Donald Trump február 3-án befagyasztotta a USAID (United States Agency for International Development), azaz az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség működését. A világ egyik legnagyobb segélyszervezetének a helyét a kínai Egy övezet, egy út infrastrukturális projekt veheti át – hívják fel a figyelmet a szakértők.
Szerzők: Páczi Zsolt és Mórász Ferenc
Donald Trump amerikai elnök február 3-án bejelentette, felfüggeszti a USAID működését, ezzel a világ egyik legnagyobb segélyszervezetét és több mint 40 milliárd dollárt von ki a nemzetközi segélyezésből. Kína lehet a USAID kivonulásának győztese, hiszen „a létfontosságú külföldi erőforrásokhoz való hozzáférést” keresi, illetve igyekszik „szövetségeket építeni olyan területeken, amelyek nem esnek az USA érdekszférájába” – vélekedik a Cornell University alkalmazott közgazdász- és politológusprofesszora, Christopher Barrett.
Az Egy övezet, egy út törhet be a USAID helyére
Azok az országok, amelyek a 64 éve futó USAID program részesei voltak, egyéb kedvezményes infrastrukturális beruházási projektek után kénytelenek nézni – így mások mellett például Kínához fordulhatnak támogatásért. „Vákuum keletkezett. Még ha az Egy övezet, egy út nem is segély-, hanem infrastrukturális program, energiát és tiszta vizet jelenthet [a USAID nélkül maradt fejlődő országok számára]” – mondta Sharif Naubakhar, a hongkongi tudományos és technológiai egyetem közpolitika professzora. Az Egy övezet, egy út (Belt and Road Initiative, azaz BRI) 12 éve nyújt alacsony kamatozású hiteleket autópályák, kikötők és erőművek építéséhez olyan fejlődő országokban, amelyek közül sokan a USAID kedvezményezettjei is voltak.
Banglades például az elsők között fordulhat Pekinghez a USAID-források pótlásának reményében. Dakka gazdaságilag nehéz helyzetben van, hiszen az ügyvezető kormány eladósodással küzd, miközben a gazdasági növekedés lassulásával és valutájának értékvesztésével kell szembenéznie. Kína már számos projektet pénzelt Bangladesben, és az átmeneti kormányt is támogatja – hívja fel a figyelmet a Council on Foreign Relations (CFR) egy január 29-én megjelent tanulmányában.
Ha az Egyesült Államok lényegében lemond bármiféle szerepvállalásról egy olyan országban, amely az amerikai kapcsolatot keresi, de Kína fő stratégiai partnere lehet, akkor Peking egyértelműen még több segélyt és kölcsönt ajánl majd Bangladesnek, mint amennyit eddig”
– írja a CFR.
A Bruegel brüsszeli agytröszt hangulatelemzéséből pedig megállapítható, hogy a legtöbb fejlődő ország – India kivételével – pozitívan tekint a BRI-re. Kínai tisztviselők szerint 2023-ban körülbelül 150 ország vett részt az infrastrukturális projektben, és az ezekkel való kereskedelem értéke tavaly először haladta meg a teljes kínai kereskedelem 50 százalékát, miután 6,4 százalékkal növekedett az import és export esetében egyaránt – osztotta meg egy vámhivatalnok januárban.
A hatékonysághoz át kell gondolni a BRI működését
A BRI-nek azért akadnak még korlátai. Kína az elmúlt két évben leszűkítette a program fókuszát annak érdekében, hogy elkerülje a kedvezményezett országok eladósítását, a helyi környezet károsítását, illetve a lakosság esetleges áttelepülését. A kínaiak a „kicsi, de szép” elv szellemében kezdték működtetni a BRI keretében zajló projekteket. Ennek a lényege, hogy kisebb, nem állami, hanem magán- vagy tartományi tulajdonban lévő vállalatokat vonnak be a projektekbe, így elősegítve, hogy azok nyereségesebbek legyenek, kevesebb adósságot hagyva maguk után a kedvezményezettek oldalán.
Fontolóra vehetnek például „mini” vízerőművek létesítését, kisebb közúti és digitális infrastrukturális projekteket, amelyek kis volatilitási kockázat mellett hoznak nyereséget. A „kicsi, de szép” szemlélet továbbá megerősíthet kisebb kínai vállalatokat, amelyek részt vesznek ezekben a programokban.
