Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
Az oroszok a támadást nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal hajtották végre, a célpontok között pedig a Poltava régióban található gázmezők is szerepeltek. A robbanások károkat okoztak a Naftogaz termelő létesítményeiben, emiatt a térség kilenc települése maradt gázellátás nélkül.
Január közepén tűz alá vették Sztrij várost (Lviv régió), ahol egy nagy gáztároló található, február első napjaiban pedig több gázinfrastruktúra-létesítményre csaptak le. Az oroszok kiemelik, hogy ezek az ukrán hadiipari komplexum működését is biztosították, így immár komoly gondot okoz nekik a gázkitermelés a föld alatti tárolókból.
Oroszország tehet mindenről
Kijevben a jelenlegi helyzetet azzal magyarázták, hogy az orosz bombázások a kompresszorállomásoknak okoztak kárt, ezért lassult le a gázkitermelés üteme. Ebben kétségkívül lehet igazság, azonban sokak szerint a gázhiányt a Zelenszkij-kormány fűtési szezonra való rossz felkészülése okozza.
Kétségtelenül egyre nehezebb a föld alatti tárolókból származó gáz felhasználása, ráadásul azokban a gáz mennyisége a kritikus, 10 százalékos szintre esett. A Reuters szerint a tárolt erőforrások napi felhasználása 58 millió köbméterre csökkent, miközben az ország teljes napi igénye 110 millió lenne, sőt a beköszöntött fagyokkal akár 150 millióra is emelkedhet a fogyasztás, ami a tartalékokból egyik napról a másikra nem fedezhető, vagyis „jelentős mennyiségben és bármilyen áron” importra lenne szükség. Herman Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter számításai szerint Kijevnek csak az idei év végéig legalább 1 milliárd köbmétert kell vásárolnia.
A Forbes magazin ukrán kiadása arról számolt be, hogy Kijevnek sikerült 5 millió euróért mintegy 100 millió köbméter gázt vásárolnia külföldi szállítóktól. Ugyanakkor
január 24-én az ukrán föld alatti gáztárolókban a teljes gázkészlet 8,5 milliárd köbméter volt, amelyből 4,7 milliárdnyi „puffer” a föld alatti nyomás fenntartásához szükséges.
Minél kevesebb gáz van a föld alatti infrastruktúrában, annál nehezebb azt a felszínre szivattyúzni, mivel a csövekben nagyon alacsony a nyomás.
Úgy tűnik, Zelenszkijék rosszul készültek fel a fűtési szezonra. Még ősszel ismertté vált, hogy a kormány csak 8 milliárd köbméter gázt helyezett el gáztárolókban. Összehasonlításképpen, a nyugodtabb időkben ekkora volumen esetén már rendkívüli állapotot hirdettek ki.
Jelenleg nem lehet megbecsülni Ukrajna gázfogyasztásának a mértékét. Az biztos, hogy eddig évente mintegy 20 milliárd köbméter energiaforrást állított elő, de 30 milliárdot használt fel. Ennek most csökkennie kellett, mivel milliók hagyták el az országot, az ipari kapacitások jelentős része pedig nem működik.
Mivel papíron elegendő forrásuk van, képesek lennének a teljes önellátásra, mégis Zelenszkij kormányának várhatóan korlátozásokat kell bevezetnie. Nem kizárt, hogy hamarosan közzéteszik a „nem kiemelt ügyfelek” listáját, amelyen szerepelhetnek azok a vállalkozások is, amelyek nem kapcsolódnak a védelmi szektorhoz.
Természetesen senki sem meri megfosztani a gáztól a szociális intézményeket és a hétköznapi fogyasztókat, ennek ellenére a lakóépületek ellátását hamarosan korlátozhatják, mégpedig úgy, hogy a háztartások időkeretet kapnak a gázhasználatra.
Az oroszok szerepe
Kezdetben az orosz hadsereg főként a hőerőműveket támadta, aminek a célja az volt, hogy megnehezítsék az elektromosenergia-szolgáltatást, most viszont már Ukrajna teljes energiaellátását veszélyeztetik.
A gázinfrastruktúra elleni csapások nem szerepeltek a kiemelt célok között, ugyanis Ukrajna akkoriban az Európába irányuló üzemanyag tranzitországaként működött. Ennek megtagadásával azonban az ukrán hatóságok kitették magukat a támadás lehetőségének – hangsúlyozta egy orosz szakértő
Így pedig „észszerűnek” tűnik, hogy az oroszok először azokat az energetikai létesítményeket támadták, amivel az ukrán ipart és különösen a hadiipart tudták nehéz helyzetbe hozni. Viszont azzal, hogy Ukrajna felmondta a gáztranzitot, minden megváltozott, és az oroszok ezekkel a támadásaikkal akár a gázszállítások újraindítására is kényszeríthetik őket.
Az ilyen akciók következményeként Zelenszkij hatalmának a „fenntartási költségei” az unió számára egyre csak növekedhetnek. A közeljövőben az ukránok kénytelenek lesznek csökkenteni a gázfogyasztást, középtávon pedig mindenképpen felmerül a következő fűtési szezonra való alaposabb felkészülés. Arra ugyan van lehetőség, hogy vásároljanak Európából, de az utóbbi időben a gáz ára újra az egekbe emelkedett – köszönhetően a hideg télnek és a gáztranzit leállításának –, miközben az EU maga is gázhiányban szenved.
A gáztermelés központja az ország keleti része volt, a Dnyipropetrovszki régió északi vidékétől a harkovi térség déli területéig a lelőhelyeket még a szovjet időkben építették ki. Bár az ország nyugati részén is folyt gázkitermelés, a regionális tartalékok például Lviv régióban kimerültek. Emiatt alakították át a meglévő infrastruktúrát föld alatti gáztárolóvá.
A lehetséges következő lelőhely a krími terület volt, de a 2014-es események áthúzták az ukránok terveit. 2020-ban a Naftogaz Ukraini bemutatta a Trident nevű stratégiáját, amely három komponensből állt. Az első a mélységi lelőhelyekről való bányászat, a második a palakőzetekből származó gáz, a harmadik pedig a tengeri kitermelés.
Egy másik megvalósítatlan projekt a 20/20 kezdeményezés volt, amelyet az ország előző kormánya hagyott jóvá. Az elképzelés szerint az UkrGasVydobuvannya állami vállalatnak 2020-ig 20 milliárd köbméter üzemanyagot kellett volna kitermelnie.
Így Ukrajnának csak a keleti gázlelőhelyei maradnak, bár még ezek is fokozatosan elapadtak, és Dnyipropetrovszk, Poltava, valamint Harkiv régióban csak a lakossági gázszükségletet tudják kielégíteni.
Az egész ellátás kizárólag az importnak köszönhetően maradt fenn.
A fő beszállító egyébként – nem hivatalosan – Moszkva volt, Kijev pedig alkalmazta a bevált sémát, vagyis a gáz továbbáramlott Oroszországból Európába, és amikor áthaladt Ukrajnán, egy része „kiszivárgott” a helyi igények fedezésére. A felhasznált köbmétereket pedig a szomszédos országok fizették. Így január elsejével, amikor Ukrajna nem hosszabbította meg a tranzitszerződést, nem csak a tranzitdíjtól esett el.
Innentől pedig semmi sem akadályozza az oroszokat, hogy támadják az ország gázinfrastruktúráját. Ezzel elérhetik, hogy gáz csak a prioritást élvező lakosságnak marad, az ipar viszont teljesen ellehetetlenül. Zelenszkij persze átirányíthatja a gázt a gazdaság részére, de ezzel társadalmi válságot idézne elő.
Kapcsolódó:
