Jelenleg függőben vannak a mexikói és kanadai termékekre belengetett 25 – a kanadai energia esetében csak 10 – százalékos vámok, de amennyiben Trump úgy dönt, hogy élesíti azokat, a hatásai pusztítók lehetnek az európai országokra nézve – még akkor is, ha maga az EU megússza a hasonló vámbüntetéseket. Ne felejtsük el, hogy a kínai termékek esetében Washington már 10 százalékkal emelte a tarifák mértékét. 

Romba dőlhetnek a német remények 

A német korrigált GDP 0,1 százalékkal csökkenhet 2025-ben és 0,4 százalékkal 2026-ban – mutat rá az IW Köln kutatóintézet február 5-én közzétett tanulmánya. A teljes EU-nak az idei évre a némethez hasonló, jövőre pedig 0,3 százalékos csökkenést jósolnak. Ez azt jelenti, hogy a vámok még azt a csekély, 0,3 százalékos növekedést is felemésztenék, amellyel a német szövetségi kormány számolt erre az évre. A helyzet még rosszabb lenne, ha beigazolódnának az iparhoz köthető szolgáltatók számításai – 0,1 százalékos csökkenést várnak –, akkor pedig pláne, ha a német kereskedelmi és iparkamarának lenne igaza a maga mínusz 0,5 százalékos jóslatával. 

A német bruttó hozzáadott értéken (GVA) belül jelenleg 12,5 milliárd euró a Mexikóból, Kanadából és Kínából az Egyesült Államokba irányuló exporttól függ. Ez javarészt annak köszönhető, hogy számos német elektronikai, fém- és vegyipari vállalat köztes termékeit ezekben az országokban dolgozzák fel, és innen exportálják a kész termékeket az USA-ba. Emiatt egyébként a Mexikóban 2100 telepet fenntartó német cég még közvetlenebbül érezné a büntetővámok hatásait.  

A vámkonfliktus valószínűleg visszafogja az érintett országok gazdasági bővülését, ezáltal a német termékek iránti keresletet is, valamint növeli a globális gazdasági bizonytalanságot, ami mérgező a befektetési környezetre nézve és hátrányosan érinti a német vállalatok üzletmenetét.  

A tanulmány szerint a teljes kár 2026 végére elérheti a 25 milliárd eurót,  

és ha a vámmal sújtott országok valamilyen módon visszavágnának az USA-nak, az tovább súlyosbítana a helyzeten. 

Eközben, habár a fogyasztói árakra gyakorolt közvetlen hatások korlátozottak lennének, az energiaárak sokkal ingadozóbbá válnának. Ez pedig egy fontos tényező, hiszen Trump többször is azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben az európai országok nem vásárolnak több energiaforrást az Egyesült Államokból – például cseppfolyósított földgázt (LNG) –, vámokat fog kivetni a tőlük érkező termékekre is. Az IW Köln fent vázolt előrejelzése még úgy is rémisztő, hogy nem vette figyelembe ezt a forgatókönyvet. 

Mexikó és Kanada felkészül 

A vámháború különösen keményen fogja sújtani Mexikót és Kanadát, hiszen mindkét ország nagymértékben függ az Egyesült Államokkal való kereskedelemtől. Míg az USA Mexikóval, Kanadával és Kínával folytatott kereskedelme az ország GDP-jének alig 8 százalékát teszi ki, addig Mexikó esetében ez több mint 44, Kanadánál pedig eléri a 36 százalékot. 

Kína nemrég 15 százalékos megtorló vámokat vetett ki a szénre és az LNG-re, miután Washington 10 százalékkal emelte az illetéket minden kínai termékre, emellett fontolgatják, hogy panasszal fordulnak a Kereskedelmi Világszervezethez. Peking ellencsapása akár Európa javára válhat, mivel a kontinens valószínűleg továbbra is a legvonzóbb piac marad az amerikai exportőrök számára.  

Az EU esetében az LNG-szerződések jelenthetnek fogáspontot 

Ha Trump az EU-ra is kivetné a vámokat, nem valószínű, hogy a blokk ezt az energiára célzott tarifákkal torolná meg, hiszen az LNG-ellátásának közel fele az USA-ból származik. „A kormányok kontraproduktívnak tarthatják a további költségek növelését, amikor az energiaárak már így is magasak” – mutatott rá Alex Froley, az ICIS áruforgalmi elemzője. 

Mindezeken felül az egyenletnek további tényezői is vannak. Az LNG szállítási költségei az elmúlt 5 év legalacsonyabb szintjén állnak, miközben a globális kereslet várhatóan idén tetőzik. Hogy erre miként válaszol az amerikai elnök, az egyelőre kérdéses. 

Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Trump arra az LNG-mennyiségre összpontosíthat, amelynek a megvásárlására az EU-nak már szerződéses kötelezettségei vannak, így ezek az USA szempontjából „nyomásgyakorló eszközzé” válhatnak. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Filip Singer