A Fülöp-szigeteken számos kínai háttérrel működő közlekedési projekt szűnt meg – hívta fel a figyelmet Maria Ela Atienza, a Fülöp-szigeteki Diliman egyetem politológusprofesszora. A Kínát nyilvánosan támogató tisztségviselők szavazóik elvesztését kockáztatják, mivel Manila és Peking között folyamatos a vita a dél-kínai-tengeri szuverenitás kérdésében. A USAID eközben majdnem 4,9 milliárd dollár értékben ruházott be az államban.
A másik, amiben a USAID előnyösebb volt, a projektpaletta, hangsúlyozza Naubakhar. Az amerikai támogatások ugyanis az infrastruktúra mellett a katasztrófaelhárításra, a szegénység csökkentésére és a környezetvédelemre is kiterjedtek. Japán, Dél-Korea és Nyugat-Európa segélyprogramjai azonban pótolhatják a USAID támogatásainak egy részét a világ szegényebb részein, ha az amerikai program teljesen megszűnik.
Miért kaszálta el Trump a USAID-et?
Trump és egyik fő tanácsadója, a milliárdos techvezér Elon Musk. Az amerikai elnök jelezte, hogy a tengerentúli kiadásokat szorosan az America First megközelítéséhez akarja igazítani. Szerinte ezek a pénzköltések nem hoznak értéket az amerikai adófizetők számára.
Ebben lehet némi igazság, amikor az ügynökség részéről olyan projektek bukkannak fel, mint 1,5 millió dollár az LMBTQ-mozgalom szerbiai csoportjának támogatására vagy 6 millió az egyiptomi turizmusra. Hétfőn, az X Spaces reggeli műsorban Musk azt mondta, a USAID „hihetetlenül elfogult politikailag” és „radikálisan baloldali ügyeket támogat világszerte – beleértve Amerika-ellenes dolgokat”. „Nem egy kukacos almáról van szó, hanem egy köteg kukacról” – fejezte ki az ügynökségről alkotott éles véleményét.
A USAID leépítése mögött az előbbiek mellett Trump és Musk népszerűségének a további növelése is állhat. A közvélemény-kutatások ugyanis azt sugallják, hogy az amerikai szavazók a külföldön biztosított segélyek csökkentését támogatnák
– a Chicago Council on Global Affairs egészen az 1970-es évekig visszamenőleg megerősíti ezt.
Dollármilliárdok tűnnek el a nemzetközi segélyezési rendszerből
Tekintettel az USA-ból származó finanszírozás aránytalanul nagy összegére, a segélyek esetében kieső dollármilliárdok kétségtelenül az egész világon éreztetik majd hatásukat.
A legfrissebb kormányzati adatok szerint az Egyesült Államok 2023-ban 68 milliárd dollárt költött nemzetközi segélyekre, és ennek több mint a felét – 43,4 milliárd dollárt – a USAID-en keresztül finanszírozták. Ezek többsége Európába – azon belül is főként Ukrajnába –, Eurázsiába és a szubszaharai térségbe áramlott. Az ügynökség 5 fő kedvezményezettje 2023-ban:
- Ukrajna
- Etiópia
- Jordánia
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- Szomália
Hogy a USAID tevékenységének a nagyságát még jobban érzékeltessük, az említett 43,4 milliárd dolláros költségvetésből 10,5 milliárdot humanitárius segélyezésre fordítottak, ami meghaladja az amerikai kormányzat által külön ilyen jellegű projektekre fordított összeget (1. ábra) – ezzel a USAID a világ egyik legnagyobb humanitárius segélyező szerve.
A USAID-et 1961-ben hozta létre az Egyesült Államok John F. Kennedy rendelete alapján azzal a küldetéssel, hogy széles körű segélyezési projekteket működtessen világszerte. Tevékenysége az éhínség elleni küzdelemtől kezdve az egészségügyi és humanitárius segélynyújtáson át a fejlődő országok gazdasági kapacitásainak bővítéséig terjed. Konkrét közelmúltbeli példaként lehet hozni az Ukrajnában megsérült katonáknak nyújtott művégtagok finanszírozását vagy Afrikában az ebola terjedésének megfékezése elleni küzdelmet.
