlyosabban az Európai Uniót fogja érinteni. Az amerikai elnök kiegyenlítést tervez, vagyis azonos termékek esetében minimum ugyanakkora illetéket fog kiróni az importárukra, mint amennyit az adott ország vetett ki az amerikaiakra. Az EU esetében ez leginkább az autóipart érinti: míg az amerikai vámok jelenleg 2,5 százalékon állnak, Európában 10 százalék az alaptarifa. Bár a kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság hajlandó lenne ezt a számot az amerikaihoz hasonló szintre csökkenteni, mire ez bekövetkezik, Trump már bejelenti az új tarifákat – vagyis a helyzetet ismét csak egy büntetés utáni tárgyalással lehet majd normalizálni.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Rawpixel
