Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.

Amióta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke decemberben megkezdte újabb ötéves megbízatását, az MI-innováció előtérbe került. A Politico újságírója, Pieter Haeck szerint csodafegyverként vetette be a mesterséges intelligenciát Európa lanyha gazdaságának élénkítésére. 

Ezzel párhuzamosan Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a szabályozások csökkentésével és nagy beruházások támogatásával megduplázta a globális mesterségesintelligencia-verseny megnyerésére irányuló törekvéseit, míg a kínai DeepSeek egy újonnan kifejlesztett MI-modellel száll be a versenybe. 

Persze az EU is fel tud mutatni valamit: modellek helyett leginkább törvényeket, amelyek elméletileg a potenciálisan veszélyes MI-k megfékezését szolgálják, ám a techcégek szerint az ilyen jogszabályok csak hátráltatják Európa mesterséges intelligenciával kapcsolatos törekvéseit.  

Von der Leyen 2019-ben az EU végrehajtó testületének élén azzal kezdte az első ciklusát, hogy jogszabályokat ígért az MI „emberi és etikai következményeinek” kezelésére. A mesterséges intelligenciáról szóló törvénytervezet két évvel később, 2021 áprilisában látott napvilágot. A tavalyi év közepére ez a hozzáállása valamelyest megváltozott, mivel a második elnöki ciklusára pályázott, így ígéretet tett az EU növekedését hátráltató problémák, például a bürokrácia túlburjánzásának megoldására. 

Szerinte Európa már most is élen jár a mesterséges intelligencia biztonságossá tételében, így ehelyett arra kell összpontosítania, hogy vezető szerepet töltsön be „az MI innovációjában”. Ezt a feladatot a Bizottság új technológiai főnökére, a finn Henna Virkkunenre bízták.  

Ez komoly kihívás, hiszen az Egyesült Államokban található a legtöbb vezető MI-szolgáltató, például az OpenAI, a Google és az Anthropic, amely a Claude-ért felelős. Emellett ott vannak a világ legnagyobb felhőszolgáltatói és a mesterségesintelligencia-chipek óriása, az Nvidia.  

Az európai cégek ezzel szemben még a technológia használatában is nagyon lassan haladnak, mindössze 13 százalékuk alkalmazza a mesterséges intelligenciát. 

Virkkunen, aki alig két hónapja van hivatalában, megpróbálta korrigálni ezt az irányt. Kezdetben bejelentette, hogy 1,5 milliárd eurót invesztál hét, a technológiára optimalizált szuperszámítógépbe, vagyis a beruházás felét az EU finanszírozza. (A szuperszámítógépek az európai MI-startupokat hivatottak segíteni a ChatGPT riválisainak kiképzésében.) 

Januárban a davosi Világgazdasági Fórumon elmondta, hogy cselekedni kell, hiszen az Európai Unió le van maradva az innovációban.  

Az EU-nak azonban nem lesz egyszerű dolga, mivel a tagállamok költségvetése továbbra is szűkös, a befektetők számára pedig elakadnak a tőkepiacok megnyitására irányuló erőfeszítések. Axel Voss, az Európai Parlament képviselője – aki az unió MI-felelősségi szabályokkal kapcsolatos munkát vezeti – megerősítette, hogy az EU jelenlegi MI-költségvetése igencsak alacsony. Emellett 

hiába vannak tehetségek, egyetemek és megfelelő kutatás-fejlesztés, a szabályok – ahogy azt több amerikai vállalat is említette – megfojtják az innovációt. 

Kent Walker, a Google és az Alphabet globális ügyekért felelős elnöke szintén úgy gondolja, hogy a legfejlettebb modellekre vonatkozó uniós szabályok nem igazán segítik az EU felzárkózását, hiszen a techcégek egyre inkább visszatartják innovatív szolgáltatásaikat az európai fogyasztóktól. 

Joel Kaplan, a Meta lobbistája egyenesen kivitelezhetetlennek és technikailag megvalósíthatatlannak ítélte a követelményeket. 

Marietje Schaake volt európai parlamenti képviselő és a szabályrendszer egyik szakértője azonban elutasította a kritikákat, mondván, hogy ezek csupán a techóriások próbálkozásai a szabályozás kijátszására. 

Ez lehet az EU bosszúja? 

A Goldman Sachs jelentése szerint Trump új vámtarifái arra késztethetik az EU-t, hogy megtorlásként az áruk helyett az amerikai techszolgáltatásokat vegye célba. Mivel Európának nagy a kereskedelmi deficitje a szolgáltatások terén, Brüsszel a digitális korlátozásokkal ellensúlyozhatja Washington kereskedelmi intézkedéseit. 

Az amerikai elnök újabb vámok kivetésére vonatkozó terve váratlan válaszlépésre késztetheti az EU-t – nem közvetlenül az amerikai áruk megadóztatásával, hanem az amerikai techcégek európai digitális gazdaságban betöltött dominanciájának visszaszorításával. 

Ezzel viszont gyakorlatilag maga alatt vágná a fát, hiszen  

az amerikai digitális szolgáltatások korlátozásával az EU egy olyan ágazatra sújthatna le, amely milliárdos bevételt termel az európai piacokon. 

A 2018-as évtől eltérően azonban – amikor is Trump először vette célba az európai acélt és alumíniumot, erre válaszul pedig Brüsszel a kulcsfontosságú amerikai termékekre, köztük a bourbon whiskyre és a motorkerékpárokra kivetett vámokkal válaszolt – az EU-nak most még egy ász van a tarsolyában: a kényszerítés elleni eszköz (ACI), amely a harmadik országok által gyakorolt gazdasági nyomás kivédésére szolgál. 

Az ACI felhatalmazza Brüsszelt arra, hogy a kereskedelmi kényszerintézkedésekre válaszul vámokat vessen ki és korlátozza az európai piacokra való bejutást, ezzel pedig megadja a keretet a Washingtonnal szembeni fellépéshez. Az egyik terület, amelyet vizsgálnak, a digitális gazdaság. Míg az EU-nak jelentős az áruforgalmi többlete az USA-val szemben, addig a szolgáltatások terén évente közel 150 milliárd eurós a deficite, ami az áruforgalmi többlet felét teszi ki. Az egyensúlyhiány egyik fő oka az amerikai techvállalatok dominanciája. 

A Goldman Sachs közgazdászai szerint ennek az ágazatnak a megcélzásával Brüsszel anélkül vághat vissza, hogy a fizikai árukkal szembeni vámháborúba kezdene. 

Azonban a hagyományos vámokkal ellentétben, amelyek gyorsan bevezethetők, az ACI keretében hozott intézkedésekhez az EU 27 tagállamából legalább 15 jóváhagyására van szükség, ami lassíthatja Európa reakcióját. Az unió egyelőre nem tesz mást, mint figyeli Trump következő lépését. Ha az elnök beváltja az új vámokra vonatkozó ígéretét, Brüsszelnek döntenie kell: közvetlen válaszcsapást mér a tengerentúlról érkező árukra, vagy egy stratégiaibb megközelítést alkalmaz, amely az amerikai techszektort helyezi a kereskedelmi háború célkeresztjébe.