Az ügynökség körülbelül 10 ezer dolgozójának több mint a kétharmada a tengerentúlon munkálkodik, és a projektjeinek a jó része más, a USAID által alapított, vagy vele szerződésben álló szervezeteken és intézményeken keresztül valósult meg.
A USAID működésének a leállítása tehát dollármilliárdok eltűnését jelenti a nemzetközi segélyezési rendszerből. Ezzel együtt „nyilvánvaló, hogy az amerikai befolyás csökkenésével másoké növekedni fog, többek között Kínáé”
– tette hozzá Jayant Menon.
Afrika kilátásai
Afrika köztudottan a nemzetközi segélyek középpontjában szokott lenni, és ez a USAID esetében is megfigyelhető volt. A segélymegvonás több ezer egészségügyi dolgozót érint a kontinensen, ami Kenyában különösen súlyos helyzetet teremt, hiszen itt több mint 30 000 orvos és ápoló veszítheti el a munkáját, akik mind a USAID AIDS-segélyprogramjában (Pepfar) dolgoztak.
Az USA, Afrika legnagyobb külföldi segélyforrása, 2023-ban több mint 6,5 milliárd dollárt biztosított a szubszaharai országoknak. Azonban, ahogyan azt a fenti táblázatban is láthatjuk, Afrika donorjai továbbra is nyugati szervezetek és országok maradnak, úgymint a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA), Németország és Svédország. Ezek ellenére
Trump döntése hatalmas ajándék lehet Kínának, hiszen ez bőséggel nyitja meg az utat új befektetési lehetőségek előtt.
A USAID által biztosított források 2023-ban Dél-Szudán, Szudán és Szomália állami bevételeinek 51-83 százalékát tették ki, további hat afrikai országban pedig a kormányzati bevételeknek körülbelül a tizedét adták, így például Egyiptomban, Etiópiában, Malawiban, Mozambikban, Ruandában és Tanzániában is. Azt azonban, hogy Kína hogyan profitál majd a helyzetből, még csak kezdetleges jelek alapján lehet találgatni.
Kína egyelőrea kontinens csak 10. legnagyobb adományozója: 2022-ben mindössze 5-8 milliárd dollárt biztosított az afrikai országok számára. A keleti nagyhatalom elsősorban hitelekkel és a természeti erőforrások kiaknázásának támogatásával segíti Afrikát, nem pedig vissza nem térítendő segélyekkel. Kína erőssége az infrastruktúra fejlesztésében van, például utak és vasutak építésében, amelyek hitelek révén valósulnak meg, és nem segélyekből.
Peking egyik stratégiája az lehet, hogy növeli a Kína–Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) által biztosított segélyek arányát a hitelekhez képest, de sok szakértő rámutat arra, hogy Kína még nem képes teljes mértékben betölteni az USAID által hagyott űrt, hiszen nem segélyalapú, hanem kereskedelemorientált megközelítést alkalmaz. Az ország fejlesztési ügynöksége, a 2018-ban alapított China International Development Cooperation Agency (CIDCA) más filozófiát követ: Kína nem finanszíroz politikai és civil társadalmi szervezeteket, mivel – ellentétben az amerikai gyakorlattal – nem avatkozik be más országok belügyeibe.
Egy tollvonás, és bevégeztetett?
A USAID 1998-ban törvényileg önálló működési jogkört kapott. Ez azt jelenti, hogy Trump nem állíthatja le egyetlen tollvonással a tevékenységét, mivel ez számos bírósági és kongresszusi akadályba ütközhet. Igaz, most, hogy a kongresszus is a republikánusok kezében van, egy, a szervezet működésének felfüggesztéséről szóló törvény elfogadása valószínűleg nem okozna nagy gondot.
A Trump-kormányzat egyik terve az, hogy a USAID szervezetét beolvasztja a külügyminisztériumba, és annak egyik ágaként működteti tovább. Ezzel együtt jelentős költségvetés- és munkaerő-csökkentést terveznek az ügynökségnél – jelezte a BBC amerikai partnere, a CBS értesüléseire hivatkozva.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Shawn Thew
