A probléma csak az ára, a mérete, és hogy nem dobják piacra. 

A Facebook még 2017-ben mutatta be egy olyan agyolvasó sapka terveit, amellyel csak ki kell gondolnunk, mit pötyögnénk le egy üzenetbe, és az le is íródik. Az azóta Meta névre átkeresztelt cég most valóban elkészült vele. A probléma csak annyi, hogy a szerkezet fél tonnát nyom, 2 millió dollárba kerül, és még soha nem hagyta el a laboratóriumot.  

Mégis eredményesnek mondható, hogy a Meta ideg- és MI-kutatóinak sikerült elemezniük az agyműködést gépelés közben, és csak a gondolatokból meghatározni, hogy a program milyen billentyűket nyomjon le. A kutatás, amelyet a cég által közzétett két dokumentumban, valamint egy blogbejegyzésben tettek közzé, különösen lenyűgöző, mert az alanyok gondolatait a koponyájukon kívülről, mágneses szkennerrel vizsgálták, majd egy mély neurális hálózat segítségével dolgozták fel. 

Jean-Rémi King, a Meta egyik MI-kutatócsoportjának vezetője szerint a rendszer az esetek 80 százalékában képes egzaktul megállapítani, hogy egy gyakorlott gépíró milyen betűt nyomott le, ami elég ahhoz, hogy az agyi jelekből teljes mondatokat rekonstruáljon. 

A valódi cél 

Az eszköz kifejlesztése azonban mindeddig technikai akadályokba ütközött, és úgy tűnt, hogy a vállalat négy év után elvetette az ötletet. Végül mégsem hagyták veszendőbe az addigi munkát és az idegtudományi alapkutatás támogatását, amit ma már fontos útnak tekintenek a fejlettebb, emberhez hasonlóan tanuló és gondolkodó mesterséges intelligenciák kifejlesztéséhez. King szerint a cég párizsi székhelyű csoportja kifejezetten azzal foglalkozik, hogy feltárja az emberi agy „intelligenciájának alapelveit”.  

A gépírórendszer nem kereskedelmi termék, és nem is lesz az, hiszen egyrészt nagy és drága, másrészt egy árnyékolt helyiségben kell működtetni, mivel a föld mágneses mezeje jóval erősebb, és befolyásolná a folyamatot. Emellett maga a vizsgálat sem egyszerű, hiszen amint az alany feje egy kicsit is megmozdul, a jel elveszik.  

Tesztelés 

A gépelési projektet 35 önkéntessel végezték, akik körülbelül 20 órát töltöttek a szkennerben, és olyan mondatokat gépeltek le, mint „a processzor végrehajtja az utasítást”,), miközben az agyi jeleiket egy mélytanuló rendszerbe táplálták, amit a Meta Brain2Qwertynek nevez. Ennek az a feladata, hogy kitalálja, mely agyi jelek jelentik azt, hogy valaki a-t gépel, melyek azt, hogy z-t és így tovább. A modell pedig több ezer betű kigondolása után képes azt eldönteni, hogy az emberek melyik billentyűt nyomták meg. 

A kezdeti kísérleti gépelési fázisban a Meta kutatói arról számolnak be, hogy az átlagos hibaarány körülbelül 32 százalék volt, azaz majdnem minden harmadik betű tévesen jelent meg. Ennek ellenére ezek eredmények a többi hasonló eszközhöz képest a legpontosabbak.  

Ez mind szép és jó, de még mindig hatékonyabbnak bizonyulnak az agyba ültetett vagy közvetlenül az agy felszínére helyezett elektródák, az úgynevezett invazív agyi számítógépes interfészek. Bár ezekhez agyműtétre van szükség, nagyon pontosan képesek elektromos információkat gyűjteni az idegsejtek kis csoportjaiból. 

2023-ban például egy beteg, aki idegsorvadás miatt elvesztette a hangját, képes volt beszélni egy hangszintetizátorhoz csatlakoztatott agyolvasó szoftver segítségével. Az ilyen esetekben segíthet az Elon Musk által alapított Neuralink, amely egy általa kifejlesztett agyi implantátumot tesztel, amellyel egy esetleges bénulás után a betegek a gondolataikkal képesek irányítani egy kurzort.  

Ezzel szemben a Meta erőfeszítései továbbra is az intelligencia természetének alapkutatására irányulnak – és ebben segíthet a nagy mágneses szkenner. Bár a betegek számára nem praktikus, hiszen nem méri az egyes neuronokat, és nem képes az egész agyat átfogóan, egyszerre megvizsgálni. 

A cégnél dolgozó tudósoknak egy másik kutatás során ugyanezen gépelési adatok felhasználásával azt sikerült bizonyítaniuk, hogy az agy a nyelvi információt felülről lefelé haladva állítja elő, vagyis a mondat kezdeti jele külön jeleket indít el a szavak, a szótagok és végül a begépelt betűk számára. Az ilyen típusú felismerések pedig a mesterségesintelligencia-rendszerek tervezését is befolyásolhatják.